Az Európai Unió napokon belül „határozott és arányos” választ fog adni az Egyesült Államok által bejelentett kereskedelmi korlátozásokra – közölte csütörtök este Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Donald Trump amerikai elnök néhány importáru magas vámjáról írt alá rendeletet, sajtóértesülések szerint a kormányzat újabb magas védővámokat készít elő.
Tisztelt Szakértő! A következő ügylethez kérnék segítséget. Egy magyarországi cég importál terméket harmadik országbeli cégtől, mégpedig úgy, hogy a termék Németországban van, valószínüleg vámszabadterületen. A terméket Németországba fogja tovább értékesíteni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a magyar cégnek Németországban kell-e kérnie adószámot? Az ügylet ott telephelyet keletkeztet-e vagy csak regisztrációs adószámot kell kérnie? A számlát a német partner felé a a magyar vagy a német szabályoknak megfelelően kell-e kiállítani? Magyar vagy német adószámot (kell-e német adószám) kell feltüntetniük? Nagyon köszönöm.
Betéti társaság közösségi adószámmal rendelkezik, áfaalany. Használt személygépkocsit szerez be Németországból. A beszerzést igazoló számlán 19 százalékos áfa került feltüntetésre, a bt. közösségi adószám nincs a számlán. (Csak a bt. neve és az ügyvezető neve került feltüntetésre, közösségi adószám nem szerepel.) Magyarországon terheli-e áfafizetési kötelezettség? Az áfabevallásban szerepeltetni kell-e a behozott gépkocsi értékét és milyen összegben?
Ügyfelem 2017 novemberében fagyigépet vásárolt Kinából. Ez a gép a tevékenységéhez kell majd. Sajnos a kínai fél nem erről adott számlát és kisebb összegben. A vámosok megnézték a csomagot, a vételár alapján vetettek ki 114. ezer forint áfát a cégre. Még annyit, hogy a kis összegről a számla nem a cég nevére szól, hanem a magánszemély tulajdonos nevére. A cég befizette az importáfát a vámhatározat alapján, csak nekem mint könyvelőnek kérdésem, hogy most a decemberi áfabevallásnál levonhatom-e számla hiányába az áfát? Kérdeztem a NAV-ot, ők sem tudják. Válaszukat köszönöm
Megemelte a 2017-es GDP-növekedési becslését a német kormány: a tavaly októberben prognosztizált 2 százalék helyett már 2,2 százalékos bővülésre számít. Németországban – nyolc éve a legnagyobb ütemben –, az előző havihoz képest 3,4 százalékkal nőtt a német ipari termelés.
Tavaly novemberben 6,1 százalékkal haladta meg az egy ével korábbit a kivitel euróban számolt értéke, a behozatalé pedig 7,8 százalékkal nőtt, így a kereskedelmi többlet 79 millió euróval 718 millió euróra mérséklődött – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Magyarországon évente mintegy 20 millió palack, megközelítőleg 150 ezer hektoliter pezsgő fogy, az idén mennyiségben enyhe, értékben kétszámjegyű növekedést prognosztizálnak a szakemberek – közölte a Törley Pezsgőpincészet Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére.
Egy magyar cég Szerbiában nyújt szolgáltatást, saját munkavállalóival. Áfa szempontjából ez export szolgáltatás és nem terheli áfafizetési kötelezettség? Ha ez a magyar cég bevon a tevékenységébe szerb társaságokat, akkor a szerb társaságok által a magyar cég részére benyújtott számlák import szolgáltatásnak tekinthetők? Az áfabevallásban a befizetendő és a visszaigényelhető áfa sorában is fel kell tüntetni? Hogyan kell számlázni a magyar cégnek, ha bejelentkezik Szerbiába adóalanynak?
Tisztelt Szakértők! Magyarországi székhelyű kft. számítógépeket, szkennereket és nyomtatókat vásárolt svájci illetőségű eladótól még 2014-ben. A számla ki lett állítva, ki lett egyenlítve, azonban fizikailag még nem hozták be az eszközöket. 2017. november – decemberben szeretné az ügyvezető személyautóval behozni ezeket Magyarországra. A problémamentes behozatal érdekében felmerült kérdések ezzel kapcsolatban: 1. Milyen dokumentumokat kell a vámnál felmutatni, kell-e előzetesen regisztrálni valamilyen nyilvántartásban? (A cégnek van VPID száma.) 2. 2014-ben kiállított számla és annak melléklete áll rendelkezésre, melyben az eszközök tételesen gyári számmal és eladási értékkel fel vannak sorolva. Gondot fog-e okozni a határon, hogy már 2014-ben ki lettek számlázva, a számla ki is lett egyenlítve még abban az évben, de még csak most, 2017-ben hozzák be fizikailag az eszközöket? 3. Mennyi a vámtétel számítógépes munkaállomások, nyomtatók és szkennerek után? 4. A kiszámlázott érték után kell-e megfizetni a 27 százalék importáfát? 5. A vám és az importáfa megfizetése hogyan történik: a vámnál készpénzben/bankkártyával vagy utólag átutalással? 6. Mikor kell felkeresni vámudvart? 7. Van-e bármilyen előírás, kötelezettség, amit teljesítenünk kell, hogy a behozatal zökkenőmentesen megtörténhessen? Válaszukat előre is köszönöm!
2017 augusztusában a kivitel volumene 7,3, a behozatalé 9,5 százalékkal nőtt, az aktívum 101 millió euróval csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a kivitel volumene 7,7, a behozatalé 10 százalékkal emelkedett. 2017 első nyolc hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 5,6 milliárd euró volt, jelentette a KSH..
Magyar kezdeményezésre tárgyalnak a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről az Európai Unióban – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi vállalkozás (alanyi adómentességet választott) Kínából szerzett be tárgyi eszközt, melyet bérbe ad Magyarországon. Az eszköz Szlovénián keresztül érkezett Magyarországra, a vámkezelés Szlovéniában megtörtént egy szlovén vámjogi képviselő által, aki Magyarországra fuvarozta a terméket (a vámpapírokon áfa nem szerepel). Jelenleg a szlovén vámügyintéző/fuvarozó cég által megküldött vámpapírok és a fuvarozási költségről szóló számla áll rendelkezésre a magyar vállalkozásnál. Az import áfát önadózással kell megállapítani Magyarországon? Megállapítható ez a kínai számla nélkül is? Melyik bevallási időszakban milyen bevalláson kell bevallani és mikor kell megfizetni? Mi lesz az áfa alapja? Köszönettel.
Az a terv, hogy egy kft. a jövőben nem nyers-, hanem mosott gyapjút ad el Kínának, és talált is gyapjúmosót Lengyelországban. A folyamat úgy nézne ki, hogy Dél-Amerikából a nyersgyapjú elhajózna Lengyelországba egy kikötőbe, onnan leviszik a mosóba, ami egészen délen a szlovák határnál van, majd mosás és újrabálázás után ismét konténerbe kerül, és elhajózik Kínába. A mosató fél a kft., a mosó pedig egy lengyel cég, amiről természetesen számla születik. Vámkezelésileg/könyvelésileg hogyan kell ezt az ügyeltet kezelni? Lehetséges, hogy nem kell utána vámot/áfát fizetni Lengyelországban hiszen hozzáadott bérmunka után, a gyapjú elhagyja az uniót. Bonyolítja a dolgot, hogy a mosás hulladék-képződéssel jár, azaz a behozott gyapjú mosás után akár 40 százalékot is veszít a súlyából, tehát ha behozok az EU-ba 100 tonna gyapjút, de aztán csak 60 tonnát viszek ki, mert a különbözet (por, ürülék, zsír) az hulladékként a mosóban marad. Erre van-e speciális szabály?
Tisztelt Szakértő! Szeptember 22-én már érdeklődtem, hogy közösségi adóalanytól beszerzett szén után milyen jövedékiadó-szabályok vannak érvényben 2017. július 01-től. A választ megkaptam, de továbbra sem egyértelmű számomra, hogy ha energiakereskedőként történik a szén vásárlása és értékesítése, akkor kit terhel a jövedéki adó. Harmadik országból történő import esetén a vámhatóság határozattal megállapította a behozatalt végző energiakereskedő részére a jövedéki adót a jövedéki adóról szóló törvény 6. és 7. paragrafusai alapján. A vámkezeléshez nyilatkozatot nem kellett adni, hogy energiafelhasználóként vagy energiakereskedőként történt a behozatal. Lehetséges, hogy import esetében mindenképpen meg kell fizetni a jövedéki adót az importálónak, miközben közösségi beszerzéskor csak abban az esetben, ha nem minősül energiakereskedőnek? Válaszát előre is köszönöm. Péter Zsuzsanna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték