Sok sebből vérzik a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslat, véli a TÖOSZ

Megosztás Tetszik

Eltérő szabályok érvényesülését eredményezheti például az adózásra, a helyiségek bérletére, az építési előírásokra, a közterület használatára, a parkolásra, a közösségi együttélési szabályokra, azok megsértésének szankciójára – állítja honlapján megjelent közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a különleges gazdasági övezetekről minap benyújtott törvényjavaslatról. A szövetség javaslatait az előterjesztő nem vette figyelembe.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, mint hazánk helyi önkormányzatainak több mint 50 százalékát képviselő, legnagyobb országos önkormányzati érdekszövetsége tanulmányozta a kormány által az Országgyűlésnek 2020. május 12-én benyújtott T/10527. számú törvényjavaslatot a különleges gazdasági övezetekről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.

A szövetség sajnálattal vette tudomásul, hogy a törvénytervezet benyújtása előtti, a Miniszterelnökségen 2020. május 11-én megtartott egyeztető tárgyaláson megfogalmazott észrevételeik az előterjesztőnél nem találtak visszhangra, azok nem jelentek meg a T/10527. számú törvényjavaslatban.

A törvényjavaslat 2. § (1) bekezdése a kormány rendeletében különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen fekvő, a települési önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen, törzsvagyonba tartozó közterület, közpark, közút tulajdonjogát a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésével a települési önkormányzat tulajdonából a megyei, fővárosi önkormányzat tulajdonába adja.

A szövetség álláspontja szerint a törvényjavaslat oly módon vezet be szabályokat, hogy más törvény érintett rendelkezéseit nem módosítja, nem biztosítja ezáltal a hatályos magyar joganyag koherenciáját, az inkoherencia törvények közötti kollíziót (összeütközést, ellentétet) eredményez.

A törvényjavaslat 2. § (1) bekezdése a kormány rendeletében különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen fekvő, a települési önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen, törzsvagyonba tartozó közterület, közpark, közút tulajdonjogát a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésével a települési önkormányzat tulajdonából térítésmentesen, kártalanítás nélkül a megyei, fővárosi önkormányzat tulajdonába adja, csökkentve ezzel a települési önkormányzat törzsvagyonát. Ez a tulajdonba adás megváltoztatja az érintett település közigazgatási határait is – figyelemmel arra is, hogy a törvényjavaslat 3.–6. §-ai az önkormányzati rendeletalkotási, valamint az államigazgatási és önkormányzati feladat és hatásköröket a települési önkormányzattól a megyei, főváros önkormányzathoz telepíti – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) V. Fejezetében meghatározott területszervezési eljárásrendtől eltérő módon, az Mötv. hatályos szabályozásának változatlanul hagyása mellett. A törvényjavaslat szerinti különleges gazdasági övezetet kijelölő kormányrendeleten alapuló tulajdonjogváltozás megváltoztatja az Mötv. szerinti területi tagozódást oly módon, hogy változatlanul hagyja az Mötv. hatályos szabályozását, továbbá a főváros esetében sérti az Mötv. 22. § (4) bekezdését – hangsúlyozza a TÖOSZ.

A települési önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának meghatározott rendeltetése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. § (2) bekezdése a helyi önkormányzatok Mötv. 13. §. (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott kötelező feladatainak ellátásának biztosítása.

Az 5/2007. (II. 27) AB határozat szerint diszfunkcionális a jogalkotás, ha a jogalkotó jogszabállyal egyedi döntést hoz. A törvényjavaslat szerint a kormány rendeletben fogja az egyedi döntéseket meghozni, mivel nem minden, a törvényjavaslat hatálya alá tartozó esetben kell alkalmazni a szabályokat, csak azokban az egyedi esetekben, melyekről a kormány rendeletében úgy dönt. A törvényjavaslatban a véleményezési eljárás részletes szabályairól nincsenek rendelkezések, következésképpen a kormány egyedileg fogja meghatározni a véleményezési eljárás feltételeit is az adott különleges gazdasági övezetté nyilvánítási ügyben. A TÖOSZ véleménye szerint ezért az esetleges diszkrimináció lehetőségének kizárása érdekében – amennyiben a kormánynak továbbra is szándéka a legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye, főváros területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, munkahelyeket megőrző vagy létesítő új beruházás támogatása – minden ilyen beruházásra egységesen, kormány általi mérlegelés nélkül kell vonatkoznia a különleges gazdasági övezetté nyilvánításnak. Megértve a kormány célját, de a szövetség álláspontja szerint az elérni kívánt célhoz (munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrehozása) aránytalan a települési önkormányzat vagyonába tartozó meghatározott ingatlanok tulajdonjogának – törvényjavaslat szerinti – törvénnyel, térítés- vagy kártalanítás nélküli elvétele és megyei, fővárosi önkormányzat tulajdonába adása, mivel a támogatni kívánt beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok más módon is átkerülhetnek a megyei, fővárosi önkormányzathoz a hatályos jogi szabályozás szerint is (megállapodás, kisajátítás, ingyenes átadás).

A Mötv. 27. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Azonban a törvényjavaslat elfogadásával a megyei önkormányzat települési önkormányzati feladatokat is el fog látni, amelyet a Mötv. nem tartalmaz, és ilyen Mötv. módosítási javalat sincs a törvényjavaslatban. Az Mötv. csak a főváros esetében tartalmazza, hogy a területi önkormányzati feladatai mellett település önkormányzati feladatokat is ellát.

A TÖOSZ-nál problémának látják azt is, hogy a települési önkormányzat tulajdonában lévő Mötv.-ben, valamint külön törvényben meghatározott kötelező feladatoknak (különösen a településüzemeltetési közfeladat ellátását szolgáló, valamint a különleges gazdasági övezetben folytatott gazdasági tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges, annak közvetlen környezetébe tartozó közterület, közpark, közút tulajdonjogának és ezzel együtt üzemeltetésének, fejlesztésének) a megyei önkormányzathoz telepítése megtöri a településüzemeltetés, településfejlesztés egységes szemléletét a különleges övezetbe tartozó ingatlanok tekintetében, ezekben az ügyekben a megyei, fővárosi önkormányzatnak semmilyen egyeztetési kötelezettsége nincs, nem kötik a településfejlesztésre vonatkozó települési önkormányzati tervek, szabályok, továbbá megtöri a településüzemeltetés egységes rendjét. Továbbá a különleges gazdasági övezet törvényjavaslatban javasolt módon való szabályozás a település egységét is megtöri: egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülésére ad módot, amely jogalkalmazási gondokat is eredményezhet a település lakossága, valamint a településen működő vállalkozások, gazdálkodó és egyéb szervezetek számára (egy településen belül eltérő szabályok érvényesülnek például az adózásra, a helyiségek bérletére, az építési előírásokra, a közterület használatára, a parkolásra, a közösségi együttélési szabályokra, azok megsértésének szankciójára).

Az önkormányzati feladatellátás feladatalapú finanszírozásának jelenlegi gyakorlata mellett – törvényjavaslat szerinti, objektív szempontokat nem meghatározó szabályozás – a helyi adóbevétel megyei önkormányzatok részére való biztosítása a bevételek szakmai szempontokon túli, szubjektív, önkényes települések közötti elosztásának lehetőségét is eredményezhet, amely az adott települési önkormányzat működésének ellehetetlenüléséhez, a közszolgáltatások színvonalának csökkentéséhez, az önkéntes feladatvállalás lehetőségének megszűnéséhez vezethet.

A szövetség szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén az adott településen érvényesülő kettős szabályozás mellett a települési polgármesteri és jegyzői államigazgatási hatásköröknek a megyei közgyűlés elnökéhez, főpolgármesterhez, illetve a megyei jegyzőhöz, fővárosi főjegyzőhöz telepítésével a hazánkban 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony.