Tisztelt Szakértő! Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, ingatlan-bérbeadással szeretne foglalkozni mint magánszemély. Kérdésem: a bérbeadást tudjuk-e magánszemélyes bevételként kezelni 10%-os költséghányad igénybevételével? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe cégünknek. A számlát havonta állítja ki, a fizetési határidő a hónap utolsó napja. A decemberi bérleti díjra vonatkozóan melyik 08-as bevallásban kell szerepeltetni a bérleti díjból levont adót, ha a kifizetés januárban történt? A 2017 decemberi vagy a 2018 januáriban? Ehot ebben az esetben már nem kell vonni tőle (ezzel a számlával meghaladná az 1 millió Ft-ot 2017-ban a jövedelme). Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ingatlan-bérbeadáshoz 2017. 11. 05-ével igényelt adószámot. 2018. 01. 20-án kapta kézhez a NAV levelét az adószámmal, 01. 22-én vásárolt készpénzfizetési tömböt. Kérdésem, hogy mivel az ingatlan 11. 05-étől ki is van adva és fizettek is érte, visszamenőleg kiállítható a készpénzfizetési számla? Vagy mikorra tudom kiállítani a már kifizetett díjat? Ha nem tudom tavalyra kiállítani, csak idénre, akkor eho-t kell felszámítani vagy sem? Illetve 2017-re kell bevallani jövedelmet vagy sem? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy magánszemély esetében, ha bérbe szeretném adni a saját ingatlanomat, hosszú távon, magánszemélynek (albérlet) mi a feladatom? Ha jól tudom, akkor nem kell adószámot kérnem és semmilyen bejelentési kötelezettségem nincs más szervezet felé sem. Az adóbevallásban kell feltüntetni az önálló tevékenységből származó bevételemet. Az ügyfélnek nyugtát adok a havi bérleti díjról. 2018-tól nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, csak személyi jövedelemadót? Válaszát előre is köszönöm: Eszter
Az alábbi kérdésben kérnénk szíves állásfoglalásukat. A gazdasági társaság áfa hatálya alá tartozik, ingatlanbérbeadás tekintetében nincs bejelentkezve áfa hatálya alá. A társaság a tulajdonában lévő tornatermet adja bérbe, illetve egy konferencia termet, melyhez egyéb szolgáltatás is kapcsolódik (szállás, étkezés, rendezvényszervezés). Kérdések, amiben az állásfoglalásukat kérnénk: 1. a tornaterem bérbeadása abban az esetben, ha szállóvendégek részére történik, áfakörös-e, ha igen, milyen áfakulccsal kell kiszámlázni? 2. a konferenciaterem bérbeadása áfás-e abban az esetben, ha tartozik hozzá étkezés vagy szállás, ha igen, milyen áfakulccsal kell kiszámlázni (pl. esküvő)? 3. amennyiben a rendezvényszervezéshez szállás és/vagy étkezés is tartozik, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázásnál? Válaszukat előre is köszönöm.
A kft. a saját tulajdonú lakóingatlanát bérbe adja egyetemi diákoknak. Az ingatlan tárgyi eszközök között van nyilvántartva. A lakóingatlanba beszerzett berendezések, bútorok szintén tárgyi eszközként vannak nyilvántartva. Kérdésem: a bérbeadás miatt helyes-e tárgyi eszközként nyilvántartani és értékcsökkenést elszámolni, vagy a 2-es számlaosztályba kell átsorolni? A berendezés, bútor esetében ugyanez a kérdés.
Tisztelt Szakértő! Nyáron vásárolt ingatlant magánszemély rövid távon ad bérbe és be van jelentkezva a fizetővendéglátás átalányadózására. A szezon zárultával a lakást hosszú távon adja bérbe. Itt szeretne tételes költségelszámolást alkalmazni. Van-erre lehetősége, ha az év első felében a szobaszám alapján fizette az adókat? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozói igazolvány alapján működő családi gazdaság bérbe adja a gazdaság vezetője tulajdonában lévő földterületeket. A bérbeadás napjával kötelező-e megszüntetni a családi gazdaságot, vagy az tovább működtethető? Ha meg kell szüntetni, akkor a megszüntetést követően értékesített termények, illetve jövő évre áthúzódó támogatások (földalapú, gázolaj) hogyan adóznak? Egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a vele kapcsolt viszonyban lévő társasággal olyan szerződést köt, melyben bérbe adja az ingatlanát raktározási célra (tehát a bérlő társaság raktározási szolgáltatást fog végezni) úgy, hogy ehhez a bérbeadó biztosít gépi eszközöket, illetve 2 fő munkavállalóját is biztosítja folyamatosan (nyilván munkaszerződés módosítanak). Kérdésként merült fel: 1. Értelmezhetjük-e úgy az ügyletet, hogy az ingatlan-bérbeadás a főszolgáltatás, és az eszközök, illetve a munkaerő rendelkezésre bocsájtása úgynevezett járulékos költségek, amelyek felveszik a főszolgáltatás áfakulcsát? (Ha áfás bérbeadást választunk, akkor áfás lesz, ha főszabály szerinti mentes lesz akkor mentes lesz). A szerződésben foglalt szolgáltatás díja nem tartalmazza külön a bérlet díját, illetve a járulékos szolgáltatás díját. 2. A bérbevevő havi rendszerességgel számol el a partnerével különböző mutatók alapján, vagyis a raktározási szolgáltatás díja értelemszerűen havonta változik. Elfogadható-e olyan szerződés szerinti díjmegállapítás a bérbeadó és bérbevevő között, hogy a bérleti díj összege nem más, mint a mindenkori raktározási szolgáltatás díjának a 95 százaléka, így a bérleti díj is változó összeg lenne? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Ingatlan bérbeadásra vonatkozóan adószámmal rendelkező magánszemély, TEAOR 6820 saját tulajdonú ingatlan bérbeadása tevékenység keretében 2 db lakását bérbe adja. Az egyik lakásból elment az állandó bérlő, s most van egy olyan lehetősége, hogy televíziós társaság különböző forgatások miatt bérbe veszi tőle a nevezett lakást. A gyakorlatban ez úgy fog működni, hogy néhány napra (vagy az is lehet, hogy csak egy napra) kiadja az ingatlant - a számlára fent nevezett 6820 TEAOR lesz írva- , majd üresen áll a lakás. Következő héten (de sajnos ezt előre nem tudjuk, hogy mikor mennyi ideig) ismét 1-2 nap bérbeadás a forgatásra, majd megint semmi... Működhet ez így magánszemélyes bérbeadással 15 százalék szja és 14 százalék eho adóteher mellett, vagy így "üzletszerűnek"minősül és máshogy kellene a bevételt realizálni? Amennyiben nem lehetséges a fent levezetett magánszemélyes bérbeadás, kérem legyenek szívesek megírni a helyes bérbeadási módot és adóterheit. Válaszukat előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Belföldi társaság bérelt ingatlanon beruházást végez, melynek eredményeként új ingatlan jön létre (üzemcsarnok). Hogyan alakul a fizetendő és levonható áfa abban az esetben, ha a társaság az alábbiakban állapodik meg: 1. Társaság felépíti az ingatlant, majd az új építésű ingatlant értékesíti a bérbeadó részére. 2. Bérbeadó előre kiszámláz 10 évi bérleti díjat a társaság részére. 3. Az ingatlan árát és a bérleti díjat kompenzálással kiegyenlítettnek tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő társaság 10 év alatt "lelakja" a beruházás értékét. Véleményem szerint: Az ingatlanértékesítés áfaköteles, és a teljesítés időpontja a birtokba adás időpontja, a bérleti díj előre számlázásakor pedig az áfa teljesítés időpontja a számla kelte. Vagyis ebben az esetben a fizetendő és levonható áfa egy időszakra esik. Önök szerint helytálló ez a megállapítás? Válaszukat előre is köszönöm.
A kérdés röviden arra vonatkozik, hogy a cégnek, amely a főtevékenysége (ami áfás) mellett lakásingatlan-bérbeadással is foglalkozik, áfával kell-e számláznia a bérleti díjat, vagy áfamentesen? (A cég természetesen be van jelentkezve az áfakörbe.) Megtisztelő válaszát várva maradok tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbe adja az ingatlan egy részét. Kérdésem: költségként elszámolható-e a tulajdonos nevére szóló közüzemi számlák összege? Az amortizáció területarányosan elszámolható-e, ha igen a teljes vételár után, vagy a haszonélvezeti vételár után időarányosan?
Tisztelt Szakértő! Egy magánember a saját tulajdonában álló ingatlan hasznosítási jogát engedményezési szerződés alapján átengedte egy kft.-nek. Helyes-e az az eljárás, hogy ezek alapján a kft. számlát állít ki egy másik cégnek az ingatlan bérbeadásáról úgy, hogy bérleti szerződés a magánember és a másik cég között van? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy magánszemélytől bérel ingatlant. A bérleti szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj 85 000 Ft, a közös költség pedig 5000 Ft, amit a bérlő kft. egyösszegben utal át a magánszemély részére. A közös költséget a magánszemély utalja tovább a társasház részére. A magánszemély 10%-os költséghányad alkalmazását választotta. Ebben az esetben az szja és eho alapja csak a 85 000 Ft-os bérleti díj, vagy a 90 000 Ft-os egyösszegű díj? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték