52 találat a(z) illetékmentesség cimkére

NAV-tájékoztató a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakás illetékmentességének változásáról Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján tájékoztatást adott ki a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárolt lakások illetékfizetési szabályozásában 2021. július 10-étől bekövetkező változásokól.

Csok: ezekre érdemes figyelni, hogy elkerüljük a szankciókat Cikk

A családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódóan 2021. januártól több kedvezmény is elérhető: használt és új lakás vásárlása esetén nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, új lakás vásárlásánál pedig visszaigényelhető az 5 százalékos általános forgalmi adó is. Csak ez a két támogatási forma több millió forintos segítséget jelenthet a családok számára, az óvatosság azonban nem árt, hiszen a csok-hoz hasonlóan ezeknél is előfordulhat, hogy vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást. A Bank360.hu összefoglalta, mely esetekben kerülhet sor a visszafizetésre, és hogy ez mekkora terhet róna a családokra.

Törvényjavaslat: illetékmentesség csok mellett és 5 százalékos lakásáfa Cikk

A kormány családvédelmi és otthonteremtési programja részeként törvényjavaslatot nyújtott be a vagyonszerzési illeték mentességével kapcsolatban, amennyiben az ingatlan megszerzéséhez családi otthonteremtési kedvezményt használnak fel; továbbá az 5 százalékos lakásáfa ismételt bevezetésével kapcsolatban. Cikkünkben a várható szabályokat ismertetjük a törvényjavaslat alapján.

Ingyenes pénzeszközátadás II. Kérdés

Új lakás vásárlása: az illetékmentesség, -kedvezmény feltételei Cikk

Ingatlan szerzése a vételáron túlmenően jelentős költségvonzattal jár(hat), ilyen a visszterhes vagyonátruházási illeték is, amelyet a vagyonszerzőnek kell megfizetnie. Ennek okán a vevő számára fontos jelentőséggel bír, hogy részesülhet-e valamilyen illetékkedvezményben vagy -mentességben.

Kihirdették a testvérek közötti ajándékozást és öröklést illetékmentessé tevő törvénymódosítást Cikk

Megjelent a június 23-ai Magyar Közlönyben az illetéktörvényt módosító jogszabály, mely szerint illetékmentessé válik a testvérek közötti öröklés és ajándékozás, ugyanekkor a polgári törvénykönyv módosítása is szükségessé vált.

Állampapír illetékmentessége Kérdés

A lejárt állampapírt a súlyos beteg tulajdonos nem tudta újra befektetni. Az a kincstárnál vezetett tbsz-re került. Halála után az örökösökre az örökösödési illetéket vetett ki a NAV, az állampapírra vonatkozó adómentesség ellenére. A kincstár honlapján közöltek szerint: „A Magyar Állampapír állomány kezelése Tartós Befektetési Számlán: A jogszabályi rendelkezés értelmében a Kincstár kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számlára ad át, illetve kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számláról fogad tartós befektetést”. A fizetési meghagyás ennek alapján eséllyel kifogásolható? Van esély a fizetési meghagyás megváltoztatására?

Használtgépjármű-kereskedő illetékmentessége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Régóta nem tevékenykedő, de nem szünetelő egyéni vállalkozó év közben felvette a használtgépjármű-kereskedelmi tevékenységet. Az illetékmentességhez lenyilatkozta, hogy az ebből származó bevétele várhatóan meghaladja az 50%-ot, az illetékmentességet meg is kapta. Vásárolt 1 db autót, amelyet év végéig nem sikerült eladnia, így sem ebből, sem másból nem származott bevétele. Az illetékmentességet így jogszerűen vette igénybe, és a következő évre is nyilatkozhat? Válaszát köszönöm szépen, Cseri-Fejős Katalin Friderika

Ingatlaneladás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Idén eladtam a lakóingatlanomat, és most veszek egy telket, amire szintén lakóingatlant fogok építeni, még ebben az évben. Az a kérdésem, hogy vonatkozik-e rám az illetékmentesség ebben az esetben is? Ha igen, a telekvásárlást be kell jelenteni?

Illetékmentesség külföldi alapítványok számára is 2020-tól Cikk

2020. január 1-jétől illetékmentességet élvezhetnek a belföldi alapítványok és a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványok is, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték, mind pedig az ingyenes ügyletek, az ajándékozás és az öröklés esetén a nemrégiben benyújtott nyári adócsomag szerint.

Ingatlanértékesítés jövedelme Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2018. januárban egy építési telket vásárolt. A vagyonszerzési illeték tekintetében mentességet kapott, mivel vállalta a beépítést. 2018 októberében 30 százalékos készültségi fokon értékesítette az ingatlant. Mivel nem valósult meg a beépítés, így az ügylet kapcsán vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt, amit azonban csak 2022-ig kell majd befizetni. Kérdésem az lenne, hogy az illetéket a NAV határozata alapján a 2018. évi ingatlanértékesítés jövedelmének kiszámításakor költségként figyelembe veheti-e, ha nem, akkor esetleg a kifizetéskor, 2022-ben önellenőrzéssel tudja-e korrigálni a 2018. évi adóbevallását, vagy mivel az értékesítésig pénzügyileg nem lett rendezve az illeték kifizetése, így a jövedelmet nem lehet csökkenteni az illeték összegével? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban üzletrész-adásvétel 2. Kérdés

Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm előző válaszát. De meg kell kérdeznem, hogy az illetéktörvény 26. § 1.bek. t) pontja szerinti illetékmentesség nem jöhet szóba?

Illeték – adószámla-kivonat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vásároltunk egy építési telket, amelyre kaptunk illetékmentességet, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Sajnos a 4 évből kifutottunk, így be kellett fizetni az illetéket a NAV-nak. A kifizetés 2015. 03. 25-én megtörtént, viszont az adószámlán a mai napig 650 ezer forint adózói többletként szerepel. Ha befizettük, nem 0 forint adózói többletként kellene, hogy szerepeljen? Ez így úgy tűnik, mintha vissza lehetne kérni. Segítségét köszönöm.

Lakásvásárlás illetékmentessége Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék megbizonyosodniarról, hogy jár-e illetékmentesség. Magánszemély eladja 100 százalékos tulajdoni hányadú, 21 millió forint forgalmi értékű lakását. Egy éven belül az élettársával közösen vesz egy 25 millió forint forgalmi értékű családi házat, melyben a tulajdoni hányada 70, az élettársé 30 százalék. A 70 százalékos tulajdoni hányadra eső forgalmi érték 17,5 millió forint, ami kevesebb, mint az eladott lakás 21 millió forintos forgalmi értéke, így értelmezésem szerint a magánszemély kérhet illetékmentességet. Az élettárs pedig a 30 százalékos hányad után fizet illetéket. Helyes-e a fenti elgondolás? Köszönöm szépen válaszát!

Így csökkenthetők a költségek munkaügyi perben Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.