A társaság ingatlan-bérbeadásból nem volt áfás 2019-ben, de 2020-tól már bejelentkezett. 2019. 12. 01-jétől adunk bérbe ingatlant. Leszámlázhatom-e 2020. januárban a decemberi bérleti díjat már áfásan, vagy teljesítési időnek a decembert kell beírni és áfa nélkül számlázni?
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég 2018. júliusban telephelynek szánt ingatlant vásárolt (120 000 000 forint). Az ingatlanban a korábbi tulajdonosok bérlői voltak, akikkel a cég megegyezett, hogy év végégig tovább bérelhetik az ingatlant. 2019. áprilisban, már a mérlegkészítés után megállapodott a bérlővel, hogy eladja az ingatlant neki, amely júniusban meg is történt. Az eredeti vásárlás célja a saját telephely, de dupla áron sikerült eladni. A kérdésem: Mikor kell kivezeti a tárgyi eszközt (adásvételi szerződés vagy a földhivatali törlés napjával)? Az ingatlant 2019-ben tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy készletként? Ha tárgyi eszközként, akkor gondolom az értékcsökkenés is figyelembe vehető. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadó a bérleti díjról számlát állít ki. Tekintettel arra, hogy 2019-től nem számít bevételnek a bérbeadó nevére szóló számlák alapján befizetett közüzemi díj bérlővel való megtérítése, hogyan kell az összeg átvételét bizonylatolni? Erről is számlát kell kiállítani, vagy elég bevételi pénztárbizonylattal a pénz átvételét igazolni? Amennyiben a pénztárbizonylat elégséges, akkor ezt a bizonylatot a bérlő cég elszámolhatja költségként számviteli nyilvántartásában? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás ingatlannal rendelkezik, tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadása – az áfa hatálya alá bejelentkezett –, illetve a szálláshely-szolgáltatás is. Rendelkezik olyan ingatlanrésszel, ahol a szobák ágyakkal, bútorokkal fel vannak szerelve. Hogyan, milyen ismérvek alapján kell eldönteni, hogy egy szolgáltatás szálláshely-szolgáltatásnak, vagy ingatlan-bérbeadásnak minősül? Milyen plusz szolgáltatásokat kell minimálisan nyújtani a kft.-nek ahhoz, hogy szálláshely-szolgáltatást számlázhasson? A szálláshely-szolgáltatás számlázása esetén mi lesz a számla teljesítési időpontja? Segítségüket köszönöm.
https://adozona.hu/kerdesek/2019_5_7_Ingatlanberbeadas_2_ywg Tisztelt Lepsényi Márta! A fenti URL kódon már többször segített nekem. Még egy kérdésem lenne: ha az említett hidegburkolás a 200 ezer forintot meghaladja, akkor is elszámolható egy összegben, vagy akkor már csak értékcsökkenésként? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy helyrajzi számon álló, 2 db lakóházként és 2 db gazdasági épületként nyilvántartott ingatlant adna bérbe a két tulajdonos. Ezzel kapcsolatban két kérdésem van: 1. Az ingatlanok együttesen jelenleg egy panzió több épületeként üzemelnek. A bérbeadás után vagy panziónak vagy terápiás háznak fogják használni, nem lakóépületnek. A bérbeadás során van-e annak jelentősége, hogy miként fogják hasznosítani a bérbevevők? 2. A bérbevevő egy alapítvány lesz, ezáltal kifizetőnek minősül. Szja-előleget kell majd levonnia a bérbeadóktól. Kérdésem, hogy több tulajdonos esetén ez hogyan oldható meg? Mindkét tulajdonosnak külön-külön kell megszereznie a bevételt, és külön-külön vonnak tőlük adóelőleget, vagy tulajdoni arányuknak megfelelően év végén fognak csak megosztozni a bevétellel és a levont adóval? 3. Ha csak év végén kell megosztozni, akkor az hogyan kezelhető, hogy csak egyiküktől vonnak le adóelőleget, egyikük nevére fognak a 08-as bevallásban adatot közölni, ugyanakkor ezt két ember fogja bevallani, úgy, hogy az egyikőjükről nem is szolgáltattak adatot? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Családi házamat (ami 50-50%) tulajdonban van a férjemmel, szeretnénk bérbeadni. A férjem katás egyéni vállalkozó, ezért úgy gondolom, hogy az én nevemen történne a bérbeadás, hogy a katás éves 12 milliós keretet ne terhelje a bérletidíj-bevétele (nyilatkozattal hozzájárul a bérbeadáshoz). A bérbeadást magánszemélyként – adószám kérése nélkül – szeretném végezni. A bérlő munkásszállás jelleggel szeretné hasznosítani az ingatlant, olyan munkavállalókat szeretne elszállásolni, akik külföldről érkeznek. Tehát a bérleti díjat a cég fizeti. Teljesül-e ilyen módon az adómentesség a bérlőnél? A bérleti szerződésben például 150 000 Ft bérleti díj szerepel, amely a rezsit is tartalmazza, ez a jogszabálynak megfelelő-e a 2019 évben? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadott ingatlan 1 éves bérleti díját a szerződés megkötésekor a bérbevevő egy összegben kifizeti. Jól gondolom-e, hogy ez akkor, a megszerzéskor adóköteles bevétel? Ha ennek ellenére bármely okból megszűnik a bérleti jogviszony jóval az 1 év eltelte előtt, és a bérbevevőnek visszajár az időarányos bérleti díj, mit kell tenni a már megfizetett adóval?Hogyan igényelhető vissza? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! Magyar kft. Franciaországban vásárolt ingatlant bérbeadás céljából. Kérdésem arra irányul, hogy a kft.-nek milyen adózási és számviteli kötelezettségei vannak a bérbeadással kapcsolatosan? Válaszukat előre is köszönöm. Simon Ágota
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlanját adná bérbe egyéni vállalkozónak anyagraktározásra. A bérleti szerződés megkötése után milyen teendői vannak a bérbeadónak és a bérbevevőnek? Mivel nincs adószáma, milyen bizonylatot állítson ki a bérbeadó, és ezt az egyéni vállalkozó elszámolhatja költségként? A bérbevevő egyéni vállalkozónak a 1908 bevallás melyik sorában kell vallani a bérbevételt és meg kell neki fizetni a levont 15 százalék szja-t vagy a bérbeadó fizeti? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk tulajdonos/ügyvezetőjének tulajdonában áll tulajdoni lap szerint kivett, beépítetlen terület, amelyen a kft. szeretne egy könnyűszerkezetes üzemcsarnokot létesíteni. Azért, hogy ezt megtehesse, a magánszemély tulajdonosnak fizetne a cég előre egy nagyobb összeget. A kérdésem az lenne, hogy ezután a bevétel után a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne? A fent leírt ügylet bérbeadásnak minősül-e, illetve hogy milyen költséget tud a magánszemély elszámolni?
https://adozona.hu/kerdesek/2019_5_6_Haszonelvezo_berbeadas_jlo Nagyon köszönöm a fenti kérdéseimre adott válaszát. Szeretném kérni az alábbiakban a megerősítését, hogy jól gondolom-e a következőket: 1.) A haszonélvező magánszemélyek az ingatlanra nem számolhatnak el értékcsökkenést. Mi a helyzet a lakásba vett tárgyi eszközök tekintetében, melyek meghaladják a 200 ezer forintot. Ezekre az eszközökre számolhatnak el értékcsökkenést? Például vettek egy konyhabútort 500 ezerért, akkor erre elszámolhatnak évente 14,5% értékcsökkenést költségként? 2.) És végül a rezsivel kapcsolatban, ha jól értem, akkor kizárólag akkor nem kellene a bevételek között elszámolni, ha a bérbeadó minden hónapban bediktálja a ház fogyasztását a szolgáltatóknak. Ezen havi számlák alapján kiszámolja, hogy mennyi a kialakított lakásra jutott tényleges fogyasztás (például hőmennyiségmérő alapján stb. ) és azt az összeget fogja minden hónapban beszedni a bérbevevőtől. Ebben az esetben a rezsi költséget nem kell beszámítania a bevételi közé és akár a 10 százalékos költséghányadot is választhatja az adózás tekintetében. Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Katás adózó magánszemélyként ingatlant ad bérbe. A bérbeadásról kell-e számlát kiállítania, vagy elég egy átvételi elismervény, amely tartalmazza mindazokat az adatokat amit egy számlának is tartalmaznia kell? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Magánszemélyként szeretnék lakást kiadni Airbnb keretein belül. Szeretném megkérdezni, hogy mi ennek a menete? Milyen szabályok vonatkoznak rám, illetve hová kell bejelentenem magam? Milyen adózási szabályozás alá tartozom? Azt tudom, hogy az önkormányzathoz be kell jelentkeznem, de elvileg ez rövidtávú ingatlan-bérbeadásnak minősül, és az nem egyenlő a sima ingatlanbérbeadással és annak szabályozásával. Olvastam, hogy kell hozzá adószám, illetve számlaadási kötelezettség terhel. Nem volt egyértelmű számomra, hogy az online pénztárgép használata kötelező-e. Előre is köszönöm segítségüket!
Tisztelt Adószakértő! Ingatlanforgalmi Adóval kapcsolatosan merült fel az alábbi kérdés: Van egy ingatlan, amit nyaranta egy-egy visszatérő családnak adnak ki nyaralni, tehát nem rendszeresen. A ház a fiú nevén van, ő a tulajdonos, de az édesanyja a haszonélvező. Az IFA-t a hölgy nevén fizetik be, a vendégkönyv is a hölgy nevén van. Felmerült benn a kérdés, hogy jól csinálják-e? Van-e annak NAV és IFA szempontjából jelentősége, hogy a kiadott ingatlanban ki a tulaj és ki a haszonélvező? A hölgy magánszemélyként adja ki az ingatlant, míg fia vállalkozó, de nem szállásadó tevékenységgel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték