hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ekáer: hiányzik az összhang a szabályozásban

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász
2

Nem sikerült tökéletesre az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer augusztustól hatályos módosítása: a vonatkozó rendelet nem követi a törvényben előírtakat.

Korábbi cikkünkben már írtunk az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 2016. augusztus 1-jétől hatályos módosításáról. Az egyik – igen jelentős – módosítás szerint a nem útdíjköteles gépjármű esetében is szükséges az ekáerszám kérése, ha a gépjármű össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, még abban az esetben is, ha nem kockázatos termékek fuvarozása történik [Art. 22/E § (1) bekezdés].

Az Art. 22/E § (1) bekezdése szerint: „Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (a továbbiakban: ekáer) számmal rendelkező adózó folytathat.”

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi okoz ellentmondást az ekáerre vonatkozó törvényi és rendeleti szabályozásban!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Boros Zoltán

Nagyon fontos EKÁER mentességre szintén nem terjed ki az Art. rendelet, miszerint belföldi fuvarozás esetén csak az első ÁFA köteles termékértékesítés esetén kell EKÁER bejelentést tenni, és nem minden fuvar esetében!!!! ( 5/2015 (II.27.) NGM rendelet 3.§.(1) c) pont. )

Aki szeretné jól csinálni

A jogalkotás elsődlegesen elméleti megközelítése valamely területnek, mely elméletet a gyakorlatban a szakembereknek , érintett jogalanyoknak kell alkalmazniuk. Számos területen működik a tesztelés módszere ezen a kiemelten fontos területen miért nem lehet egy e célra kiépített környezetben kipróbálni adott szituációkra, ahol előjönnek az élet szülte kérdések, a hiányosságok, ellentmondások, nem érthető megfogalmazások? Lehet, nem kellene 1-1 jogszabályt folyamatosan magyarázni, megértve lehetne jobban teljesíteni az előírásokat, így kevesebbet hibázni!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Társaságiadóalap-növelő tétel

Pölöskei Pálné

adószakértő

Külföldi rendezvény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Megbízási díjas költségtérítése

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink