244 találat a(z) fuvarozás cimkére
Alkalmi munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közúti árufuvarozással foglalkozunk, kizárólag 3,5 tonna össztömeg alatti kistehergépjárművel. Van olyan teherautónk, amit expressz szállítás céljából használunk (például Peugeot Partner). Ezek a munkáink alkalmi jellegűek, általában havonta 8-9 napot dolgozunk így. Fix állandó gépkocsivezetőt erre a munkára sajnos alkalmazni nem tudunk, ezért is történt eddig, hogy alkalmi munkavállalóként bejelentve foglalkoztattuk őket. A többi teherautón fix embereink dolgoznak, 8 órás szerződéssel, négyhavi munkaidőkeretben. A kérdésem az lenne, hogy az említett kisteherautón foglalkoztatott egy embert lehet-e 4 órás munkaidőben, ugyancsak 4 havi munkaidőkeretben foglalkoztatni. Dolgozhat-e a sofőr ez esetben is napi maximum 12 órát? Munkaviszonyban foglalkoztatott sofőrnek havi 100 000 forintig üzemanyag-megtakarítás számolható el, az e feletti rész adóköteles..., a kérdésem: 4 órában bejelentett sofőrre is ez igaz? Vagy csak 50 000 forint üzemanyag-megtakarítás számolható el? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Norbert
Nemcsak botrányos, de – így – legális is lehet a láncügylet
Cikk
A nemzetközi ügyletek közül talán a legnehezebb azon értékesítési láncok forgalmi adózási megítélésének kialakítása, amelyben több termékértékesítés egyetlen szállítással jár együtt. A könnyebb eligazodás érdekében összefoglaljuk a láncügyletek minősítésének főbb szempontjait.
Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Köszönettel.
Fuvarozáshoz használt raklap
Kérdés
Fuvarozással foglalkozó cég közösségi adóalanytól raklaphasználati díjról számlát kapott december hóban. Majd február hóban ezt a raklaphasználati díjat az eredeti számlára hivatkozva sztornózták, de nevezhetjük jóváírásnak is. Indok: a fuvarozáshoz a közösségi adóalany adott a magyar fuvarozással foglalkozó adóalanynak 33 raklapot, amit szolgáltatásként számlázott decemberben. A fuvarozó cég visszaadta februárban a raklapokat, így a korábban leszámlázott szolgáltatásról jóváíró, mínuszos számlát kapott. Kérdés: jó ez így? A közösségi lejelentésben december és február hóban hogyan állítom be a számlákat? Költség szempontjából először lekönyvelem igénybevett szolgáltatásként, utána meg csökkentem a szolgáltatást?
Áfatörvény 58. paragrafusának értelmezése
Kérdés
Kedves Szakértők! Azt szeretném kérdezni, ha egy fuvarozó céggel úgy állapodtunk meg, hogy a hónapok különböző napjain, amikor épp kérem, hogy szállítson (volt mondjuk 01. 05., 01. 08. ,01. 25., 01. 30.) ne minden egyes szállításkor, hanem hónap végén összegyűjtve a 01.havi szállításait számoljunk el egymással, akkor mi lesz a számlájának a TELJESÍTÉSI ideje? Az alábbi lehetőségek közül melyik a jó? 1.) Számla kelte: 2016. 01. 30.; teljesítési időpont: 2016. 01. 30.; fizetési határidő: 2016. 02. 15. 2.) Számla kelte 01.30.; s mind a teljesítési időpont, mind pedig a fizetési határidő: 2016. 02. 15. Várom megtisztelő válaszát!
Üzemanyag áfája
Kérdés
Egy közúti árufuvarozással foglalkozó kft. az üzemanyag beszerzését a sofőröknek átadott, gépkocsira, rendszámra kiállított üzemanyagkártya segítségével bonyolítja. Az üzemanyagot értékesítő cég havonta két számlát állít ki, az elsőt az elszámolási időszak 15-én, a másodikat az elszámolási időszak utolsó napján. A beérkező számla dátumai: például január hónapban az első számla kelte 01. 15., elszámolás dátuma (ez a megnevezés szerepel a számlán) 01. 15., fizetési határidő 30 nap. A második számlánál a számla kelte 01. 31., az elszámolás dátuma 01. 31., a fizetési határidő pedig 30 nap. A számlabefogadó kft. havi áfabevalló, melyik időszakban állíthatja be a fenti két számla áfatartalmát levonható áfaként?
3 000 forintos napidíjátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII.28.) kormányrendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3 000 forint. A fenti jogszabály társaságunknál történő alkalmazhatóságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Hatvani székhelyű társaságunk szerződéses járatokkal munkásszállítást végez hatvani és jászfényszarusi székhelyű multinacionális vállalatok részére a települések 100 kilométeres vonzáskörzetéből. Autóbuszvezetőink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló tudomásul veszi, a munkaköréhez kapcsolódó munkáját, feladatait szokásosan a székhelyen/telephelyen kívül végzi. Buszvezetőink osztott munkakörben dolgoznak, a társaságunk székhelyén és telephelyén csak ritkán, adminisztratív teendőik és gépkocsijavítás miatt tartózkodnak. Dolgozóink egy része az adott napon a reggeli (munkaidő: 4-8 óráig), déli (munkaidő: 12-15 óráig) és éjszakai (munkaidő: 20-23 óráig) be- és hazaszállítást úgy végzik, hogy az osztott munkavégzések közötti pihenőidőt a járat indulási helyén (ami nem társaságunk székhelye) töltik. A fenti munkavégzés megfelel-e a fenti rendeletben megfogalmazott kiküldetésnek? Ebben az esetben dolgozóink munkaideje meghaladja a 6 órát. A fenti munkarend szerint dolgozó buszvezetőink megfelelnek-e a 6 órát meghaladó kiküldetésnek, és adható-e részükre adómentesen a 3 000 forintos napidíjátalány? Dolgozóink másik része a reggeli, délutáni és éjszakai be- és hazaszállítást úgy végzik, hogy az osztott munkavégzések közötti pihenőidőt a lakásukon töltik. Az ő esetükben is bár megszakításokkal, de összességében meghaladja a munkaidejük az adott napon a 6 órát. Ezen munkarend szerint dolgozó autóbuszvezetőink napi 6 órát meghaladó munkaidejét lehet-e 6 órát meghaladó kiküldetésként értelmezni, és részükre a 3 000 forintos napidíjátalányt adómentesen kifizetni, vagy a napi 6 órát meghaladó kiküldetést csak egybefüggően lehet értelmezni?
Belföldi napidíj belföldi fuvarozás esetén
Kérdés
Belföldi közúti árufuvarozást végző társaság munkavállalói esetében a munkaszerződésben meghatározott munkavégzés helye változó. Naponta több fuvart is lebonyolítanak a munkavállalók "kiküldetésben", azonban a távollétek egyike sem haladja meg a hat órát. Együttesen naponta meghaladják azt. A változó munkahely miatt járhat-e nekik belföldi napidíj, és ha csak együtt számolva éri el a távollét időtartama a napi hat órát, kaphatnak-e napidíjat..
Munkavállaló bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű társaság nemzetközi áruszállítást végez Norvégia, Svédország területén. Magyarországon nem fuvaroz. Négy alkalmazottja van, mind a négyen magyar állampolgárok. Ezek közül három főt magyar biztosítási szabályok alapján jelent be. A negyedik főt egy szlovák cégtől veszi kölcsön. Ő dolgozik a svéd-norvég vonalon. A dolgozó, aki bérelve van, igazolhatóan kb. 9-10 hónapot dolgozik külföldön, és csak a szabadságát tölti Magyarországon. Ez így volt 2015. október 31-éig. De a belföldi székhelyű társaság 2015. november 2-ától más országokba történő fuvarozással bízta meg, de ezeknek a munkáknak az elvégzése során többször érintette Magyarországot (felrakott, illetve lerakott). A szlovák cégtől kölcsönzött egy főn kívül a három fő Magyarországon bejelentett dolgozó is kap juttatást a szlovák cégtől. A szlovák cég a szlovák szabályok szerinti adózást, járulékfizetést szabályosan rendezi. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: A szlovák cégtől kölcsönzött dolgozót be kell-e jelenteni a magyar szabályok szerint? Kell-e utánuk járulékot fizetni, azt is figyelembe véve, hogy Magyarország területén nem végeznek munkát? A magyar szabályok szerint bejelentett dolgozók részére a szlovák cég által kifizetett juttatások Magyarországon adó (szja) -kötelesek-e? Köszönjük, és várjuk mielőbbi válaszukat!
Fuvarozók, figyelem! Minden egy helyen a munka- és pihenőidőről
Cikk
Kiterjedt hazai, illetve európai uniós normarendszer szabályozza a közlekedésben, ezen belül a közúti közlekedésben dolgozók munka- és pihenőidejét. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a fuvarozásban tevékenykedőkre vonatkozó előírásokat.
Vámáru fuvarozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar megbízó Kínából származó vámáru fuvarozásával bízott meg belföldi székhelyű fuvarozó céget belföldi viszonylatra (Zalaegerszeg-Vecsés között). A megbízó azt kérte, hogy a belföldi fuvarozó cég áfamentesen számlázzon neki. Kérdésem az lenne, hogy mikor járok el helyesen a számlázásnál? Köszönöm a válaszát.
Mikor nem lehet levonni a fuvarozás áfáját?
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy ha vásárolok árut, és azt belföldön fuvaroztatom egy fuvarozó céggel, amely áfás számlát állít ki, annak levonhatom az áfáját, de ha külföldről hozatom be az árut, akkor hiába állít ki áfás számlát, én ezt nem helyezhetem áfalevonásba, ezt jól tudom?
Áfamentes export-import: így úszhatják meg a fuvarozók az adót
Cikk
Jellemzően mentesülnek az adófizetés alól a termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódó fuvarozási szolgáltatásokat, azonban a fuvarozóknak, szállítmányozóknak körültekintően kell eljárniuk az adómentesség feltételeinek vizsgálata, illetve a mentesítés feltételrendszeréhez illeszkedő igazolások beszerzése során. Cikkünkben ismertetjük a szükséges tudnivalókat.
NAV-adók befizetési határideje
Kérdés
Egyik teherautónkat a vámosok megállították Budapesten. (A teherautón rönkfa volt, de ez mellékes.) A megállítás 13-án délelőtt 10 órakor történt. Kiderült, hogy az adófolyószámlán 350 000 forint adótartozásunk van. De ez az adótartozás 13-án a 08-as bevallás okán könyvelődött fel, melyet el is kívántunk utalni 13-án. Azért emelem ki a 13-át, mert 12-e vasárnapra esett, így minden 13-ára tolódott, de ez is mellékes. Tehát el kívántuk utalni a 350 ezer forintot körülbelül délben, amikor beérünk az irodába. Viszont mivel a teherautót a NAV megállította, s ez alapján megállapította, hogy adótartozás van, ezért nem engedték tovább. Lefoglalási cselekményt hajtottak végre. Közben a NAV valamelyik irodájából felhívtak, s tájékoztattak, hogy amennyiben átutaljuk most azonnal a 350 ezer forintot, akkor továbbengedik az autót. Besiettünk az irodába, s elutaltuk a 350 ezer forintot. A NAV részére e-mailen megküldtük az utalás tényét, s elengedték az autót. Ennyi dióhéjban. A kérdésem: mikor esedékes a járulék vagy bármilyen adó befizetése? A határidő napján 0 óráig, vagy 24 óráig? Tehát esetünkben 13-a 0 órakor már az adófolyószámlán kellett volna lennie, vagy elég lett volna, ha 24 óráig megérkezik? Mert ugye a bevallásra 12-e 24 óráig van lehetőség. Ha a 4 órás utalást nézzük, akkor, ha akár 16 órakor, az utolsó pillanatban utalok, akkor is határidőben megkapja a NAV a pénzt. Kérem, tájékoztasson, hogy van ez! Köszönöm.
EKÁER-mizéria: bezárult egy kiskapu, máris itt az újabb probléma
Cikk
Június 1-jétől ismét módosult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer működéséről szóló 5/2015. NGM-rendelet. Május végéig az ekáerszám igénylésével az adóalany egy feladótól, egy címzett részére, egy gépjárművel történő fuvarozás adta a bejelentés egységét. Júniustól viszont akkor is elég egy ekáerszám, ha egy feladó, több felrakodási címéről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik a fuvarozás.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
