Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    903 találat a(z) fordított áfa cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha szlovák (cég) megrendelőnek egy magyar cég Magyarországon hatóságiengedély-köteles építés-szerelési munkát végez (járműtárolási céllal garázs építése), akkor is érvényes, hogy az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti [142. § (1)]? A számlára ez esetben mit kell ráírni? Vagy 27 százalékos áfával kell számlázni? A külföldi cégnek az építendő garázs telephelynek minősül, és ezáltal magyar adóalanynak számít? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vételi jegy könyvelésével kapcsolatban kérnénk segítséget. Áfakörös egyéni vállalkozó használt, illetve teljesen tönkrement tárgyi eszközöket összesítő nyilvántartásában szereplő eszközöket (például létra, talicska) eladta egy hulladékátvevőnek. Erről vételi jegyet kapott. A kapott vételi jegyet értékesítés bevételeként lekönyveljük. Kérdésünk, hogy ez az áfát érinti-e? És van-e még valami teendő? Köszönöm a szíves segítséget.

    Kérdés

    Ingatlan vásárlásakor foglalót adott a kft. banki utalással. A kiállított bizonylaton a foglaló fordított áfásan szerepel. A végszámla még nem érkezett meg. A foglaló és az előleg fordított áfás vásárlás esetén tudomásom szerint nem szerepel az áfabevalláson, csak amikor a végszámla elkészül, akkor kell bevallani. Kérem válaszukat, mi a helyes megoldás.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy gyártó céggel a szerződés úgy szól, hogy legyártja az alapanyagot az épitésköteles mélyépítési munkához, és beszereli azt. A szolgáltatás fordított áfás, a számlában viszont tételesen feltünteti a beépített, általa legyártott anyagot, majd külön tételben magát a szolgáltatási díjat. Ilyen esetben az anyag külön értékesítésnek minősül, és egyenes áfás, vagy ilyenkor is a szolgáltatás részeként értelmezhető, és a teljes összegre a fordított áfa vonatkozik? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy ügylet, melyben zálogháztól áfásan vásárolt használt arany- vagy ezüstékszerek kerülnek továbbértékesítésre egy olyan adóalany felé, aki alanya az áfának. Kérdésem, hogy áfásan vagy fordított áfásan kell-e kiállítani a számlát az ügyletről? Darabonként tételesen kötelező-e feltüntetni a számlán az ékszereket? Kell-e különbséget tenni az esetlegesen szakadt és a sérülésmentes ékszerek között? Áfa szempontjából figyelembe kell-e venni, hogy a vevő milyen céllal vásárolja meg az ékszereket? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Az áfa általános szabályai alá bejelentkezett magánszemély adószámos magánszemélyként használt ingatlant vásárolna (bérbeadásra) egy az értékesítéseire szintén áfakötelezettséget választó kft.-től. Ebben az esetben fordított áfával az adószám megadásával kellene az ügyletet lebonyolítania. Azonban az adószámos magánszemély hitelből vásárolt volna, viszont a bank a nettó áron történő vásárlás és az adószám megléte miatt nem minősíti fogyasztónak, így a lakossági hitelkérelmét, amit csak fogyasztó vehet fel, elutasította. Ezt követően az adószámos magánszemély, mint "sima" magánszemély bruttó áron vásárolja meg az ingatlant, hogy hitelhez jusson. Az adószám viszont még létezik. – Iyenkor köteles visszaadni az adószámot az adásvétel előtt? – Vagy megtarthatja, és ő dönt, hogy jelzi-e az eladó felé, hogy adószám alatt vásárol vagy sem? – Ha ő dönt, és úgy dönt, hogy megtartja az adószámát, de ennek létét nem jelzi az eladónak, és bruttó árat fizet az ingatlanért, a későbbiekben levonásba helyezheti az áfát (mert áfásan szálláshely- vagy bérbeadás-szolgáltatást nyújt)?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szabályos-e, megfelel-e az áfatörvény előírásainak az a számla, amelynek egyik sora egyenes áfás tételt, a másik sora pedig fordított áfás tételt tartalmaz? Üdvözlettel: Bácsi Ferencné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyletben az áfa meghatározásához kérném a segítségüket. "A" magyar cég terméket értékesít "B" cégnek, amely Dániában bejegyzett, de Magyarországon, a belföldi értékesítései vonatkozásában áfaregisztrációval rendelkezik. "B" továbbértékesíti "C" román végvevőnek. Az áru fuvarozását "C" végzi; "A" telephelyéről ő szállítja/szállíttatja el az árut. Véleményüket kérem az egyes értékesítések áfabeli megítéléséhez és "B" által használandó adószám eldöntéséhez abban az esetben, ha "B" végül rendelkezik a szükséges CMR-rel (a román vevő megküldi azt neki), illetve, ha nem.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az eladó az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján választotta az adókötelezettséget, de a vevő, aki egyébként áfaalany, de ingatlanhasznosításra nem választott adókötelezettséget az adásvétel kapcsán kell-e áfát fizetni a vevőnek? Jól értelmezem-e a törvényt, mely szerint, ha az eladó az áfatörvény 142. §-a alapján fordított áfás számlát állít ki, a vevő – tekintettel arra, hogy nem választott adókötelezettséget – a felszámított áfát levonásba nem helyezheti? Válaszukat megköszönve, Tisztelettel: Dulló Ida

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés c) pontja értelmezésében kérem segítségüket. Abban az esetben, ha egy társaság a következő szolgáltatást vesz igénybe, megvalósul-e a fordított adózás alá eső tényállás: – Szállítással foglalkozó cég ("A") az elszállítandó termékek (bútorok, berendezési tárgyak) szállítás előtti be-, és utáni kicsomagolásával alvállalkozót bíz meg ("B" cég). A speciális igényeknek megfelelő szállító ládákat "A" cég bocsátja rendelkezésre. Ebben az esetben a csomagolást végző "B" cég szolgáltatása személyzet rendelkezésre bocsátásának minősül, és fordított áfa alá tartozik? – Ipari karbantartást végző "A" cég a karbantartási feladatok egy speciális feladatának, illetve egy részének elvégzésére "B" kapcsolt vállalkozását (hasonló tevékenységet végző) bízza meg. "B" cég szakképzett személyzettel vesz részt a feladat elvégzésében, a szükséges eszközöket "A" cég adja. Ez személyzet rendelkezésre bocsátásának minősül, és fordított áfa alá tartozik? – Ugyan az az ipari karbantartást végző "A" cég a karbantartási feladatok egy speciális feladatának, illetve egy részének elvégzésére "B" kapcsolt vállalkozását (hasonló tevékenységet végző) bízza meg. "B" cég szakképzett személyzettel és egyes eszközök (például a munkába járáshoz szükséges gépjármű rendelkezésre bocsátása) rendelkezésre bocsátásával vesz részt a feladat elvégzésében, a többi szükséges eszközt "A" cég adja. Ez személyzet rendelkezésre bocsátásának minősül, és fordított áfa alá tartozik?

    Kérdés

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Egyik ügyfelünk fordított áfás terméket vásárolt, amihez szállítást is igénybe vett, amit külön tételként fel is vezetett a számlán a partner. Ezt a számlában ugyanúgy fordított adós tételként kezelték, ami szerintünk az általános szabály szerint áfás ügylet. A partner szerint, ami ezekhez a termékekhez kapcsolódó szolgáltatás, azt is fordított adózás keretében kell kezelni, de ez nem szerepel az áfatörvény 142. paragrafusában. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Várom mielőbbi válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy adott építőipari kivitelezést a megrendelő nyilatkozata alapján – mely szerint az adott munka nem volt építésiengedély-köteles –, egyenes áfásan számlázott ki a partnere részére. A számla teljesítési időpontja 2015. március havi volt, az adóalapot és az áfát szerepeltettük is az adott havi áfabevallásban. Partnerünk 2015. augusztus végén jelezte, hogy a munka mégis építésiengedély-köteles, ezért kérte számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását, és a teljesítésnek az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b.) pontja szerint történő kezelését. A módosító okiratot kibocsátottuk, melynek eredményeképpen fizetendő áfánk jelentősen csökkent a korábban bevallotthoz képest. Kérdésünk arra vonatkozik, helyesen jártunk-e el azzal, hogy az eredeti számla teljesítési időszakának áfabevallását (2015. március) önellenőriztük, vagy a negatív elszámolási különbözetet csak későbbi időszakban vehetjük figyelembe az áfabevallásunkban? Válaszát előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Társaságunk apartmanokat épít értékesítésre. Az építési engedély társaságunk nevére szól. Most egy nem teljesen elkészült apartmant szeretnénk értékesíteni. A számlán az eddig elvégzett munkák értéke szerepel, építési munkák megnevezéssel. Kérdésem, hogy az értékesítés egyenes vagy fordított áfa hatálya alá tartozik? Telekhányad-értékesítés is történik, ennek a számlája fordított áfás lesz. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Hofbauer Pál

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény változásával kapcsolatban a 2014. december havi munkaerő-kölcsönzésről szóló számla áfaminősítésében kérjük szíves segítségüket. A munkaerő-kölcsönző cég 2014. december 31-én kiállított számlájának fizetési határideje 2015. január 30., a számla teljesítési időpontjának is 2015. január 30. van jelölve. Az átmeneti rendelkezések értelmezése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az áfatörvény szerinti teljesítési idő 2015. január 1. utáni, ezért a számlát fordítottan kellett volna kiállítani. A munkaerő-kölcsönző cég azt nyilatkozta, hajlandó igazolni, hogy a számlát 2014. december 31-éig vállalkozásunk átvette, és az áfatörvény átmeneti rendelkezése szerint ebben az esetben a fenti számla egyenes áfás lesz. Kérjük szíves állásfoglalásukat a 2014. decemberi munkaerő-kölcsönzésről szóló, 2015. január 30-ai áfatörvény szerinti teljesítési/fizetési határidejű számla kiállítására vonatkozóan. Segítségüket köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! az alábbi adózási kérdésben kérném segítségét: Ingatlan-adásvételi szerződés jött létre 3 gazdasági szereplő között. Az ügylet szereplői : - 1 eladó - 1 állagtulajdonvevő - 1 haszonélvezeti vevő. Az eladó eladja az ingatlant a kölcsönösen kialkudott vételárért (az áfatörvény szerint fordított adózással, mert azt választotta). Az állagvevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát (haszonélvezettel terhelten), a haszonélvezeti vevő pedig megszerzi az ingatlan haszonélvezeti jogát. A vevők az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan teljes egészén a haszonélvezeti vevő határozott 20 év ideig haszonélvezeti jogot alapít. Kérdéseim: - Az eladónak melyik vevő felé hogyen kell kiállítania a számlát, illetve mindkét vevőnek kell számlát kiállítani? - Ha mindkét vevőnek kell számlát kiállítani, akkor a haszonélvezeti jog áfabeli megítélése azonos (tehát fordított) az ingatlan áfabeli megítélésével? - Az adásvételi szerződésben egy meghatározott eladási ár szerepel, nincs megbontva, hogy mennyi az ingatlan értéke és mennyi a haszonélvezeti jog értéke. Ilyen esetben mi alapján kell az eladónak eldönteni hogy melyik vevő felé milyen összeget kell számlázzon? Válaszát előre is köszönöm

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kivaalany iparűzésiadó-alap megosztása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Kiva házipénztár-növekmény

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Áfás kft. lakóingatlannak nem minősülő épület bérbeadása tárgyi mentesen

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media