58 találat a(z) illetékmentesség cimkére
Illetékmentesség külföldi alapítványok számára is 2020-tól
Cikk
2020. január 1-jétől illetékmentességet élvezhetnek a belföldi alapítványok és a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványok is, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték, mind pedig az ingyenes ügyletek, az ajándékozás és az öröklés esetén a nemrégiben benyújtott nyári adócsomag szerint.
Ingatlanértékesítés jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2018. januárban egy építési telket vásárolt. A vagyonszerzési illeték tekintetében mentességet kapott, mivel vállalta a beépítést. 2018 októberében 30 százalékos készültségi fokon értékesítette az ingatlant. Mivel nem valósult meg a beépítés, így az ügylet kapcsán vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt, amit azonban csak 2022-ig kell majd befizetni. Kérdésem az lenne, hogy az illetéket a NAV határozata alapján a 2018. évi ingatlanértékesítés jövedelmének kiszámításakor költségként figyelembe veheti-e, ha nem, akkor esetleg a kifizetéskor, 2022-ben önellenőrzéssel tudja-e korrigálni a 2018. évi adóbevallását, vagy mivel az értékesítésig pénzügyileg nem lett rendezve az illeték kifizetése, így a jövedelmet nem lehet csökkenteni az illeték összegével? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban üzletrész-adásvétel 2.
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm előző válaszát. De meg kell kérdeznem, hogy az illetéktörvény 26. § 1.bek. t) pontja szerinti illetékmentesség nem jöhet szóba?
Illeték – adószámla-kivonat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vásároltunk egy építési telket, amelyre kaptunk illetékmentességet, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Sajnos a 4 évből kifutottunk, így be kellett fizetni az illetéket a NAV-nak. A kifizetés 2015. 03. 25-én megtörtént, viszont az adószámlán a mai napig 650 ezer forint adózói többletként szerepel. Ha befizettük, nem 0 forint adózói többletként kellene, hogy szerepeljen? Ez így úgy tűnik, mintha vissza lehetne kérni. Segítségét köszönöm.
Lakásvásárlás illetékmentessége
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék megbizonyosodniarról, hogy jár-e illetékmentesség. Magánszemély eladja 100 százalékos tulajdoni hányadú, 21 millió forint forgalmi értékű lakását. Egy éven belül az élettársával közösen vesz egy 25 millió forint forgalmi értékű családi házat, melyben a tulajdoni hányada 70, az élettársé 30 százalék. A 70 százalékos tulajdoni hányadra eső forgalmi érték 17,5 millió forint, ami kevesebb, mint az eladott lakás 21 millió forintos forgalmi értéke, így értelmezésem szerint a magánszemély kérhet illetékmentességet. Az élettárs pedig a 30 százalékos hányad után fizet illetéket. Helyes-e a fenti elgondolás? Köszönöm szépen válaszát!
Így csökkenthetők a költségek munkaügyi perben
Cikk
Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.
Vagyonátruházási illetékre mentesség kérése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Autókereskedő illetékmentessége
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Egy autókereskedő kft. 2015-ben nem szerzett bevételt, mivel "alvó cégként" nem végzett semmilyen tevékenységet. 2016 júniusában szeretné beindítani a társasági szerződésében már évek óta szereplő autókereskedői tevékenységét. Ebben az esetben hogyan nyilatkozhat a GJFORGNYIL nyomtatványon? Nyilatkozhat-e arról, hogy a bevétele 50 százaléka autóértékesítésből fog származni (2016-ban), és így megkaphatja-e a 2016. év fennmaradó részére az illetékmentességet? Vagy ettől a lehetőségtől elesett amiatt, mert a tevékenység már régebb óta szerepel a nyilvántartásban, és 2015-ben 0 forint volt az árbevétele? Nagyon köszönöm válaszát!
Tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Önkormányzati tulajdonú kft. tagi kölcsönét az önkormányzat elengedi. Az illetéktörvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a tagi kölcsön elengedése, amennyiben az gazdálkodó szervezetek között történik. A gazdálkodó szervezet fogalmában az önkormányzat nem szerepel. Szerepel viszont az egyéb állami gazdálkodó szerv. Az egyéb állami gazdálkodó szerv fogalmát lehet-e kiterjesztően úgy értelmezni, hogy ide sorolható az önkormányzat is. A Sztv. értelmező rendelkezései szerint a gazdálkodó fogalmába beletartoznak az államháztartás szervezetei, tehát például az önkormányzatok is. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint (396. §) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Továbbértékesítésre EU-ból behozott jármű forgalomba helyezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalását az alábbiakkal kapcsolatban. Használtjármű-kereskedéssel foglalkozó kft. továbbértékesítési céllal járművet hoz be EU-tagállamból. Illetékmentességet kért és kapott a tevékenységére tekintettel. A hazai nyilvántartásba vétel céljából milyen módon tud eleget tenni bejelentési kötelezettségének úgy, hogy nem szeretné a a gépjárművet forgalomba helyezni – a kft. nevére átíratni –, mert napokon belül továbbértékesíti? Másképpen fogalmazva: nyilvántartásba vétel csak a jármű forgalomba helyezésével együtt lehetséges, vagy ha nem, mi a szabályos eljárás? Köszönöm.
Termőföld-vásárlás illetékmentessége
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérném szíves segítségüket, hogy jól értelmezem-e a következőket. Egy földműves magánszemély termőföldet szeretne vásárolni, de a területre hosszú távú bérleti szerződés (2024-ig) van érvényben egy társasággal. Álláspontom szerint a vásárló csak abban az esetben kaphatna illetékmentességet, ha az ingatlan birtokba adásakor a haszonbérleti szerződés már nem áll fenn, és a birtokba adástól számított 5 évig hasznosítja. Egyébként, a haszonbérlettel megvásárolt ingatlan megvásárlása illetékköteles. Válaszukat köszönöm.
Lakásvásárlás illetékmentessége
Kérdés
A 35 év alatti férfi vásárol 16 millió forintért lakást. Előző években volt neki nyaralóingatlanban 50 százalékos tulajdonjoga. Ez esetben igénybeveheti-e az illetékmentességet a 15 millióra, és csak az 1 millió után kell megfizetnie az illetéket?
Illeték
Kérdés
Egyéni cég 1997 áprilisában cégformaváltással korlátolt felelősségű társasággá alakult át. Az átalakulást az illetékes cégbíróság bejegyezte. A kft. azóta is eredményesen működik. Az átalakulási vagyonmérlegben/vagyonleltárban ingatlan is szerepelt. Akkor elmaradt az átalakulás miatti tulajdonváltás földhivatalnál történő bejegyeztetése. Ez sajnos csak napjainkban derült ki a tulajdonos számára. Most kérte a kft. a tulajdonjog bejegyzését az illetékes földhivatalnál. Az átalakulás 1997-ben adó- és illetékmentes volt. Kérdés, hogy alkalmazandó-e ez az illetékmentesség most, az utólagos bejegyzési kérelemre tekintettel?
Tagi kölcsön rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit
Illeték mértéke
Kérdés
Örökölt lakástulajdon 1/3-ad részét elcseréli a fiú az édesanyja üdülöjével. A két ingatlan (1/3 lakás és az üdülö) forgalmi értéke megközelítöen azonos. Kérdésem, hogy illetékköteles lesz-e valamelyik fél része, ha igen, milyen mértékü illeték terheli? Jól tudom-e, hogy az illetékmentesség csak az öröklésre vonatkozik, az ilyen cserére már nem?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
