Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély hitelre vásárolt ingatlanát bérbe adja. A bérbeadásból származó bevételből tételes költségelszámolás esetén levonható-e a hiteltörlesztések részét képező megfizetett kamat? Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértők! Magánszemélyként bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódóan kérném annak tisztázását, hogy a kifizetett építményadó a bérbeadásból kapott bevétellel szemben elszámolható-e költségként (tételes költségelszámolás alkalmazása esetén) vagy sem, tekintettel arra, hogy eddig számos kiadvány azt tartalmazza, az szja törvényre hivatkozva, hogy igen, de ennek ellentmondó cikk jelent meg oldalukon 2019. 03. 11-én „Ingatlan-bérbeadás: több ponton változtak a szabályok” címen, korábban kérdések és válaszok rovatukban pedig egyértelműen azt a választ adták, hogy elszámolható ebben az esetben. (https://adozona.hu/kerdesek/2018_9_6_Lakas_berbeadas_utanni_kettos_ado_orw) Segítségüket előre is köszönöm. Mikro
2019. január 1-jétől változtak a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózásával kapcsolatos rendelkezések.
Tisztelt Szakértő! Ha egyéni vállalkozóként adja bérbe valaki a saját ingatlanát, akkor sem kell a rezsit bevételként figyelembe venni, vagy ez csak a magánszemélyekre vonatkozik? Eddig kiszámlázta a rezsit minden hónapban.
Tisztelt Szakértő! 1. Az Szja tv. 17. § (3a) pontja szerint: Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan -–áthárított díja. A fentiek alapján a bérlő által a tulajdonosnak megtérített társasházi közös költséget is lehet „nem bevételnek” tekinteni? 2. Az erdő művelési ágú mezőgazdasági ingatlan után egy összegben kifizetett, több évet illető bérleti díj is adómentes, ha a bérleti időszak meghaladja az 5 évet? 3. Az erdőbérleti díj összege igazodhat-e az erdőben évente kitermelt fatömeg nagyságához? Üdvözlettel: Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban kérem a segítségét: Egy kft. vásárol egy lakást, hogy később hosszú távra bérbe adja magánszemélyek részére. (1) Év elején beszerzi. (2) Év közben helyreállítási munkálatokat végez rajta (például kifesti, újraparkettázza, újracsempézi, zuhanytálcát, mosdót lecseréli stb.). (3) Ezután új, beépíthető berendezéseket szerel be (hűtő, TV, mosógép stb.) (4) Az összkép kedvéért még további berendezéseket is elhelyez benne (kávéfőző, étkezőasztal, kanapé stb.) (5) Majd dekorációval még vonzóbbá teszi a leendő bérbevevő számára (faliképek, függönyök, lámpák, órák, díszpárnák stb.). Végül az így elkészült, kompletten berendezett lakásra bérlőt keres, hosszú távra, minimum egy évre. A kérdés úgy szól, hogy a lakásra költött különböző tételeket (1)-(5) miként kellene év közben elszámolnia. Mindent befejezetlen beruházásként tartson nyilván, és majd ha elkészült, akkor egy összegben egy tételként aktiválja tárgyi eszközként? Vagy az egyes elkülöníthető berendezésdarabokat (például TV) külön tételként aktiválja? Vagy kizárólag a lakás (illetékkel növelt) beszerzési értékét kezelje tárgyi eszközként, és minden később felmerült tételt tárgyévben költségként számoljon el rögtön? Esetleg ezek valamilyen kombinációja: akkor milyen szempont szerint mit hogyan kezeljen? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelye szerinti ingatlan a két ügyvezető és egyben tag tulajdonában van. Az ingatlanon kereskedelmi egységet létesítettek (ételkiszállítással foglalkoznak). A két tulajdonos szeretné az ingatlant bérleti díj fejében a kft.-nek bérbe adni. Kérdésünk az, hogy ehhez szükséges-e, hogy adószámot kérjenek és bejelentkezzenek a T101-es nyomtatványon az adóhivatal felé, vagy elegendő, hogy a kft. havonta a 08-as nyomtatványon jelenti a bérletidíj-kifizetést a tulajdonosoknak?
Tisztelt Szakértő! Szünetelő egyéni vállalkozó bérbead üzletet mint magánszemély. Nem adtak a bérbeadásra külön adószámot, mivel mint egyéni vállalkozó van adószáma, használja ezt. Februárban viszont lejár a szüneteltetés ideje és nem akar tovább egyéni vállalkozó lenni, a bérbeadást magánszemélyként folytatná. Ha visszaadja az egyéni vállalkozói igazolványát, az adószám megmarad vagy a bérbeadásra újból kérni kell? A vállalkozói igazolvány visszaadásával a webes ügysegédben kell a szüneteltetés végét/befejezést jelentenem? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az új, 2019-es jogszabályt jól értelmezem-e? Bevételek: csak a bérbeadásból származó (a rezsi nem) Kiadások: amortizáció plusz rezsi (vagy ez ebben az esetben kiadásként nem számolható el?), plusz egyéb kiadások (például karbantartás). A 14 százalékos eho továbbra sem fizetendő, 1 millió feletti bevétel esetén sem? Válaszait köszönöm. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. bérel egy ingatlant kozmetikusi szolgáltatások folytatására, értékesítést is végez. Az ügyvezető gyedre megy, szeretné az ingatlant továbbadni egy egyéni vállalkozónak ingyenesen, cserébe a vállalkozó a termékeit értékesítené ingyenesen, viszont két pénztárgép működne, a kft.-be a termékértékesítés kerülne, az egyéni vállalkozásba a szolgáltatás összege. Kérdésem, hogyan kivitelezhető ez? Én úgy gondolom, az ingyenes bérbeadáshoz is be kell jelentkezni áfásan, mert a rezsiköltséget csak így tudja a kft. visszaigényelni, valamint számlát is kell róla kiállítani mint ingyenes bérbeadás. Azt viszont nem igazán tudom, hogyan tudja az egyéni vállalkozó ezt ellenszámlázni mint termékek értékesítése vagy egyéb jogcímen? Válaszát előre is köszönöm.
További kérdésem merült fel a költségelszámolással kapcsolatban. Egyik az, hogy a gázkazán cseréjét – ami a kémény bélelésével együtt kb.1 millió Ft – szintén elszámolhatom-e egyösszegben. A másik pedig az, hogy a parkettázás és a gázkazán cseréje is a régi és az új-leendő bérlő közötti időszakban történik, amikor is konkrétan nem számlázok a bérbeadásért. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a társaság tulajdonosának ingatlanában van bejelentve. Az ingatlan egy helyiségét irodaként használják, ami után a tulajdonos bérleti díjat szeretne kiszámlázni a kft. felé. Mivel a társaság alapítója és az ingatlan tulajdonosa azonos, mindkét részről egyszemélyi tulajdonos, ezt milyen feltételek mellett teheti meg? Hogyan tud bérleti szerződést kötni, ha egyszemélyben ő a bérbeadó és a társaságnál mint egyszemélyes tulajdonos ő a bérbevevő is? Köszönettel.
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában megjelent, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény érinti a bérbeadói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is. Lássuk, hogyan változik a szabályozás!
Tisztelt Szakértő! Az ingatlan bérbeadása kérdésem két kérdést tartalmazott, a másik szintén fontos szakasz válasz nélkül maradt! A másik kérdés: ha a bérbeadó szintén bérleményben lakik, aminek a bérleti díja magasabb, mint a bérbe adott ingatlané, akkor milyen bevallási és adófizetési kötelezettség terheli a kisebb bérleti díjú ingatlan bérbeadóját? Köszönet.
Tisztelt Szakértő! Adószámos nyugdíjas magánszemély üzlethelyiségként üzemelő ingatlant ad bérbe, kell 7320 Ft ehot fizetnie havonta?
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték