Fémipari termékeket értékesítő vállalkozás egy külső fuvarozó közreműködésével kiszállítja a termékeket a vevő kérésére. Ha 27 százalékos áfás terméket szállít ki, akkor a kapcsolódó fuvar is 27 százalékos áfás. Ha fordított áfás terméket szállít ki, akkor kapcsolódó szolgáltatásként a fuvar is fordított áfás lesz. De hogyan kell a fuvart szerepeltetni akkor a számlán, ha azon van 27 százalékos áfás és fordított áfás termék is?
Kell-e áfát fizetni az utazásszervezéssel foglalkozó társaságnak a külföldön igénybe vett szállás, egyéb szolgáltatás után? Utazásszervezés: 1./ Magánszemély utas a Maldív-szigetekre utazik. – Számlázunk felé 5 800 000 forintot áfamentesen. Ez az összeg tartalmazza a repülőjegy, a reptéri illeték, a szállás és a biztosítás összegét. – Kapunk számlát a IATA-tól repülőjegyről, ami áfamentes, összege 400 000 forint – Reptéri illeték: 190 000 forint – Biztosítás: 20 000 forint – Szállás, ellátás: 4 500 000 forint, ami tartalmaz 12 százalék áfát. (Olyan számlát is kapunk például Mauritiusról, amelyen nincs áfa felszámítva.) Összes költség: 5 110 000 forint. Árrés: 690 000 forint a./ Kérdésem, hogy csak az árrés adózik, vagy a szállás 4,5 millió forintos számlája után is be kell állítani fordított adózásban csak a fizetendő áfát? Mert, ha a 3. országban igénybevett szolgáltatás után is be kell fizetni az áfát (1 215 ezer forintot), akkor nagyon veszteséges az egész. b./ Kérdésem, ha ugyanez a helyzet, csak unión belülre utazik az utas, akkor hogyan adózunk? Az utasnak kiállított számlában kell-e áfát felszámítani? Az unióban igénybevett szolgáltatás után van-e fizetendő áfa, ami csökkenti az árrést, és még az árrés után is adózunk, vagy a szolgáltatás után nincs adó, csak az árrés után? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Acélipari termékek fordított adózás alá tartoznak január 1-jétől. Számlázásnál a hozzá tartozó betonacél szállítási költsége marad 27 százalékos áfás, vagy az is fordítottan adózik? Köszönöm segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Véleménye szerint az Áfa tv. 142. § (1) c) pontja értelmezendő-e a szociális szövetkezet által nyújtott feladatellátásra? Ezen együttműködések során a szociális szövetkezet tagjai bizonyos feladatokat látnak el más vállalkozásoknál, amely – szerződéses tartalmában, illetve gyakorlatában – leginkább az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokhoz hasonlítható. Munkaerő-kölcsönzésnek a jogviszony okán nem minősíthető, azonban a "kirendelés" és "személyzet rendelkezésre bocsátás" értelmezése kérdéses számomra. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság fémárukkal foglalkozik. Ad el fémárukat, méretre vágja, és szállítja azokat. Kérdéseim: 1.) A számlán milyen áfakulccsal kell szerepeltetni a vágást, illetve a szállítást, ha például csak köracél (ez fordított áfás) eladása szerepel a számlán, azaz szerepelne a számlán köracél kilogrammos ár, a vágás és a szállítás (másik adószámos társaság részére)? 2.) A számlán szerepel köracél (fordított áfás) és danamid, bronzrudak (ezek normál 27 százalékos áfával). Ebben az esetben hogyan, milyen áfával kell szerepeltetni a vágási díjat; külön-külön, illetve a szállítást (másik adószámos társaság részére)? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2015. 01. 01-től egyes acélipari termékek értékesítése fordított adózás alá került. Cégünk is sok ilyen terméket értékesít kiskereskedőként. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: 1. Eddig minden értékesítést beütöttünk a pénztárgépbe, azt is, amiről számlát kellett kiállítani. A fordított áfás számlát ugyanúgy beüthetjük az AKK (adókörön kívüli) gyűjtőbe? Egy üzletben elég nehéz lenne külön kezelni ezeket az értékesítéseket, így legalább a napi pénztárzárás ugyanolyan lenne, mint eddig. 2. Másik kérdésem a vevők nyilatkozatával kapcsolatos. Most mi mindenkit próbálunk nyilatkoztatni, aki ilyen termékeket vásárol, csak sokszor van, hogy nem a cég képviselője, hanem csak például egy alkalmazott jön vásárolni, aki nem tud ilyen nyilatkozatot kitölteni. Sokszor mondják, hogy miért nem elég az adószámot bediktálni. Ezzel kapcsolatban azonban felmerült bennünk az a kérdés, hogy mi van, ha valaki egy idegen cég adószámát diktálja be, így áfa nélkül jut a termékhez, a számlát meg csak kidobja. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Kötelező nyilatkozni vagy sem? Nyilatkozat nélkül azért ez visszaélésre adhat okot. Elég új nekünk ez az új szabályozás, ezért szeretném kérdezni, hogy mi a helyes gyakorlat? Előre is köszönöm a válaszukat.
Vállalkozás vasanyagot vásárol, amiből darabolva, esztergálva, a megadott rajznak megfelelően gépalkatrészt készít. Ezekre a vállalkozás által elkészített gépalkatrészekre vonatkozik a fordított áfa, vagy áfásan kell ezeket eladnia? A vásárolt vasanyagot áfamentesen számlázzák. Ha azt a vállalkozás januárban elhozza, de márciusban fizeti ki, akkor havi áfabevallóként ugyanannak a számlának a visszaigénylendő áfatartalmát levonhatja januárban, míg a befizetendő részt a kifizetéskor máciusban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Acéltermék értékesítése felszámolás alatt lévő cégnek fordított áfával történik-e? A fordított áfával kapcsolatos nyilatkozat aláírása/kitöltése kötelező, vagy alánlott és célszerű? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a pénztárgépbe egy gyűjtóbe beüthetem-e az EU-s és a fordított áfás vasértékesítést? A másik kérdés, hogy ha EU-s országba értékesítek fordított áfás vasat és egyéb árut, egy számlán számlázhatom-e, vagy külön számlát kell kiállítani? Válaszát várva. Tisztelettel: Suhajda Lajosné
Tekintettel arra, hogy a vas- és acéltermékek eladása a fordított adózás hatálya alá tartozik, egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalkozás, ha vásárol, mondjuk üreges profilt, akkor a beszerzés áfáját bevallja, és vissza is igényli, ez eddig tiszta. De hogyan számlázza le a vállalkozó az ebből az anyagból készült kaput? A NAV információ szerint a változatlan formában eladott anyagnál nem probléma, de ha már feldolgozzák ezt az anyagot, akkor mi a teendő? Külön számlázza ki az adóalany részére a felhasznált anyagot fordított áfásan, és külön a munkadíjat a hagyományos módon? Ez akkora többletmunka a vállalkozásoknak is, hogy szinte kivitelezhetetlen. Ráadásul lassan külön alkalmazottat kell felvenni ahhoz, hogy egy számlát ki lehessen állitani.
Tisztelt Szakértő! Adminisztratív munkára történő munkaerő-kölcsönzés számlázása esetén is a fordított áfát kell alkalmazni? Köszönettel.
Két kérdésem volna a fordított áfával kapcsolatban: Egy áfakörbe tartozó vállalkozás az áfatörvény 6/B mellékletében szereplő acélárut szerez be, melyről fordítottan adózó számlát kap. A beszerzett áru 50 százalékát beépíti más termékbe, és így értékesíti, erről áfás számlát állít ki. A másik 50 százalékot továbbértékesíti, melyről ő is fordítottan adózó számlát állít ki. Első kérdésem, hogy megfelelő-e így a számla kiállítása? Második kérdésem: az áfabevallásban a beszerzett, Fad-os számla áfáját befizetendő áfaként bevallom, ugyanakkor a levonható áfába a teljes összeget beállíthatom-e? Márkus Jánosné
Építésiengedély-köteles építési szolgáltatásunkhoz alvállalkozót veszünk igénybe, hogy az épületalap kiásása során a feltörő talajvizet szivattyúsor telepítésével és üzemeltetésével távolítsa el illetve folyamatosan tartsa a munkaterületet talajvíztől mentes állapotban. Enélkül az épület alapja nem kivitelezhető a munkaterület alkalmatlansága miatt. Kérdésünk: az alvállalkozónk felénk a számláját a fordított adózás vagy az egyenes adózás szabályai szerint kell, hogy kiállítsa?
Tisztelt Szakértő! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2015. 01. 01-től a vas- és acéltermékek értékesítésére fordított adózást léptetett hatályba. A NAV honlapján megjelent általános tájékoztatókat és részletes iránymutatásokat megismertem. Az iránymutatás alapján az a vas- és acélipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, amely megvásárolja ezen termékeket, majd azokat változatlan formában adja tovább, fordított adózással köteles ezen értékesítéseit kezelni, a törvényben meghatározott vevők esetében. Amennyiben a vevők kérésére szemcseszórást, fúrást, darabolást, ultrahangos vizsgálatot, illetve repedésvizsgálatot elvégezve adja el a termékeket a gazdálkodó, akkor fordított adózást köteles-e alkalmazni az eladások után, ha – ezen szolgáltatások értékét beépíti a termékek eladási árába, – ezen szolgáltatások értékét külön tételként az adott vas- és acélipari termék eladásával együtt számlázza ki? Kérem iránymutatásuk szíves megadását. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Tisztelt Szakértő! Cégcsoportunk munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozik, így 2015. 01. 01-től minket is érint az áfatörvény fordított adózásra vonatkozó rendelkezése. Azonban a legtöbb partnerünknél folyamatos teljesítéssel állítjuk ki a számlákat, tehát a december hónapban történt teljesítés a számlán úgy fog kinézni, hogy a számla kelte 01. 06., a fizetési határidő 01. 21., és ez a teljesítés dátuma is. Így viszont számomra nem egyértelmű, hogy a fordított adózás hogyan érinti ezt az elszámolást, hiszen maga a teljesítés még december hónapban történt, csak az időszakos elszámolás miatt ez a számlán másként látszik. Ilyen esetben hogyan kell kiállítani a számlát? Meg kell osztani a teljesítést? És ha igen, akkor milyen szabályok szerint? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Végh Bernadett
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték