52 találat a(z) illetékmentesség cimkére
Vagyonátruházási illetékre mentesség kérése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Autókereskedő illetékmentessége
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Egy autókereskedő kft. 2015-ben nem szerzett bevételt, mivel "alvó cégként" nem végzett semmilyen tevékenységet. 2016 júniusában szeretné beindítani a társasági szerződésében már évek óta szereplő autókereskedői tevékenységét. Ebben az esetben hogyan nyilatkozhat a GJFORGNYIL nyomtatványon? Nyilatkozhat-e arról, hogy a bevétele 50 százaléka autóértékesítésből fog származni (2016-ban), és így megkaphatja-e a 2016. év fennmaradó részére az illetékmentességet? Vagy ettől a lehetőségtől elesett amiatt, mert a tevékenység már régebb óta szerepel a nyilvántartásban, és 2015-ben 0 forint volt az árbevétele? Nagyon köszönöm válaszát!
Tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Önkormányzati tulajdonú kft. tagi kölcsönét az önkormányzat elengedi. Az illetéktörvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a tagi kölcsön elengedése, amennyiben az gazdálkodó szervezetek között történik. A gazdálkodó szervezet fogalmában az önkormányzat nem szerepel. Szerepel viszont az egyéb állami gazdálkodó szerv. Az egyéb állami gazdálkodó szerv fogalmát lehet-e kiterjesztően úgy értelmezni, hogy ide sorolható az önkormányzat is. A Sztv. értelmező rendelkezései szerint a gazdálkodó fogalmába beletartoznak az államháztartás szervezetei, tehát például az önkormányzatok is. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint (396. §) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Továbbértékesítésre EU-ból behozott jármű forgalomba helyezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalását az alábbiakkal kapcsolatban. Használtjármű-kereskedéssel foglalkozó kft. továbbértékesítési céllal járművet hoz be EU-tagállamból. Illetékmentességet kért és kapott a tevékenységére tekintettel. A hazai nyilvántartásba vétel céljából milyen módon tud eleget tenni bejelentési kötelezettségének úgy, hogy nem szeretné a a gépjárművet forgalomba helyezni – a kft. nevére átíratni –, mert napokon belül továbbértékesíti? Másképpen fogalmazva: nyilvántartásba vétel csak a jármű forgalomba helyezésével együtt lehetséges, vagy ha nem, mi a szabályos eljárás? Köszönöm.
Termőföld-vásárlás illetékmentessége
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérném szíves segítségüket, hogy jól értelmezem-e a következőket. Egy földműves magánszemély termőföldet szeretne vásárolni, de a területre hosszú távú bérleti szerződés (2024-ig) van érvényben egy társasággal. Álláspontom szerint a vásárló csak abban az esetben kaphatna illetékmentességet, ha az ingatlan birtokba adásakor a haszonbérleti szerződés már nem áll fenn, és a birtokba adástól számított 5 évig hasznosítja. Egyébként, a haszonbérlettel megvásárolt ingatlan megvásárlása illetékköteles. Válaszukat köszönöm.
Lakásvásárlás illetékmentessége
Kérdés
A 35 év alatti férfi vásárol 16 millió forintért lakást. Előző években volt neki nyaralóingatlanban 50 százalékos tulajdonjoga. Ez esetben igénybeveheti-e az illetékmentességet a 15 millióra, és csak az 1 millió után kell megfizetnie az illetéket?
Illeték
Kérdés
Egyéni cég 1997 áprilisában cégformaváltással korlátolt felelősségű társasággá alakult át. Az átalakulást az illetékes cégbíróság bejegyezte. A kft. azóta is eredményesen működik. Az átalakulási vagyonmérlegben/vagyonleltárban ingatlan is szerepelt. Akkor elmaradt az átalakulás miatti tulajdonváltás földhivatalnál történő bejegyeztetése. Ez sajnos csak napjainkban derült ki a tulajdonos számára. Most kérte a kft. a tulajdonjog bejegyzését az illetékes földhivatalnál. Az átalakulás 1997-ben adó- és illetékmentes volt. Kérdés, hogy alkalmazandó-e ez az illetékmentesség most, az utólagos bejegyzési kérelemre tekintettel?
Tagi kölcsön rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit
Illeték mértéke
Kérdés
Örökölt lakástulajdon 1/3-ad részét elcseréli a fiú az édesanyja üdülöjével. A két ingatlan (1/3 lakás és az üdülö) forgalmi értéke megközelítöen azonos. Kérdésem, hogy illetékköteles lesz-e valamelyik fél része, ha igen, milyen mértékü illeték terheli? Jól tudom-e, hogy az illetékmentesség csak az öröklésre vonatkozik, az ilyen cserére már nem?
Követelés-elengedés illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a követelés-elengedés illetékmentességére vonatkozik: A követeléselengedés külföldi székhelyű vállalkozás (EU) által keletkeztet-e vagyongyarapodást a belföldi illetőségű társaság számára, és így az ügylet az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik-e? Köszönettel: Nagy Magdolna
Autókereskedő illetékmentessége
Kérdés
Van egy kft., amelynek a főtevékenysége autójavítás, viszont szeretne autó-kereskedéssel is foglalkozni, viszont illetékmentességet szeretne kérni, ezt hogyan teheti meg, illetve év közben is kérheti-e, és milyen nyomtatványon? Köszönöm a segítségüket
Háziorvosi praxis eladása-vétele
Kérdés
Kérdésem: háziorvosi praxis eladásánál mi az adó és eho alapja abban az esetben, ha az eladó magánszemély a praxist alanyi jogon szerezte? Házi orvosi praxis vásárlásánál ki jogosult illetékmentességre? Ha valaki egy praxist magánszemélytől vásárolja, aki az első eladó jogosult-e illetékmentességre, ha nem, akkor mennyi az illetékfizetés alapja és hány százalék az illeték? Mikor, és milyen nyomtatványon kell bevallani? Előre is köszönöm a választ.
Erdővásárlás illetékmentesség
Kérdés
Tísztelt Szakértő! Az illetéktörvény illetékmentességet határoz meg föld (erdő) vásárlásakor a következő esetben: "mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó által, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el – ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét –, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja a vevő. Mivel a megvett erdő közös tulajdonban van, a törvény a társult erdőgazdálkodást írja elő. A 2013. évi CXXII. törvény 38,. 40., 42. §-ai szerint nem minősül a használat átengedésének, ha társult erdőgazdálkodást folytat. Egyébként az erdőgazdálkodó cégben többségi tulajdonos vagyok, és így a 42. § (2) ab) és b) nek is megfelelek. Jól értelmezem, hogy amennyiben regisztrált őstermelő vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagyok, illetékmentes a tranzakció? Előre is köszönöm a válaszát.
Részvényeket örököl? Így lehet egy púp a hátán
Cikk
Örökségként kapott, 50 millió forint névértékű részvényt 77 millió forintra értékelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ez alapján állapította meg a fizetendő adót. Az AKG Zrt. az elmúlt években folyamatosan nyereséges volt, azonban osztalékot nem fizetett, az az eredmény tartalékba került. Jogos-e a NAV adómegállapítása, illetve hogyan lehet a megállapított adó mértékét csökkenteni, hiszen az örökös kvázi "eszmei értéket" kapott? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.
A NAV válaszol: szülői segítség a lakásvásárláshoz és illetékfizetés
Cikk
Milyen illetékfizetési kötelezettsége van egy szülőnek és gyermekének, ha egy lakás eladásából vásárolnak másikat? Olvasónk kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
