64 találat a(z) illetékmentesség cimkére

Kérdés

A lejárt állampapírt a súlyos beteg tulajdonos nem tudta újra befektetni. Az a kincstárnál vezetett tbsz-re került. Halála után az örökösökre az örökösödési illetéket vetett ki a NAV, az állampapírra vonatkozó adómentesség ellenére. A kincstár honlapján közöltek szerint: „A Magyar Állampapír állomány kezelése Tartós Befektetési Számlán: A jogszabályi rendelkezés értelmében a Kincstár kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számlára ad át, illetve kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számláról fogad tartós befektetést”. A fizetési meghagyás ennek alapján eséllyel kifogásolható? Van esély a fizetési meghagyás megváltoztatására?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Régóta nem tevékenykedő, de nem szünetelő egyéni vállalkozó év közben felvette a használtgépjármű-kereskedelmi tevékenységet. Az illetékmentességhez lenyilatkozta, hogy az ebből származó bevétele várhatóan meghaladja az 50%-ot, az illetékmentességet meg is kapta. Vásárolt 1 db autót, amelyet év végéig nem sikerült eladnia, így sem ebből, sem másból nem származott bevétele. Az illetékmentességet így jogszerűen vette igénybe, és a következő évre is nyilatkozhat? Válaszát köszönöm szépen, Cseri-Fejős Katalin Friderika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Idén eladtam a lakóingatlanomat, és most veszek egy telket, amire szintén lakóingatlant fogok építeni, még ebben az évben. Az a kérdésem, hogy vonatkozik-e rám az illetékmentesség ebben az esetben is? Ha igen, a telekvásárlást be kell jelenteni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2018. januárban egy építési telket vásárolt. A vagyonszerzési illeték tekintetében mentességet kapott, mivel vállalta a beépítést. 2018 októberében 30 százalékos készültségi fokon értékesítette az ingatlant. Mivel nem valósult meg a beépítés, így az ügylet kapcsán vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt, amit azonban csak 2022-ig kell majd befizetni. Kérdésem az lenne, hogy az illetéket a NAV határozata alapján a 2018. évi ingatlanértékesítés jövedelmének kiszámításakor költségként figyelembe veheti-e, ha nem, akkor esetleg a kifizetéskor, 2022-ben önellenőrzéssel tudja-e korrigálni a 2018. évi adóbevallását, vagy mivel az értékesítésig pénzügyileg nem lett rendezve az illeték kifizetése, így a jövedelmet nem lehet csökkenteni az illeték összegével? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vásároltunk egy építési telket, amelyre kaptunk illetékmentességet, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Sajnos a 4 évből kifutottunk, így be kellett fizetni az illetéket a NAV-nak. A kifizetés 2015. 03. 25-én megtörtént, viszont az adószámlán a mai napig 650 ezer forint adózói többletként szerepel. Ha befizettük, nem 0 forint adózói többletként kellene, hogy szerepeljen? Ez így úgy tűnik, mintha vissza lehetne kérni. Segítségét köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék megbizonyosodniarról, hogy jár-e illetékmentesség. Magánszemély eladja 100 százalékos tulajdoni hányadú, 21 millió forint forgalmi értékű lakását. Egy éven belül az élettársával közösen vesz egy 25 millió forint forgalmi értékű családi házat, melyben a tulajdoni hányada 70, az élettársé 30 százalék. A 70 százalékos tulajdoni hányadra eső forgalmi érték 17,5 millió forint, ami kevesebb, mint az eladott lakás 21 millió forintos forgalmi értéke, így értelmezésem szerint a magánszemély kérhet illetékmentességet. Az élettárs pedig a 30 százalékos hányad után fizet illetéket. Helyes-e a fenti elgondolás? Köszönöm szépen válaszát!

Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Egy autókereskedő kft. 2015-ben nem szerzett bevételt, mivel "alvó cégként" nem végzett semmilyen tevékenységet. 2016 júniusában szeretné beindítani a társasági szerződésében már évek óta szereplő autókereskedői tevékenységét. Ebben az esetben hogyan nyilatkozhat a GJFORGNYIL nyomtatványon? Nyilatkozhat-e arról, hogy a bevétele 50 százaléka autóértékesítésből fog származni (2016-ban), és így megkaphatja-e a 2016. év fennmaradó részére az illetékmentességet? Vagy ettől a lehetőségtől elesett amiatt, mert a tevékenység már régebb óta szerepel a nyilvántartásban, és 2015-ben 0 forint volt az árbevétele? Nagyon köszönöm válaszát!

Kérdés

Önkormányzati tulajdonú kft. tagi kölcsönét az önkormányzat elengedi. Az illetéktörvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a tagi kölcsön elengedése, amennyiben az gazdálkodó szervezetek között történik. A gazdálkodó szervezet fogalmában az önkormányzat nem szerepel. Szerepel viszont az egyéb állami gazdálkodó szerv. Az egyéb állami gazdálkodó szerv fogalmát lehet-e kiterjesztően úgy értelmezni, hogy ide sorolható az önkormányzat is. A Sztv. értelmező rendelkezései szerint a gazdálkodó fogalmába beletartoznak az államháztartás szervezetei, tehát például az önkormányzatok is. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint (396. §) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Webshopban értékesítés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

DRS könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Műszakpótlék

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink