815 találat a(z) fordított áfa cimkére
Fordított áfa – bekötőcsatorna építése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk bekötőcsatorna építésére kapott megbízást, amely az utcai közterületi közcsatorna és az épület telekhatára közötti csatornaszakasz megépítését tartalmazza. A bekötőcsatorna építésével egyidejűleg bejelentésköteles családi ház épül, melynek beruházója belföldi áfaalany cég. Megbízásunk kizárólag az említett csatornabekötő-vezeték elkészítésére vonatkozik. Kérdésem, hogy az említett munka egyenesen vagy fordítottan adózik? Válaszukat előre is köszönöm.
Fordított áfa Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem generálkivitelezői szerződés keretében családi házat épít, mely bejelentésköteles. Felmerült a kérdés, hogy a villanyszerelő munkadíja (kizárólag munkadíj, az anyagot a kivitelező külön vásárolta) egyenesen vagy fordítottan adózik? A villanyszerelő vállalkozó és ügyfelem is belföldi áfaalany. Válaszukat előre is köszönöm!
Fordított áfa: teljesítési időpont II. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fordított áfával kapcsolatosan volt egy kérdésünk. Acéláruterméket forgalmazó társaság a vevői részére fordított áfás számlát állít ki. Egyik kérdésünk, hogy helyes-e az eljárás, ha a számlán a teljesítési dátum az áru átvételének napja, még abban az esetben is, ha a vevő a vételárat előre kifizette? Másik kérdésünk, hogy a vevőnek mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a teljes vételárat a szállítás előtt kifizette, illetve ha annak csak egy részét egyenlítette ki? A számlát a teljesítést követő pár napon belül kapja kézhez. Kérdésünk egyik része arra irányult, hogy az Ön válaszában szereplő 60. paragrafust a vevőnek hogyan kell értelmeznie, ha a vételárat, vagy másik esetben, ha a vételár egy részét már a szállítás előtt kifizette? Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy a számlán szereplő teljesítési dátumnál figyelembe kell-e venni a 60. §-t, vagy az általános szabályok vonatkoznak rá? Köszönettel.
Fordított áfa: teljesítési időpont Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Fordított áfával kapcsolatosan van kérdésünk. Acéláruterméket forgalmazó társaság a vevői részére fordított áfás számlát állít ki. Egyik kérdésünk, hogy helyes-e az eljárás, ha a számlán a teljesítési dátuma az áru átvételének napja, még abban az esetben is, ha a vevő a vételárat előre kifizette. Másik kérdésünk, hogy a vevőnek mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a teljes vételárat a szállítás előtt kifizette, illetve ha annak csak egy részét. A számlát a teljesítést követő pár napon belül kapja kézhez. Köszönettel.
Fordított áfás ügylet – mikor igényelhető vissza az áfa? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen tanácsot adni az alábbi ügylet megoldásában. Két, normál áfaalany (2-es adószám) egy használt ingatlanra (nem lakóingatlan, hétvégi ház) adásvételi szerződést köt. Az eladó cég minden ingatlanügyletére (4 igen) adókötelezettséget választott az áfatörvény 88. paragrafusa alapján. Ezek alapján az eladó cég fordított áfás számlát lesz köteles kiállítani az ügyletről. A vevő cég nem választott adókötelezettséget az ingatlanügyleteire (4 nem). Kérdések: 1. A vevő cég az áfabevallásába beállíthatja-e visszaigényelhető áfaként a nettó összegre felszámított áfát? 2. Ha Ön szerint alapvetően nem, akkor kérem, írja meg, hogy milyen további feltételek fenállása szükséges ahhoz, hogy mégis be tudja állítani a vevő cég az áfabevallásába visszaigényelhetőként az áfa összegét. 3. Mi a helyzet abban az esetben, ha a fenti adásvételi ügylet tárgya lakóingatlan? Válaszát előre is köszönöm szépen. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
2020. 03. 14-én megválaszolt kérdésünk pontosítása Kérdés
Köszönjük a választ. A kérdéshez szeretnénk kiegészítő információt adni. 1) A megbízó befejezte magyarországi tevékenységét, amely magyarországi projektre lett létrehozva. 2012.12.31-én az áfaregisztráció szintén törölve lett ezzel a dátummal. Megbízó németországi székhelyű vállalkozás, nem magyarországi, így hát részükre a teljesítés helye Németország volt, számláinkat fordított adózással kezelték Németországban. Ez azt jelenti, hogy német áfát deklaráltak a német adóhatóságoknak a benyújtott számlákra. Fentieket megbízó hivatalosan is hajlandó megerősíteni. 2) A 39. § pontos értelmezéséhez hozzátartoznak a 2006/112/EK. irányelvekben leírtak. „6a. alszakasz Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás 31a. cikk (1) A 2006/112/EK irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak (a)-(b) (2) Az (1) bekezdés különösen az alábbiakra terjed ki: (a)-(q) (3) Az (1) bekezdés nem terjed ki az alábbiakra: (a)-(h) A szerződés értelmében szolgáltatás során ingatlannal való közvetlen kapcsolat nincs, csak igény jelzés regisztrálása, továbbadása, személyek közötti közvetítés, számítógépes nyilvántartás készítése, továbbadása megbízó felé, ezek felsorolásszerű jelzése. Fenti ismeretek birtokában kérjük tanulmányozni kérdésünket.
Iskolaszövetkezet, diákmunka fordított áfa könyvelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy iskolaszövetkezeten keresztül vesz igénybe diákmunkást. Hogyan könyvelem a vissza nem igényelhető, fordított áfát? Példán keresztül: kiszámláznak felénk 100 000 forintot. Ennek fordított áfája 27 000 forint. T 541 bérköltség 100 000 Ft, 4661 áfa 27 000 Ft, K 454 szállító 100 000 Ft. Hova könyvelem a 27 000 Ft le nem vonható áfát? 86-ra? Köszönöm szépen!
Áfa teljesítési időpont EU-s láncügyletben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk („B”) európai uniós anyacége („A”) fordított áfás közösségen belüli termékértékesítést végez részünkre mint „B” közbenső vevőnek. „B” magyarországi cégünk ezen beszerzéseket ”C” magyarországi végső vevőjének adja el belföldi áfa felszámításával. A fuvarozást „A” szervezi és fizeti, az áru „A”-tól közvetlenül „C” magyarországi belföldi vevőhöz kerül. Az „A” anyacég által cégünk, „B” részére a közösségi kereskedelem szabályai szerint kiállított számlán az áfa teljesítési időpontja egyező a számla keltével, ami az áru fuvarozásának kezdő napja. Az áru indulásakor kiállításra kerül a „C” végső vevőnek szóló számla is, ami bekerül a csomagba. Az áru a fuvarozás induló napját követő munkanapon jut el a belföldi vevőhöz. Helyes-e, ha az áru fuvarozásának induló napját követő munkanapot jelöljük meg a belföldi számlán áfa teljesítési időpontként? Jól gondoljuk-e, hogy eltérhetnek a láncügylet egyes szakaszaiban alkalmazott áfa teljesítési időpontok egymástól? Ha nem helyes ez a gyakorlat, mi a belföldi számlán szerepeltetendő áfatörvény szerinti helyes teljesítési időpont az ismertetett konstrukcióban?
Apportba kapott immateriális jószág végelszámoláskor Kérdés
Magyarországi taoalany kft.-alapításkor apportba kapott külföldi (EU-s) anyavállalatától immateriális jószágot (vagyoni jog). A kft. végelszámolásra készül. Hogyan kell eljárni végelszámoláskor az immateriális jószág kivonása kapcsán, ha az apportba kapott eszköznek van még könyv szerinti értéke, illetve ha a könyv szerinti értéke már nulla? Ha értékesítésként kell eljárni, akkor az EU-s értékesítés szabályai szerint fordított áfával (0%) kell számlázni? Ha az eszköznek nulla az értéke, akkor is kell számlát kiállítani?
Fordított áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Információink szerint EU kezdetű adószámot az alábbi adóalanyok kapnak: "252. § (1)* Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, a 45/A § szerinti szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye". Ezt azt adószámot csak nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében kell használnia? Adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén ez harmadik országból igénybe vett szolgáltatás a vevő szempontjából? Hogy kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni? Köszönettel
Közösségen belüli értékesítés, hulladék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tisztelt Adózóna! Egy magyar áfaalany társaság közösségi adóalany (gazdasági társaság) részére értékesít az áfatörvény 142. §(1) d) szerint (áfatörvény 6. számú melléklet) hulladékot. Kell-e és milyen módon igazolni a közösségen belüli termékértékesítést, kiszállítást? Ezen értékesítések belföldön fordított adózás alá eső ügyletek? Köszönettel:
Áfa - célkitermelőhely kialakítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég az alábbi tárgyban kötött szerződést alvállalkozójával: útépítéséhez kapcsolódóan célkitermelőhely előkészítését (humuszleszedés, terület-előkészítés, alkalmatlan anyag leszedése és deponálása), töltésanyag-kitermelés végzését a célkitermelőhely véglegessé vált komplex műveleti tervében foglalt előírásoknak megfelelően és a Bányabiztonsági Szabályzat betartásával, valamint a célkitermelőhely területén a szállító utak teljes karbantartását. A célkitermelőhely kialakítása bányahatósági engedélyhez kötött. A Bányahatóság engedélyezte a kérelemmel együtt beterjesztett komplex műveleti terv jóváhagyásával az ingatlanon célkitermelőhely létesítését és üzemeltetését. Szerződő felek belföldi adóalanyok. A célkitermelőhelyen kizárólag a tárgyi utak földműveinek (töltéseinek) megépítéséhez szükséges töltésanyag (homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag) kitermelése végezhető. A célkitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet az eredeti rendeltetésének megfelelően újra használható állapotba kell hozni. 1. A munka építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül-e? 2. A célkitermelőhely kialakítása ingatlan létrehozatalának, bővítésének, átalakításának vagy egyéb megváltoztatásának - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – minősül-e? 3. Jelen esetben a célkitermelő hely kialakítására kiadott bányahatósági engedély építési hatósági engedélynek minősül-e? 4. A fenti komplex ügylet egyenes vagy fordított áfás? Köszönettel!
Ingatlanáfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek a székhelye kapcsolt vállalkozásától bérelt. Az ingatlan a kapcsolt vállalkozás tulajdona és havi bérleti díj kerül számlázásra. Ezen a telephelyen 2016-ban épült egy csarnok, ami fizikailag kapcsolódik az eredeti üzemcsarnokhoz, raktár funkcióval. Az épitési engedély a kapcsolt vállalkozás nevére szól, a földterület a kapcsolt vállalkozásé, de a bérlő építette fel, fordított áfás számlát kapott a kivitelezőtől. A bérlő ezt használta 2019-ig, majd fordított áfával értékesítette a kapcsolt vállalkozása részére a célból, hogy a teljes ingatlan a kapcsolt vállalkozás – amely egy ingatlanvagyon-kezelő cég – tulajdonában legyen. Helyesen került fordított áfával kiszámlázásra ez az ügylet? Köszönettel:
Kft. tulajdonában lévő üdülő értékesítése Kérdés
A kft. üdülőt akar eladni, és építeni szeretne egy másik ingatlant, szintén üdültetésre akarja használni. Hogyan történik az eladott ingatlan adózása (áfa stb.)? Az új építésű üdülő saját beruházás. Ennek hogyan történik az adózása? A jelenleg meglévő üdülő áfája a fordított azózás szabályai szerint történt (építőipari vállalkozással foglalkozótól vették). Most, 2020. évben mi ennek a menete?
Építőipari szolgáltatás egyenes áfa vagy fordított áfa? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalásukat. Adott egy magánszemély, aki a meglévő ingatlanát elbontatta annyira, hogy utca fronton 2 fal megmaradt. Az ingatlant ugyanolyan m2 nagyságúra, magasságra, színre építi újra. Az építészeti hatóság engedélye rendelkezésére áll. Nincs generálkivitelező. Minden munkafolyamatra külön vállalkozót bíz meg a magánszemély. A vállalkozók alvállalkozót is bevonnak. Jelen kérdés arra irányulna, hogy a tető készítése egyenes áfás vagy fordított áfás a vállalkozó és alvállalkozói között. Vállalkozó a magánszemélynek 27 százalék áfával számlázza a munkát. Az áfatörvény 142. §-a alapján és fad-osnak ítélem meg, a magánszemély véleményével ellentétben. Helyes-e, hogy a vállalkozók egymás között fordított áfás szerződést kössenek? Köszönöm