Tisztelt Szerkesztőség! Társaságunk apartmanokat épít értékesítésre. Az építési engedély társaságunk nevére szól. Most egy nem teljesen elkészült apartmant szeretnénk értékesíteni. A számlán az eddig elvégzett munkák értéke szerepel, építési munkák megnevezéssel. Kérdésem, hogy az értékesítés egyenes vagy fordított áfa hatálya alá tartozik? Telekhányad-értékesítés is történik, ennek a számlája fordított áfás lesz. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Hofbauer Pál
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény változásával kapcsolatban a 2014. december havi munkaerő-kölcsönzésről szóló számla áfaminősítésében kérjük szíves segítségüket. A munkaerő-kölcsönző cég 2014. december 31-én kiállított számlájának fizetési határideje 2015. január 30., a számla teljesítési időpontjának is 2015. január 30. van jelölve. Az átmeneti rendelkezések értelmezése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az áfatörvény szerinti teljesítési idő 2015. január 1. utáni, ezért a számlát fordítottan kellett volna kiállítani. A munkaerő-kölcsönző cég azt nyilatkozta, hajlandó igazolni, hogy a számlát 2014. december 31-éig vállalkozásunk átvette, és az áfatörvény átmeneti rendelkezése szerint ebben az esetben a fenti számla egyenes áfás lesz. Kérjük szíves állásfoglalásukat a 2014. decemberi munkaerő-kölcsönzésről szóló, 2015. január 30-ai áfatörvény szerinti teljesítési/fizetési határidejű számla kiállítására vonatkozóan. Segítségüket köszönjük.
Tisztelt Cím! az alábbi adózási kérdésben kérném segítségét: Ingatlan-adásvételi szerződés jött létre 3 gazdasági szereplő között. Az ügylet szereplői : - 1 eladó - 1 állagtulajdonvevő - 1 haszonélvezeti vevő. Az eladó eladja az ingatlant a kölcsönösen kialkudott vételárért (az áfatörvény szerint fordított adózással, mert azt választotta). Az állagvevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát (haszonélvezettel terhelten), a haszonélvezeti vevő pedig megszerzi az ingatlan haszonélvezeti jogát. A vevők az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan teljes egészén a haszonélvezeti vevő határozott 20 év ideig haszonélvezeti jogot alapít. Kérdéseim: - Az eladónak melyik vevő felé hogyen kell kiállítania a számlát, illetve mindkét vevőnek kell számlát kiállítani? - Ha mindkét vevőnek kell számlát kiállítani, akkor a haszonélvezeti jog áfabeli megítélése azonos (tehát fordított) az ingatlan áfabeli megítélésével? - Az adásvételi szerződésben egy meghatározott eladási ár szerepel, nincs megbontva, hogy mennyi az ingatlan értéke és mennyi a haszonélvezeti jog értéke. Ilyen esetben mi alapján kell az eladónak eldönteni hogy melyik vevő felé milyen összeget kell számlázzon? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbi kérdés megválaszolásában legyen segítségemre. Egy általánosan adózó cég tárgyi eszközei között nyilvántartott ingatlanát (nem új építésű) értékesíti. Ezen tevékenységre tekintettel bejelentkezett áfásnak, mivel beszerzéskor is áfásan vásárolta az ingatlan és a beszerzés áfáját levonásba is helyezte. A szerződés szerint a vevő foglalót fizet. A kérdésem, hogy a foglalóról helyesen állítja-e ki a számlát a következők szerint: teljesítés dátuma a számlára érkezés dátuma, feltünteti, hogy FA, vagyis fordított adózás, valamint hogy xy ingatlan értékesítés foglalója szerződés szerint? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Építőiparral foglalkozunk. A bejövő fordított áfás alvállalkozói számlákat rendszerint késve kapjuk meg, pedig havi áfások vagyunk. A kérdésem az lenne, hogy melyik időszakra kell bevallani a bejövő fordított áfás számlát, ha például a teljesítése 2015.06.30.; kelte 2015.07.15.; fizetetési határidő: 2015.08.15. Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonában lévő belterületi "kivett saját használatú út" besorolásban lévő (tulajdoni lapon ez szerepel) ingatlant értékesít. A kft ingatlanértékesítés esetére áfakötelezettséget választott. Az út építési teleknek minősül-e, és így egyenes adózás alá tartozik az áfa tekintetében, vagy egyéb ingatlanként fordított áfa vonatkozik rá ebben az esetben?
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély őstermelő, aki áfaalany, vagyis az általános szabályok szerint adózik és negyedéves bevalló, kukorica vetőmagot vesz márciusban egy vetőmag nagykertől. Szerződés alapján a vetőmagból termelt kukoricát a nagyker felvásárolja tőle novemberben. A vetőmagról a nagyker fordított áfás számlát állít ki, melynek fizetési határideje novemberben jár le. A megtermelt kukoricáról a termelő szintén fordított áfás számlát állít ki novemberben. Meg kell-e fizetnie a termelőnek a márciusban vásárolt vetőmag után az áfát vagy levonásba helyezheti a későbbi értékesítés esetére? Hiszen a novemberben eladandó kukorica nem vetőmag (1005 10 alszám), hanem takarmány (1005 90 alszám), tehát nem ugyanaz a termék, mint amit a termelő márciusban megvett. Ennek alapján, véleményem szerint, a termelő végfelhasználónak minősül. Az áfatörvény viszont nem alszámos bontásban rendelkezik a kukoricáról, tehát a törvény alapján ugyanarról a 1005 vámtarifaszámú termékről van szó. Előre is köszönöm válaszát!
Egy gazdasági társaság a gazdasági tevékenysége érdekében tárolt búzát egy másik gazdasági társaság részére térítés nélkül átadja. Az átvevő társaság ezt a termeléséhez használja fel. Amennyiben a búzát termékértékesítés keretében adnák át, a fordított adózás szabályai szerint kellene számlázni. Kérdésem, hogy a búza térítés nélküli átadása esetén melyik áfaszabályt kell alkalmazni? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég engedélyköteles munkát végez, tehát fordítottan adózik. Megegyezett garázskapu beépítésére egy céggel. Előlegbekérőt küldött, melyen felsorolta, hogy hány garázskapuról van szó, és mennyi a munkadíj. Az előleg utalása után a garázskapu beépítése megtörtént, és kiállította a végszámlát fordítottan. Felsorolta a végszámlán az előleget, és a garázskapuanyag-végszámlát. Mindent fordítottan. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ténylegesen fordított vagy sem az áfa? Tehát jól állította-e ki a számlát vagy sem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Épitőipari cég betont vásárol egy szállítótól, amely egy kereskedőtől megveszi a betont, és a költséget továbbszámlázza egyenes áfásan. Majd ugyanez a cég a betont leszállítja, mixeli, és itt már fordított áfásan számláz. Helyes ez a gyakorlat, hogy egy cégtől végül is egy folyamatra, kétféle számlát kapunk? Állítólag a NAV már ilyen esetben megtagadta az áfa visszafizetését, hogy megalapozottan-e, azt nem tudom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy vállalkozó építésiengedély-köteles bontást végez, mi alvállalkozóként csak elszállítjuk az anyagot. Semmi mást nem végzünk, sem rakodást, semmit, csak a szállítást. Ezt fordított áfás vagy pedig 27%-áfával kellene kiszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk beépítetlen ingatlant kíván ingyenes eszközátadás keretében átadni. Cégünk az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget választotta. Kérdésünk, hogy az ingatlan ingyenes átadása esetén a fordított áfa szabályai szerint kell eljárni, vagy pedig az átadó egyenesen adózik az átadott ingatlan piaci értéke után? Azért merül fel a kérdés, mert véleményünk szerint az áfatörvényből nem olvasható ki az, hogy az ingyenes átadásoknál minden esetben az átadó adózik, egyenesen. Az adóhatósági gyakorlat és több autentikus szakmai kiadvány is azt erősíti, hogy az ingyenes ingatlanátadások kapcsán az egyenes adózást kell alkalmazni, és nem az ingatlanértékesítés cégre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A belföldi beszerzések és szolgáltatás-igénybevételek devizás számlák esetében a szállítók az esetek nagy részében feltüntetik számlájukon az árfolyamot. A társaságok általában a számlán szereplő árfolyam alapján vallják be a fizetendő és visszaigényelhető áfaösszeget. Abban az esetben, ha a számlán nem szerepel az árfolyam, akkor a saját, áfatörvény szerint alkalmazott árfolyammal számolnak. Kérdésem: a számlán fordított adózás esetén fel kell-e tüntetni az árfolyamot, és az áfabevallásban mely (szállító vagy a saját) alkalmazása helyes? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Cím! Takarmánykeverő üzemet épít cégünk a megrendelő telephelyén, melynek jelentős része technológiai gépek, berendezések beépítését jelenti. A beruházás hatóságiengedély-köteles, a megrendelőnk (beruházó) nyilatkozott az áfatörvény 142. § (1) szakasz b) pontjára hivatkozva, mely szerint az ügylet "fordított áfás". Saját telephelyünkön, a műhelyben gyártunk bizonyos technológiai elemeket. Egyes berendezéseket egyedi szerződés alapján, alvállalkozók bevonásával készíttetünk el, szintén a saját telephelyünkön, melyhez az anyagot mi biztosítjuk. A termékeket jellemzően adott projekthez gyártjuk, illetve gyártatjuk, ritkább esetben készletre. Áfa szempontjából milyen számlát kell kiállítania az alvállalkozó beszállítóinknak, akik a mi telephelyünkön végzik a szolgáltatást? Köszönjük válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy garázst. Az építtetőtől ugyan, de a használatba vételt követő 5. évben. Tehát alapesetben az értékesítés áfamentes lenne. De az építtető élt a választási jogával, és adókötelessé tette az ingatlan-értékesítést, mind a lakó, mind a nem lakóingatlan vonatkozásában (86. § j, k, illetve 88. §). Ebben az esetben a törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügylet fordított áfás kellene, hogy legyen. A kérdésem első része az, hogy ez a gondolatmenet helyes-e? Továbbá az érdekelne, hogy ha a cég egyenes áfás számlát állított ki a fordított helyett, amit mi ki is fizettünk, akkor ezt hogyan kell helyrehozni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték