Így jár a legjobban, ha kiadja lakását

Megosztás Tetszik

Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.

Feltételezem, hogy a lakást turisztikai céllal szándékozik kiadni. A nyaralóknak, turistáknak történő szállásadás hivatalos elnevezése szálláshely-szolgáltatási tevékenység. Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet szabályozza. Többek között előírja, hogy ezt a tevékenységet az illetékes kormányhivatalnál be kell jelenteni.

A nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű helyiség (lakás) kiadása, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, úgynevezett egyéb szálláshely szolgáltatásnak minősül. Az említett rendelet többek között előírja, hogy ezt a tevékenységet az illetékes kormányhivatalnál be kell jelenteni. Továbbá ez a tevékenység – függetlenül annak időtartamától és a szolgáltatások jegyzéke szerinti besorolásától – az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint áfaköteles, vagyis a szállásadónak az adóhivatalnál adószámot kell kérnie, azzal, hogy évi 6 millió forintig választhatja az alanyi mentességet.

Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásához nem kell egyéni vállalkozóvá válni, a szállásdíjból befolyó bevételekre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az „adószámos” (nem egyéni vállalkozó) magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenységből származó jövedelmének megállapítása – választása szerint – történhet tételes költségelszámolással vagy 10 százalék költséghányad levonásával, vagy tételes talányadó fizetésével.

Tételes költségelszámolás választása esetén a jövedelem a bevételből (szállásdíj+rezsi és más költség térítése) az szja-törvény szerint elismert költségek (ide értve szálláshely-szolgáltatásra hasznosított épület, épületrész arányosított értékcsökkenését is) levonásával határozható meg a szja-törvény 16-18. §-a, 3. és 11. számú melléklete szerint.

A 10 százalék költséghányad választásakor a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek.

Tételes költségelszámolás, illetve10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a kifizető (például utazási iroda) által fizetett szállásdíjból az adóelőleget a szállásadó költségnyilatkozatának figyelembe vételével, a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. Ha a szállásdíjat magánszemély fizeti, a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie, és az adóév végén a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania.

Az adó (adóelőleg) mértéke: az adóalap 15 százaléka.

Tétételes átalányadózás (szobánként 32 ezer forint) akkor választható, ha a nem egyéni vállalkozóként folytatott egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység megfelel a következő feltételeknek (szja-törvény 57/A. §):

»A magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét csak egy saját tulajdonú vagy haszonélvezetű, egyéb szálláshelynek minősülő lakásában vagy üdülőjében folytathatja.

»Ugyanannak a személynek (magánszemélynek vagy például utazási irodának) nyújtott szálláshely időtartama adóévenként a 90 napot ne haladja meg.

»Az állami adóhatóságnál be kell jelentkezni a települési önkormányzatnál fizetővendéglátóként történt bejegyzésről a jegyzői igazolás kiadását követő 15 napon belül.

Az éves adótételt egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – akkor is meg kell fizetni, ha a magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti („időarányosítás” nem lehetséges). A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül esedékes a megfizetés.

A tételes átalányadózás alkalmazása a magánszemélyt a jogszabály előírása szerinti bizonylatkiállítási, valamint adatszolgáltatási, számla- vagy nyugtaadási kötelezettség alól nem mentesíti, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bevételi és költségbizonylatot, egyéb üzleti iratot az elévülésig meg kell őrizni.

A helyi adókról szóló törvény 1. §-a értelmében az állandó bejelentett lakással nem rendelkező, éjszakai szállás igénybevételével tartózkodó magánszemélyeknek, illetve szállásadóiknak a helyi önkormányzat számára a megkezdett vendégéjszakák száma szerint idegenforgalmi adót kell fizetniük. Az adó konkrét mértékét a helyi rendeletek határozzák meg.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvény 2. §-a értelmében 27 százalék ehót is kell fizetni akkor, ha a jövedelmet szerző magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint belföldinek minősül.

De nem kell ehót fizetnie annak, aki az úgynevezett A1-e igazolással igazolja, hogy nem Magyarországon, hanem külföldön (Olaszországban) biztosított.