Tisztelt Adózóna! A helyi adókkal kapcsolatos kérdéseim a következők: – Magántulajdonú családi házamban állandó bejelentett lakosként nem lakom, a ház bérbe adva sincs. Milyen adófizetési, illetve -bevallási kötelezettségem van? – Ha lett volna bevallási kötelezettségem – de azt nem teljesítettem – hogyan lehet ezt a hibát javítani, mert ez több év...? – Milyen büntető szankciókra számíthatok? Köszönettel kérném a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélyként őstermelő is, mely tevékenységből a bevétele meghaladja a 600 ezer forintot. Egyéni vállalkozóként székhelye és három telephelye van, de ezen kívül őstermelőként még más településen földbérlete is van (be van jegyezve a földhivatalnál). Katás egyéni vállalkozó, de a helyi adóra nincs kata alá bejelentkezve, mert jelentős anyagköltsége is van. Szeretném kérdezni, hogy miként járjunk el ez esetben a helyiadóalap és az adó számításakor (vagyis miként kezeljük külön/egyben az őstermelésből származó szintén jelentős bevételét és anyagköltségét)? Valamint miként járjunk el az esetben, ha a bejelentkezik az egyéni vállalkozásával a helyi adó esetében is katás adózási mód alá? Esetleg jobban járna-e így? Az őstermelésből származó helyiadóalapjára eső helyi adót nem váltja ki a katásokra vonatkozó helyi adó. Vajon miként nézne ki egy helyiadó-bevallás ez esetben (hiszen egyik egyéni vállalkozó telephelye még érintett őstermeléssel is? (Rendelkezik földdel az önkormányzat illetőségi területén.) Köszönöm segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Adott cég vallotta be, és fizeti a helyi ingatlanadót egy másik cég tulajdonában lévő ingatlan után. Bérleti jogviszony már nem áll fenn. Továbbszámlázható-e az ingatlanadó (vagy számlát helyettesítő okirattal átterhelhető-e), illetve így, hogy nincs bérleti szerződés, mi az áfarendszerbeli megítélése?
Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.
Helyi adóval, ezen belül is az épitményadóval kapcsolatosan kérdezem: Telepünk két község határában működik. Az idei évre mindkét önkormányzat bevezette az épitményadót (értékalapú, korrigált forgalmi érték alapján). Az A. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén vannak azok az épitmények, melyek rendelkeznek forgalmi értékkel. A B. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén gyakorlatilag nincsen semmiféle épitmény, csak üres a terület . Az egész telep, tehát A és B önkormányzat területét befoglalva be van kerítve. Az A önkormányzat több helyrajziszám szerinti területe mintegy 70 százalék, és már mint jeleztem, itt vannak az épületek, épitmények, a B önkormányzat az összterülethez képest 30 százalék területet birtokol, és itt nincsen épület, épitmény. Kérdésem, hogy helyesen gondolom-e, hogy az A önkormányzatnak vallom be az épitményadót a korrigált forgalmi érték alapján, hiszen az ő területükön vannak a forgalmi értékkel biró épületek, míg a B önkormányzatnak nem tudok mit bevallani, hiszen neki csak az üres területe van, és nem telekadót, hanem épitményadót vezetett be. Esetleg a két önkormányzat megegyezhet a megosztásban?
Könnyen ragadós lehet az a példa, amivel Óbuda-Békásmegyer önkormányzata azt próbálja megakadályozni, hogy – a már csak bejelentési kötelezettséghez kötött – családiház-építések nyomán csiricsárévá váljanak a települési utcaképek, írja a hvg.hu.
Az elmúlt évben több ponton, és több ízben módosították különböző törvények a helyi adókról szóló törvényt. Egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései nem csak 2016-ra, de már 2017-re is tartalmaznak előírásokat. Nem minden javaslat került át a törvénybe, amelyek idő előtt napvilágot láttak, s így a köztudatba bekerülhettek; cikkünkben összefoglaljuk az elfogadott változásokat.
Az Art. 164. § (1) bekezdése szerint "az adómegállapításhoz való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni". Kérdésem: A mai napon hozott és átvett határozatba (ami 2016 januárjában fog jogerőre emelkedni) jogszerűen állapítanak meg 2010. évi telekadót?
Jövőre is adókedvezményt biztosít a nyíregyházi önkormányzat azoknak a helyi vállalkozóknak, akiknek a nettó adóalapja nem haladja meg az évi 2,5 millió forintot – döntött a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely közgyűlése.
Bár az őszi adócsomag számos – főként az adózás rendjét érintő – új szabályt tartalmaz, a vállalkozásoknak nem szabad elfelejteni, hogy a jövő évi adótörvény-változások nagy részét már nyáron elfogadták – emlékeztet a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Családi gazdálkodó feles bérletben szeretne földet bérelni. Ha ténylegesen a megtermelt termény akárhányad részét adja természetben a bérbe adónak, van-e áfafizetési kötelezettség, és van-e helyiadó-bevallási kötelezettsége?
A Htv. 39 parargrafus (3) bekezdése alapján az ideiglenes iparűzési adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Kérdésem: mi számít a tevékenységvégzés napjának? A tényleges munkavégzés napja, vagy a megkötött szerződés és az átadás (befejezés) közötti munkanapok száma? Ez sok esetben nem azonos, mert nem minden munkanapon történik tényleges munkavégzés. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném véleményét: Sportegyesület sportszolgáltatásként kiadja üzemeltetésre egy kft.-nek a tulajdonában álló sportcélú ingatlant. Vállalkozási tevékenység nem történik, tekintettel arra, hogy az alapító okiratban szabályozott sportcélra adja üzemeltetésre a sportpályákat, öltözőket és kiszolgáló létesítményeket tartalmazó ingatlant. A kiszolgáló létesítmények közül az üzemeltető kft. a büfét kiadja egy másik vállalkozásnak, valamint az üzemeltető kft. szintén sportcélra (body bulding szalon) kiadja egy másik vállalkozásnak. Az egész ingatlant függetlenül attól, hogy egy kft. részére ki van adva üzemeltetésre, az egyesület tagjai használják, szintén egyesületi (sportcélra). Keletkezik-e építmény- és telekadó-kötelezettség az egyesület vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy nincs vállalkozási tevékenységéből bevétele, valamint, hogy az egyesület tagjai – igaz mások is - használják az alaptevékenységre az ingatlant? Köszönettel.
Megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben a június 16-án megszavazott adótörvény-módosítások.
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadón és társasági adón kívül számos egyéb adónemet javasol módosítani, melyek elfogadása a jövő héten várható.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték