Tisztelt Szakértő! A kft. fő tevékenysége jelenleg bérbeadás áfa hatálya alá bejelentkezve. Új tevékenységekkel is szeretne a jövőben foglalkozni: 8690 ’08 Egyéb humán egészségügyi ellátás, valamint 9604 ’08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás. Kérdésem, hogy e két tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik-e, ha igen, végezhető áfamentesen az egyébként 2-es adószámmal rendelkező kft.-ben? Nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti. Amennyiben a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve 2015. január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek. A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan-bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez. Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy, azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá). Ha magánszemély ad ki magánszemélynek ingatlant, ebben az esetben, aki az ingatlant kiveszi, kifizetőnek minősül? Az ingatlan kiadásából származó bérleti díj után lehet-e, havonta lehet-e, és ha igen, milyen módon érvényesíteni a családi adókedvezményt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Olaszországban bejegyzett gazdasági társaság ingatlant vásárolt Magyarországon. Az ingatlant bérbe kívánja adni. E tevékenységhez szükséges Magyarországon adószámot kiváltania? Az adózása a magyar szabályoknak megfelelően történik? Tekintettel a fentiekre, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? Segítségüket előre is köszönöm Tisztelettel: Gyerő Szilvia
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, adózással kapcsolatos kérdésre kérem szíves válaszukat. Magyarországon magántulajdonban lévő ingatlan (lakás) kiadása esetén, milyen adójellegű fizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben a tulajdonos külföldön él és dolgozik, a külföldi tb-t fizeti, hazai, magyarországi más jellegű bevétele, mint a lakásbérletből befolyó havi 95 000 forint, nincs. A negyedévenkénti adót a lakásbérbeadás után rendszeresen befizeti. Ezek után az adóbevalláskor mi a teendő? Tisztelettel: Dr. Rékai Miklós rekai.miklos@gmail.com
Tisztelt Adózóna! Ügyfelünk 2015. 01. 01-től választotta az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételét. A kérdésem az lenne, hogy számlázás szempontjából melyek azok a tételek, amelyeket már áfatartalommal kell kiállítani? 1. A számla kelte 2015. 01 .01. napját követi. 2. Az elszámolási időszak 2015. 01. 01. napját követi. 3. A teljesítés időpontja (esedékesség) 2015. 01. 01. napját követi. Sajnos a NAV tájékoztatási osztályán sem tudtak biztosat mondani.
Szeretném megkérdezni, hogy ha adószámos nyugdíjas magánszemély bérbeadja a lakását 100 ezer forintért, mikor, és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra irányul, hogy ha egy 7-es adószámmal rendelkező személy tevékenységi köre nem terjed ki a bérbeadásra, ugyanakkor 2014-ben bérbe adott ingatlant, megtehette-e azt a 7 es adószámú tevékenységi köre bővítése nélkül? Elegendő-e a szerződés alapján számfejteni, és az adót levonni, valamint a 08-as bevalláson jelenteni? Várom válaszát, köszönöm.
Adószámos (nem vállalkozó) magánszemély bérbe adott lakásának ajtaját kicserélte. Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme megállapításánál figyelembe veheti-e ezt a költséget, ha igen, hogyan?
Tisztelt Szakértők! Amennyiben a társaság az ingatlan bérbeadására és értékesítésére az áfatörvény szerinti mentességet gyakorolja, akkor abban az esetben az ingatlan területén elhelyezett, saját lábon álló reklámtábla bérbeadása áfaköteles-e, vagy a mentességet élvezi az ingatlan mentessége alapján?
Magánszemély a tulajdonában lévő ingatlant a saját kft.-jének (ahol ő a többségi tulajdonos) ingyenesen használatba adta. Megállapodás szerint a működéshez szükséges átépítéseket a cég fizette, ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként aktiválta is. A bérleti jog apportként a kft.-ben van. A tulajdonos az ingatlan egy részét eladta, így a beruházás arányos részét ki kell vezetni a nyilvántartásból. A még el nem számolt amortizáció terven felüli értékcsökkenés lesz, amit az adótörvény tudomásom szerint nem ismer el jogos költségként. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg az adóalap-növelő tételekben benne kell, hogy legyen, de a csökkentőkben nem? Meg kell-e térítenie az ingatlan tulajdonosának a még el nem számolt értékcsökkenéstt, és ha igen, ezt hova kell könyvelni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. lakóingatlant szeretne vásárolni kizárólag bérbeadás céljából. A társaság áfafizetési kötelezettség szempontjából a llakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész)bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Kérdésün: levonható-e a lakásba vásárolt berendezési tárgyak, eszközök áfatartalma?
Sok vállalkozás vásárol kedvező áron ingatlant vagy telket, amelyet beruházást, fejlesztést követően magasabb áron értékesít magánszemélyek vagy társaságok számára. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen adózási szempontokat kell figyelembe venni az ingatlanépítés, -vásárlás, -fejlesztés, majd az -értékesítés, esetleg -bérbeadás során, illetve milyen egyéb megfontolandó, mérlegelendő kérdések vannak.
Egyéni vállalkozó bérelt Ingatlanban pályázat útján létrehozott egy egészségközpontot. Sikerült gyógyászati szolgáltatásokhoz is helyet kialakítani, de ezt, mint egyéni vállakozó, nem végezheti. A lánya létrehozott egy egyszemélyes kft.-t, amely a fürdőben nem lehatárolható területen az OEP által finanszírozott szolgáltatást végzi. Nem tudjuk eldönteni, hogy bérleti vagy az adott feladat ellátására szóló üzemeltetői szerződést kössünk, a rezsiköltségből a vízdíjszámlát a kft. fizeti. Mivel a kft.-ben sok a bevétel, szeretne az egyéni vállalkozó kiszámlázni vagy bérleti díjat vagy üzemelési díjat. Szeretném tudni, adózási, jogi szempontból mi az előnyössebb megoldás, milyen szerződést készítsünk. Mindketten az áfa hatálya alá tartoznak.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várom válaszát: 2014-ben egy épületet építettünk saját vállalkozásban, melyet bérbe adtunk. Az épület szeptember elejére elkészült, korábban megkötött bérleti szerződésünk szerint a bérlő beköltözött, szeptemberre bérleti díjat fizet. Azonban a használatba vételi engedélyt a mai napig nem kaptuk meg, így annak jogerős változata még később várható. Kérdésem: a társasági adó törvény szerint aktiválhatom-e az épületet szeptember 1-jétől, vagyis csökkenthetem-e az adóalapomat a szeptemberi értékcsökkenéssel? Törvényi hivatkozást is szeretnék kérni. Létezhet-e egy épületnek két aktiválási dátuma: egy Szt. szerinti, és egy társasági adó törvény szerinti? Köszönöm szépen válaszát!
Egy családi ház tulajdoni lapján a megnevezések között lakóház és gazdasági épület szerepel. Az udvaron garázs áll. A lakóház földszintje műhelyként funkcionál, a felső szinten lakás van, A földszint bérbeadására most kerül sor (magánszemély adja bérbe, előtte -es adószámot kér), kérdés, hogy mi legyen ennek az ÖVTJ kódja: 682001 Lakásbérbeadás, albérlet. 682002 Gazdasági építmény bérbeadása. Műszakilag nincs elkülönítve a földszint és a felső szint, s az egész lakóház csak egyetlen mérőórával rendelkezik, a közműköltségeket csak arányosítással lehet majd továbbszámlázni. A választ előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték