159 találat a(z) helyi adó cimkére
Helyi adó szakszervezet esetén
Kérdés
Arra lennék kíváncsi, hogy jogszerű-e egy szakszervezet esetén, amely a Magyar Államtól – 15 éves elidegenítési és terhelési tilalommal – 4 százalékos tulajdonhányadot kapott egy valaha üdülőként működő építményre, a helyi önkormányzat több százezer forintos helyi adó kivetéséről döntött. Az építmény 2010 óta nem használt, gyakorlatilag lepusztult (közmű sincs benne), eladni nem lehet az elidegenítési tilalom miatt, a felújításhoz a közel egy tucat tulajdonos nem tud forrást biztosítani, egyébként a többségi tulajdonos sem tesz semmit. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy mivel lakhatatlan az épület, ezért nem szolgál cél szerinti tevékenységet. Igazából sose vettük tulajdonba, a törvény erejénél fogva került ágazati vagyonelemként az Állami Vagyonkezelő határozatával "kvázi" a tulajdonunkba. A tulajdonosi jogainkkal – a 4 százalékos tulajdonhányad miatt – gyakorlatilag nem is tudunk élni. A szakszervezet sohasem végzett vállalkozási tevékenységet, erről nyilatkoztunk is az illetékes önkormányzat felé, amelynek illetékesei viszont azt állítják, hogy mivel az épület nem funkcionált szakszervezeti üdülőként (alaptevékenység lenne), ezért fennáll a fizetési kötelezettség. A problémám az, hogy az épületet nem vásárlás útján szereztük, hanem azt a Magyar Állam ingyenes vagyonátadással adta át szakszervezetünk részére, s 4 százalékos tulajdoni hányadot jegyeztetett be. Kérdés, hogy köteles-e a kizárólag tagdíjból élő szakszervezet több százezer forintos telek- és építményadót fizetni, valamint milyen lehetőség van ezen kötelezettség alóli mentesülésre?
Helyiadó-mentesség
Kérdés
Egyesület elmúlasztotta az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a helyi adókról szóló törvény 3. § (3) bekezdése szerint bejelenteni a helyi önkormányzatnak adómentességét, miszerint a megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az elmulasztott bejelentés szankció nélkül pótolható, vagy a határidő elmúlasztása jogvesztő, és az adómentesség fenállása ellenére is meg kell fizetnie az egyesületnek az építmény- és telekadót?
Beküldhet-e könyvelő meghatalmazási űrlapot önkormányzati adóügyek intézésére?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megbízottként könyvelek egy céget. A cég vezetője meg kíván hatalmazni engem önkormányzati adóügyek intézésére, több önkormányzatnál. Ezzel kapcsolatban az lenne az abszolút technikai jellegű kérdésem, hogy beküldhetem-e én, a saját ügyfélkapumról e-papír-szolgáltatással a cégszerűen aláírt, tanúkkal is aláíratott meghatalmazásokat, vagy ezt mindenképpen a cég vezetőjének kell beküldeni a saját ügyfélkapujáról? Mivel közel 20 önkormányzatról van szó, érthetően szeretném elkerülni, hogy ezzel a cégvezetőt terheljem.
Teendők, ha év közben lép ki a kivából
Cikk
Elég gyakori, hogy a vállalkozásoknak a naptári év közben megszűnik a kivaalanyiságuk, valamely – megszűnéssel járó – gazdasági esemény bekövetkezése miatt. A cikk azt foglalja össze, hogy milyen teendői vannak ez esetben a vállalkozásnak.
Változnak az ekáer szabályai, több ponton módosul az Art.
Cikk
Az adózás rendjének változása főként az anyagi jogszabályokat érinti, ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni az ekáerkötelezettségre 2020. január 1-jétől érvényes új előírásokra is.
Telephely iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Telephely létesült a Htv. 37. § (3) bekezdése alapján (építőipari vállalkozás). Nem tartom egyértelműnek a Htv. 41. § (5) bekezdését, hogy azt a cég egészére, vagy telephelyenként kell-e értelmezni. A cég 23 éve működik, de a telephelyen 2018-ban kezdtük a munkát. A 2019. évi adóelőlegek vonatkozásában a székhelyen nem kell felbruttósítani, de a telephelyen kell? Várom válaszát, amit előre is köszönök.
Helyi adó elszámolása költségként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan bérbeadása esetén elszámolható-e az ingatlan után fizetett kommunális adó és építményadó? Ha igen, akkor arányosítani kell-e a bérbe adott napokkal, vagy az egész levonható akkor is, ha nem volt a teljes évben bérlő?
Helyi adó sávos számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van egy 100%-os tulajdonában álló leányvállalata. Első ízben fordul elő, hogy a leányvállalat árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, ezért sávos adószámítás szükséges, és mivel kapcsolt vállalkozás, az anyavállalat adataival összevontan kell a számítást elvégezni. A törvényből számomra nem teljesen világos a helyi adó alapjának kiszámítása a leányvállalatnál. Az anyavállalat árbevétele 2400 millió Ft, elabé 1950 millió Ft, a leányvállalat árbevétele 950 millió Ft, elabé 910 millió Ft. Válaszát előre is köszönöm.
Tao-csoport: tényleg nem kell foglalkozni a transzferárazással?
Cikk
A 2019. évi adótörvény változásokkal bevezetésre került a csoportos társaságiadó-alanyiság intézményrendszere. A nyereségek és veszteségek konszolidációja mellett a csoportos társaságiadó-alanyiság egyik legfőbb előnyeként szokták említeni azt, hogy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozóan nem kell alkalmazni a társasági adótörvény által előírt transzferár szabályokat (kivéve néhány, az „átmeneti” szabályok szerinti speciális esetet).
Helyi adókat is lehet fizetni a Díjnettel márciustól
Cikk
Márciustól már helyi adók is befizethetők a Díjnet iCsekk mobilfizetési szolgáltatásán keresztül a közművek, telekommunikációs cégek, biztosítók és egyéb szolgáltatók számlái mellett – közölte a Díjnet Zrt.
Helyi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Földterületeket bérlek, a bérleti díj, amit kifizetek a föld tulajdonosának, levonható-e a helyiadó-alapból? Válaszát köszönöm szépen.
Kft. végelszámolása
Kérdés
Kft.-t szeretnénk megszüntetni végelszámolással, a jegyzett tőke és az eredménytartalék összegét gyakorlatilag fedezi a pénztárban lévő pénzösszeg. De év végére kb. 500 ezer forint társaságiadó- és helyiadó-túlfizetése lesz. Ha január 1. napjától elindítjuk a végelszámolást, mikor igényelhetjük vissza ezen összegeket?
Döntött a Kúria: ekkor nem terheli települési adó a vállalkozásokat
Cikk
Egy vállalkozó vitatta a terhére településiadó-fizetési kötelezettséget előíró adóhatározatok jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy nem adóalany. A Kfv.V.35.395/2018/6. számú döntésben a Kúria mondta ki, mikor alanya és mikor nem a települési adónak egy vállalkozás.
Változások a helyi adózásban, új önkormányzati kedvezmények
Cikk
Rendeletben adómentességet vagy adókedvezményt állapíthatnának meg a helyi önkormányzatok – a jelenleg is nyújtható kedvezmények mellett – a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Rendelkezhetnek arról is, hogy ha az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét a vállalkozó az igénybe nem vett rész után az adóévet követő adóév(ek)ben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt – derül ki a jövő évre tervezett adóváltozásokat összesítő törvénymódosítási csomagból.
Iparűzési adó számítása kapcsolt vállalkozásoknál – változás 2017-től
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport évek óta kapcsolt vállalkozásaival együtt állapítja meg az iparűzési adó és innovációs járulék alapját a helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdés szerint. 2017. január 1-jei hatállyal azonban bekerült ugyanebbe a paragrafusba a (10) bekezdés, mely szerint "A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.". Sajnálatos módon a cégcsoport nem ismerte a változást, a csoport vállalkozásai feltöltési és bevallási kötelezettségüket a 2017. évre a (10) paragrafus ismerete és alkalmazása nélkül teljesítették, ahogy a korábbi években is. Kérdésünk, hogy tilos-e alkalmazni a (6) bekezdést 2017-től (ez a kérdés a (10) bekezdés megfogalmazása miatt merült fel bennünk), vagy annak érdekében hogy jelentős adóváltozásokkal járó módosításokat kelljen végezni a bevallásokon, az új (10) bekezdés miatt elfogadható-e 2017-ben a közös adóalap-megállapítás? Mindenképp szükséges-e a bevallások egyéni adóalap-számításra való módosítása (kapcsolt vállalkozók közös adóalapjának megállapítása nélkül)? Sajnos komoly problémát jelent a változás, jelentősen változnak a cégcsoportot alkotó társaságok adókötelezettségei, és van olyan társaság, ahol így a feltöltési kötelezettségnek sem tettek eleget. Bármilyen tanácsot köszönünk és szívesen fogadunk a tárgyhoz kapcsolódóan. Köszönettel: Molnár Tibor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
