841 találat a(z) fordított áfa cimkére
Fordított áfás ügylet – mikor igényelhető vissza az áfa?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen tanácsot adni az alábbi ügylet megoldásában. Két, normál áfaalany (2-es adószám) egy használt ingatlanra (nem lakóingatlan, hétvégi ház) adásvételi szerződést köt. Az eladó cég minden ingatlanügyletére (4 igen) adókötelezettséget választott az áfatörvény 88. paragrafusa alapján. Ezek alapján az eladó cég fordított áfás számlát lesz köteles kiállítani az ügyletről. A vevő cég nem választott adókötelezettséget az ingatlanügyleteire (4 nem). Kérdések: 1. A vevő cég az áfabevallásába beállíthatja-e visszaigényelhető áfaként a nettó összegre felszámított áfát? 2. Ha Ön szerint alapvetően nem, akkor kérem, írja meg, hogy milyen további feltételek fenállása szükséges ahhoz, hogy mégis be tudja állítani a vevő cég az áfabevallásába visszaigényelhetőként az áfa összegét. 3. Mi a helyzet abban az esetben, ha a fenti adásvételi ügylet tárgya lakóingatlan? Válaszát előre is köszönöm szépen. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
2020. 03. 14-én megválaszolt kérdésünk pontosítása
Kérdés
Köszönjük a választ. A kérdéshez szeretnénk kiegészítő információt adni. 1) A megbízó befejezte magyarországi tevékenységét, amely magyarországi projektre lett létrehozva. 2012.12.31-én az áfaregisztráció szintén törölve lett ezzel a dátummal. Megbízó németországi székhelyű vállalkozás, nem magyarországi, így hát részükre a teljesítés helye Németország volt, számláinkat fordított adózással kezelték Németországban. Ez azt jelenti, hogy német áfát deklaráltak a német adóhatóságoknak a benyújtott számlákra. Fentieket megbízó hivatalosan is hajlandó megerősíteni. 2) A 39. § pontos értelmezéséhez hozzátartoznak a 2006/112/EK. irányelvekben leírtak. „6a. alszakasz Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás 31a. cikk (1) A 2006/112/EK irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak (a)-(b) (2) Az (1) bekezdés különösen az alábbiakra terjed ki: (a)-(q) (3) Az (1) bekezdés nem terjed ki az alábbiakra: (a)-(h) A szerződés értelmében szolgáltatás során ingatlannal való közvetlen kapcsolat nincs, csak igény jelzés regisztrálása, továbbadása, személyek közötti közvetítés, számítógépes nyilvántartás készítése, továbbadása megbízó felé, ezek felsorolásszerű jelzése. Fenti ismeretek birtokában kérjük tanulmányozni kérdésünket.
Iskolaszövetkezet, diákmunka fordított áfa könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy iskolaszövetkezeten keresztül vesz igénybe diákmunkást. Hogyan könyvelem a vissza nem igényelhető, fordított áfát? Példán keresztül: kiszámláznak felénk 100 000 forintot. Ennek fordított áfája 27 000 forint. T 541 bérköltség 100 000 Ft, 4661 áfa 27 000 Ft, K 454 szállító 100 000 Ft. Hova könyvelem a 27 000 Ft le nem vonható áfát? 86-ra? Köszönöm szépen!
Áfa teljesítési időpont EU-s láncügyletben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk („B”) európai uniós anyacége („A”) fordított áfás közösségen belüli termékértékesítést végez részünkre mint „B” közbenső vevőnek. „B” magyarországi cégünk ezen beszerzéseket ”C” magyarországi végső vevőjének adja el belföldi áfa felszámításával. A fuvarozást „A” szervezi és fizeti, az áru „A”-tól közvetlenül „C” magyarországi belföldi vevőhöz kerül. Az „A” anyacég által cégünk, „B” részére a közösségi kereskedelem szabályai szerint kiállított számlán az áfa teljesítési időpontja egyező a számla keltével, ami az áru fuvarozásának kezdő napja. Az áru indulásakor kiállításra kerül a „C” végső vevőnek szóló számla is, ami bekerül a csomagba. Az áru a fuvarozás induló napját követő munkanapon jut el a belföldi vevőhöz. Helyes-e, ha az áru fuvarozásának induló napját követő munkanapot jelöljük meg a belföldi számlán áfa teljesítési időpontként? Jól gondoljuk-e, hogy eltérhetnek a láncügylet egyes szakaszaiban alkalmazott áfa teljesítési időpontok egymástól? Ha nem helyes ez a gyakorlat, mi a belföldi számlán szerepeltetendő áfatörvény szerinti helyes teljesítési időpont az ismertetett konstrukcióban?
Apportba kapott immateriális jószág végelszámoláskor
Kérdés
Magyarországi taoalany kft.-alapításkor apportba kapott külföldi (EU-s) anyavállalatától immateriális jószágot (vagyoni jog). A kft. végelszámolásra készül. Hogyan kell eljárni végelszámoláskor az immateriális jószág kivonása kapcsán, ha az apportba kapott eszköznek van még könyv szerinti értéke, illetve ha a könyv szerinti értéke már nulla? Ha értékesítésként kell eljárni, akkor az EU-s értékesítés szabályai szerint fordított áfával (0%) kell számlázni? Ha az eszköznek nulla az értéke, akkor is kell számlát kiállítani?
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Információink szerint EU kezdetű adószámot az alábbi adóalanyok kapnak: "252. § (1)* Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, a 45/A § szerinti szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye". Ezt azt adószámot csak nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében kell használnia? Adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén ez harmadik országból igénybe vett szolgáltatás a vevő szempontjából? Hogy kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni? Köszönettel
Közösségen belüli értékesítés, hulladék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tisztelt Adózóna! Egy magyar áfaalany társaság közösségi adóalany (gazdasági társaság) részére értékesít az áfatörvény 142. §(1) d) szerint (áfatörvény 6. számú melléklet) hulladékot. Kell-e és milyen módon igazolni a közösségen belüli termékértékesítést, kiszállítást? Ezen értékesítések belföldön fordított adózás alá eső ügyletek? Köszönettel:
Áfa - célkitermelőhely kialakítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég az alábbi tárgyban kötött szerződést alvállalkozójával: útépítéséhez kapcsolódóan célkitermelőhely előkészítését (humuszleszedés, terület-előkészítés, alkalmatlan anyag leszedése és deponálása), töltésanyag-kitermelés végzését a célkitermelőhely véglegessé vált komplex műveleti tervében foglalt előírásoknak megfelelően és a Bányabiztonsági Szabályzat betartásával, valamint a célkitermelőhely területén a szállító utak teljes karbantartását. A célkitermelőhely kialakítása bányahatósági engedélyhez kötött. A Bányahatóság engedélyezte a kérelemmel együtt beterjesztett komplex műveleti terv jóváhagyásával az ingatlanon célkitermelőhely létesítését és üzemeltetését. Szerződő felek belföldi adóalanyok. A célkitermelőhelyen kizárólag a tárgyi utak földműveinek (töltéseinek) megépítéséhez szükséges töltésanyag (homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag) kitermelése végezhető. A célkitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet az eredeti rendeltetésének megfelelően újra használható állapotba kell hozni. 1. A munka építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül-e? 2. A célkitermelőhely kialakítása ingatlan létrehozatalának, bővítésének, átalakításának vagy egyéb megváltoztatásának - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – minősül-e? 3. Jelen esetben a célkitermelő hely kialakítására kiadott bányahatósági engedély építési hatósági engedélynek minősül-e? 4. A fenti komplex ügylet egyenes vagy fordított áfás? Köszönettel!
Ingatlanáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek a székhelye kapcsolt vállalkozásától bérelt. Az ingatlan a kapcsolt vállalkozás tulajdona és havi bérleti díj kerül számlázásra. Ezen a telephelyen 2016-ban épült egy csarnok, ami fizikailag kapcsolódik az eredeti üzemcsarnokhoz, raktár funkcióval. Az épitési engedély a kapcsolt vállalkozás nevére szól, a földterület a kapcsolt vállalkozásé, de a bérlő építette fel, fordított áfás számlát kapott a kivitelezőtől. A bérlő ezt használta 2019-ig, majd fordított áfával értékesítette a kapcsolt vállalkozása részére a célból, hogy a teljes ingatlan a kapcsolt vállalkozás – amely egy ingatlanvagyon-kezelő cég – tulajdonában legyen. Helyesen került fordított áfával kiszámlázásra ez az ügylet? Köszönettel:
Kft. tulajdonában lévő üdülő értékesítése
Kérdés
A kft. üdülőt akar eladni, és építeni szeretne egy másik ingatlant, szintén üdültetésre akarja használni. Hogyan történik az eladott ingatlan adózása (áfa stb.)? Az új építésű üdülő saját beruházás. Ennek hogyan történik az adózása? A jelenleg meglévő üdülő áfája a fordított azózás szabályai szerint történt (építőipari vállalkozással foglalkozótól vették). Most, 2020. évben mi ennek a menete?
Építőipari szolgáltatás egyenes áfa vagy fordított áfa?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalásukat. Adott egy magánszemély, aki a meglévő ingatlanát elbontatta annyira, hogy utca fronton 2 fal megmaradt. Az ingatlant ugyanolyan m2 nagyságúra, magasságra, színre építi újra. Az építészeti hatóság engedélye rendelkezésére áll. Nincs generálkivitelező. Minden munkafolyamatra külön vállalkozót bíz meg a magánszemély. A vállalkozók alvállalkozót is bevonnak. Jelen kérdés arra irányulna, hogy a tető készítése egyenes áfás vagy fordított áfás a vállalkozó és alvállalkozói között. Vállalkozó a magánszemélynek 27 százalék áfával számlázza a munkát. Az áfatörvény 142. §-a alapján és fad-osnak ítélem meg, a magánszemély véleményével ellentétben. Helyes-e, hogy a vállalkozók egymás között fordított áfás szerződést kössenek? Köszönöm
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Áfakörös kft. tevékenysége: víz-, gáz-, fűtésszerelés. Tevékenységét magánszemélyeknek és áfaalany gazdasági társaságoknak is végzi, önállóan, vagy alvállalkozóként. Munkáinak zöme építési engedélyköteles, tehát az Áfa tv. 142.§. 1) bekezdés b) pontja alá tartozik. Kérdésem, hogy a víz-, gáz-, fűtésszereléshez szükséges anyagok költsége, amelyeket a kft. szerez be és épít be, és a teljesítés igazolásakor, a számla kiállításakor áthárít a megrendelőre, az Áfa tv. 70. §. 1) bekezdés b pontja szerint beletartoznak-e az adó alapjába, és felveszik-e a főszolgáltatás áfakulcsát. Tehát, ha a munka/szerződés a víz-, gáz-, fűtésszerelést és az azokhoz szükséges anyagok beszerzését is tartalmazza, és a főszolgáltatás (maga a szerelés) fordított adózás alá esik, akkor a mellékszolgáltatás (az anyagok továbbszámlázása) is fordítottan adózik-e? És megfordítva is, ha a víz-, gáz-, fűtésszerelés, mint főszolgáltatás egyenes adózás alá esik (pl. magánszemélynek végzett munka esetén), akkor a hozzá beszerzett anyagok is egyenes adózás alá esnek-e? A szerződésben külön ki kell-e térni arra, hogy a víz-, gáz-, fűtésszereléshez a kft. szerzi be a szükséges anyagokat? Köszönettel: Mónus Gyöngyi
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy villanyszerelő kft. fordított áfás számlát állít ki, akkor az a 65 bevallásban a 04. sorban kell szerepeltetni? S ha a kft. kap fordított áfás számlát, amit alvállalkozásba adott ki, azt a 29. sorban és a 66. sorban is kell szerepeltetni? S ha nagyon sok a visszaigénylő áfa, akkor azt esetleg járulékra is át lehet vezettetni az áfa-bevallásban?
Generálkivitelező, alvállalkozó – fordított áfa, egyenes áfa
Cikk
Ha egy áfaalany, de lakóingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre be nem jelentkezett cég generálkivitelezőt bíz meg egy lakóingatlan kivitelezésével, a kivitelezőnek fordított áfás számlát kell kiállítania a megbízó részére? A kivitelező az alvállalkozóitól fordított vagy egyenes áfás számlát fogadhat be? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Lakóingatlan bérbeadása és értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több kérdés is felmerült azzal kapcsolatban, hogy van egy "X" Kft. , aki áfaalany, de a lakóingatlan bérbeadásra és értékesítésre nem jelentkezett be áfa körbe. 1. Az esetben ha megbíz ez a kft. egy generálkivitelezőt egy lakóingatlan kivitelezésére (bejelentésköteles), akkor fordított áfás számlát állít ki a kivitelező, vagy sem az adott kft. részére? Illetve a kivitelező az alvállalkozóitól fordított áfás vagy egyenes adós számlát fogadhat be? 2. A kivitelező folyamatosan lejelenti a részszámlákat az online rendszerben, azonban X Kft. nem jelenti az M-es lapokon, mert le nem vonható az áfatartalma, mivel lakóingatlan kivitelezéshez kapcsolódik és azt nem tette adókötelessé. Helyesen jár így el? 3. Minden egyéb esetben áfaarányosítást kell végeznie az egyéb költségeknél például könyvelési díj stb? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
