Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy vállalkozó építésiengedély-köteles bontást végez, mi alvállalkozóként csak elszállítjuk az anyagot. Semmi mást nem végzünk, sem rakodást, semmit, csak a szállítást. Ezt fordított áfás vagy pedig 27%-áfával kellene kiszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk beépítetlen ingatlant kíván ingyenes eszközátadás keretében átadni. Cégünk az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget választotta. Kérdésünk, hogy az ingatlan ingyenes átadása esetén a fordított áfa szabályai szerint kell eljárni, vagy pedig az átadó egyenesen adózik az átadott ingatlan piaci értéke után? Azért merül fel a kérdés, mert véleményünk szerint az áfatörvényből nem olvasható ki az, hogy az ingyenes átadásoknál minden esetben az átadó adózik, egyenesen. Az adóhatósági gyakorlat és több autentikus szakmai kiadvány is azt erősíti, hogy az ingyenes ingatlanátadások kapcsán az egyenes adózást kell alkalmazni, és nem az ingatlanértékesítés cégre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A belföldi beszerzések és szolgáltatás-igénybevételek devizás számlák esetében a szállítók az esetek nagy részében feltüntetik számlájukon az árfolyamot. A társaságok általában a számlán szereplő árfolyam alapján vallják be a fizetendő és visszaigényelhető áfaösszeget. Abban az esetben, ha a számlán nem szerepel az árfolyam, akkor a saját, áfatörvény szerint alkalmazott árfolyammal számolnak. Kérdésem: a számlán fordított adózás esetén fel kell-e tüntetni az árfolyamot, és az áfabevallásban mely (szállító vagy a saját) alkalmazása helyes? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Cím! Takarmánykeverő üzemet épít cégünk a megrendelő telephelyén, melynek jelentős része technológiai gépek, berendezések beépítését jelenti. A beruházás hatóságiengedély-köteles, a megrendelőnk (beruházó) nyilatkozott az áfatörvény 142. § (1) szakasz b) pontjára hivatkozva, mely szerint az ügylet "fordított áfás". Saját telephelyünkön, a műhelyben gyártunk bizonyos technológiai elemeket. Egyes berendezéseket egyedi szerződés alapján, alvállalkozók bevonásával készíttetünk el, szintén a saját telephelyünkön, melyhez az anyagot mi biztosítjuk. A termékeket jellemzően adott projekthez gyártjuk, illetve gyártatjuk, ritkább esetben készletre. Áfa szempontjából milyen számlát kell kiállítania az alvállalkozó beszállítóinknak, akik a mi telephelyünkön végzik a szolgáltatást? Köszönjük válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy garázst. Az építtetőtől ugyan, de a használatba vételt követő 5. évben. Tehát alapesetben az értékesítés áfamentes lenne. De az építtető élt a választási jogával, és adókötelessé tette az ingatlan-értékesítést, mind a lakó, mind a nem lakóingatlan vonatkozásában (86. § j, k, illetve 88. §). Ebben az esetben a törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügylet fordított áfás kellene, hogy legyen. A kérdésem első része az, hogy ez a gondolatmenet helyes-e? Továbbá az érdekelne, hogy ha a cég egyenes áfás számlát állított ki a fordított helyett, amit mi ki is fizettünk, akkor ezt hogyan kell helyrehozni?
Tisztelt Szakértő! Fémszerkezet-gyártással foglalkozó cégtől vettünk fordított áfa alá tartozó vasanyagokat, méretre vágva. A cég a számlát SZJ 04320 hegesztési segédanyagok előkészítése megnevezéssel állította ki. Kiskereskedelmi tevékenysége nincs. Mindketten áfa lanyok vagyunk. Helyes így a számla? Válaszát előre is Köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Adóalany ügyfelem víziközmű-építéssel foglalkozó társas vállalkozás. Az általa jelenleg végzett víziközmű-építés és -felújítás építési-hatósági engedélyköteles. Szintén adóalany alvállalkozójától a következő szolgáltatást rendelte meg: a települési víziközmű rendszerébe tagozódó szivattyútelepen található szivattyúk javítása, felújítása. Kérem a Tisztelt Szakértők szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett szolgáltatás az áfatörvény 142. § (1) b) szerint általános forgalmi adó felszámítása nélkül számlázandó vagy az általános szabályok szerint?
Tisztelt Szakértő! Áfás építőipari vállalkozás a saját kivitelezésben épített, építés alatt lévő, nem befejezett, új társasházat, egyösszegű szerződés keretében az építés befejezése előtt, részletfizetési ütemezéssel elad áfakörbe tartozó magyar kft.-nek. Kérdés: az első részlet számláját fordított áfával kell kiállítani, vagy egyenes áfával? Köszönöm: Dénes Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi áfakérdésben kérem segítségét. Társaságunk 2013. évben vásárolt két ingatlant. Mindkét vásárlásnál fordított áfás számlát kaptunk (előírásoknak megfelelően). Az ingatlanokat 2014. évben hasznosítottuk. Az egyik ingatlant bérbeadtuk.(áfaalanynak). Nem jelentkeztünk be a bérbeadásnál áfára (nem tettük adókötelesé), így áfa nélküli számlát állítottunk ki. Van-e utólag arányosan áfafizetési kötelezettségünk? A másik ingatlant eladtuk (áfás adóalanynak), de nem tettük adókötelessé az ingatlanértékesítést, így áfakörön kívüli számlát állítottunk ki. Van-e utólag áfafizetési kötelezettségünk: Mindegyik esetben a fordított áfa levonásba helyezett részére gondolok, hogy utólag ennek arányos részét meg kell-e fizetni. Előre is köszönöm a segítségét. L.
Növénytermesztési szolgáltatásat végzünk. Felhasznált permetezőszert, vetőmagot, műtrágyát használunk ennek keretében. Külön számlázzuk az anyagot, vagy egyben a megállapított árban? A vetőmag a szolgáltatásban fordított áfás lenne? Vagy a szolgáltatáséval azonosan egyenes?
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállakozó, akinek alkatrész-kiskereskedelmi üzlete van, áfakörös. Az üzletben értékesít géprongyot, amiről fordított adózású számlát kap, a számla kiállítója az áfatörvény 142. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozik. Kérdésem, hogy mint árubeszerzést, hová állítsam be az áfabevallása, kiegészítő lapot töltsek ki róla? Valamint, ha az értékesítéskor a pénztárgépbe 27 százalékos áfásként üti be a vállalozó (megfizeti az áfát), az úgy jó lehet-e?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem festéssel foglalkozó kft. Azzal a kérdéssel fordult irodánk felé, hogy milyen kötelezettségei vannak annak, ha ő az alkalmazottaival Franciaországban elvállalna egy fél évre szóló munkát. Három alkalmazottról és a tulajdonosról van szó. A megrendelő egy szintén magyar vállalkozás. A kérdés elsősorban az lenne, hogy áfa szempontjából ez a munka fordított adózású lenne vagy közösségen belüli szolgáltatás, kinek kell az áfát megfizetnie, és hogyan kell a számlát kiállítani? Illetve a fizetendő járulékok miatt kell-e valahová külön bejelentkezni vagy a magyar biztosítási jogviszony kiterjed-e erre a munkavégzésre is. Ha szükséges, milyen nyomtatványon kell a bejelentést tenni az OEP felé? Milyen jogszabályok alapján kell helyesen eljárni? Köszönettel: Benkő Eszter
Az előző kérdés folyatatása: Amennyiben a régi épület felújítása nem engedélyköteles, és egyenesen adózik, azonban egy váratlan, előre nem látható körülmény miatt a munka folyamatában előfordul egy olyan átalakítás, ami miatt mégis hatósági építési engedély szükséges, az hogyan befolyásolja az áfa kezelését? Visszamenőlegesen fordított adózás alá esik majd a korábban már egyenes adózás alá eső, leszámlázott munka, azaz önellenőrzést kell végezni, számlát módosítani emiatt, vagy ennek kezelése nem változik, hanem az engedély alá eső munka lesz külön kezelendő és fordított áfás?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi dologban kérném segítségüket: Építésiengedély-köteles munkánál két cég között (mindegyik belföldi áfaalany gazdasági társaság) létrejött szállítási keretszerződés építési anyagra és szállításra. A szerződés és a számla is egyenesen adózik. A másik szerződés és számla ugyanezen két cég között vállalkozási szerződés, mely a leszállított anyagok beépítését tartalmazza. A szerződés és számla is fordítottan adózik. Jól járunk-e el abban az esetben, ha ezt a két ügyletet külön kezeljük? Vagy függetlenül a szerződésektől és számláktól, ez egy ügyletnek minősül, és mivel építésiengedély-köteles tevékenységhez tartozik, fordítottan adózik? Az anyag és szállítás értéke körülbelül a háromszorosa a munkadíjnak. Válaszát előre is köszönöm! Glückné
Jóval a piaci ár alatt lehet hozzájutni a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások vagyontárgyaihoz. A jónak hitt üzlet azonban könnyen visszaüthet, ha a vevő nincs tisztában a számlázási szabályokkal, és – akárcsak a cikkünkben említett esetben – tévesen igényel vissza áfát, ami miatt jelentős adóbírságot ró ki rá az adóhatóság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték