Tisztelt Szakértő! A megrendelő nyilatkozik, hogy építésiengedély-köteles lesz az a munka, melyre az alvállalkozótól kéri, hogy számlázza ki, a későbbiekben felhasznált anyagok értékét részszámlaként. Építési engedély még nincs. Kérdésem, a megrendelő nyilatkozata elegendő-e arra, hogy az alvállalkozó fordított áfásan számlázzon? Köszönettel
Jövő év január 1-jétől visszaigényelhető a fordítottadó-szabályok miatt beragadt áfa. A "különös adóvisszatérítés" névre hallgató új lehetőség leginkább az építési szektorban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére akkor, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem visszaszerezhető – hívja fel a figyelmet közelményében a Deloitte.
Tisztelt Cím! Magyar áfaalany társaság áfakötelessé tette az ingatlanértékesítést. Értékesíteni kívánja az ingatlanjait egy szintén magyar tulajdonú, magyarországi székhelyű kft.-nek, aki szintén alanya az áfának. A vételárat 3 év alatt fizetné ki, és a vételár teljes megfizetése után lép birtokba, és tulajdonossá is akkor válik a vevő. 3 év alatt évente egy-egy számla kerül kiállításra. Mi lesz a teljesítés időpontja egy-egy számla esetében? Az ügylet fordított adózás alá tartozik ugye jól gondolom? Nagyon köszönöm, ha megtisztel a válaszával! Köszönöm: Csuhai Imréné SZÁMÍTOK Kft
Tisztelt Szakértő, Egy ügyfelem daruzási munkákat végez egy új gyárépület kivitelezésénél. A megrendelővel (aki a fővállalkozó egyik alvállalkozója) telefonon egyeztet. A rendelés konkrét darabszámú elem beemelésére szól. A technológia miatt az egyes elemeket nem lehet rögtön egymás után beemelni, hanem a daruzás után különböző rögzítési, szerelési munkákat végeznek a szakemberek (ezt tehát nem ügyfelem végzi), és ha ezzel megvannak, akkor jöhet a következő elem (például acél gerendák, burkolatok, klíma berendezések stb.) Az ügyfél emiatt óradíjban számol el a megrendelővel, még akkor is, ha a megrendelés konkrét darabszámú elem beemelésére szólt. Itt felmerül a kérdés részemről, hogy bérleti konstrukcióról van-e szó – mert ha igen, akkor ez egy egyenes áfás ügylet – vagy építési szerelési szolgáltatásról, mert ha igen, akkor ez fordított áfás ügylet. A felek egyébként a többi törvényi előírásnak megfelelnek (építési engedély van, a megrendelő áfaalany). A NAV ügyintéző, akivel egyeztettem az ügyben az alábbi toronydarus esetet osztotta meg velem: ha egy építkezéshez toronydaru szükséges, és azt kezelő személyzettel együtt (vagy akár nélküle) X hónapra bérlik, akkor az bérlet, és nem építési szerelési munka, tehát 27 százalék egyenes áfával kell számlázni. Az általam vázolt konkrét daruzásos ügyletet fordított vagy egyenes áfával kell-e a vállalkozásnak számláznia? Köszönettel: Gulyás Erika
Tisztelt Kelemen Úr! A fenti kérdésre adott válaszára szeretnék reagálni és ennek alapján kérném szépen, válaszoljon világosan. Egyenes vagy fordított? A közvetített szolgáltatás esetén azt kell megvizsgálni, hogy az tartalmában megfelel-e az áfatörvény által meghatározott definíciónak: "munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele". A kérdés szerint a közvetítő nem iskolaszövetkezet, de szükséges megvizsgálni, hogy a tevékenysége személyzet rendelkezésre bocsátása-e vagy sem. – Ugyanaz a szolgáltatás tartalma, és nem iskolaszövetkezet az, amely a szolgáltatást tovább közvetíti. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a "diákok közvetítése" kapcsolódik-e bármilyen másik (fő)tevékenységhez, amennyiben nem, akkor pedig az a kérdés is felmerülhet, hogy egyéb jogszabályi követelményekkel összeegyeztethető-e az adott tevékenység. – Az első kérdést nem értem. Miért számít, kapcsolódik-e másik főtevékenységhez? Pontosítaná milyen egyéb jogszabályra gondol? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Iskolaszövetkezet fordított áfás számlát állít ki a kft. megrendelőjének. Ha a megrendelő továbbközvetíti a diákokat, akkor ez a kft. már áfás számlát kell, hogy kiállítson? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019. szeptember 17-én fogadtunk be egy fordított áfás számlát, melynek teljesítési ideje 2019.08.30., fizetési határideje: 2019.10.13. A számlát a fizetési határidőre egyenlítjük ki. A számlát melyik időszaki áfabevallásban kell szerepeltetnünk? Válaszát köszönöm!
Ki és hogyan számláz az építési-szerelési munka során az Adózóna olvasója által vázolt esetben? Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy bt., egyben a fővállalkozó, lakóházat épít magánszemély részére, amit 5%-os áfatartalommal számláz le a magánszemélynek. A bt.-nek van egy kft. alvállalkozója, és az elkészült munkákat szeretné leszámlázni a fővállalkozó részére, mely munkadíjat és anyagot is tartalmaz. A beszerzésnél az áfa levonásra került. Tekintettel arra hogy a lakóház területe 300 négyzetméter alatt van, ezért nem kellett építési engedély, csak bejelentési kötelezettsége volt, elektronikus építési naplót vezetett a fővállalkozó. Kérdésünk, hogy a kft.-nek hány százalékos áfával kell számlázni, vagy fordított adós számlát kell kiállítania? A kft. elvégzett munkái: alapozás, betonozás, falazás,szigetelés, burkolás, festés Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét. Fiam egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződést, aki építési-szerelési munkákra (gázszerelés) adott megbízást egyszerű bejelentésköteles új épületnél. A szerződés szerint a megjelölt munka fordított adózás alá tartozik. Mivel a munkát egyedül nem tudta elvégezni, a gázszerelésben édesapját – aki szintén áfaköteles egyéni vállalkozó gázvezeték- és készülékszerelő mester –, a kéményszerelésben pedig egy kéményes egyéni vállalkozó szakembert kért meg. Kérdésem: ki, hogyan számláz a fiamnak? Az apa és a kéményes is fordított áfával? Az áfát végül is ki fizeti meg? Hisz a fiam számlája alapján a kft. fizeti az áfát. Ki jár rosszul?
Üdvözlöm! Közúti teherszállítással foglalkozó cég vagyunk. Munkácsról hozunk be Magyarországra termékeket. Megrendelőnk egy magyarországi adóalany fuvarszervező cég. A számlát a fuvarszervezőnek állítjuk ki. Egy másik esetben szintén Munkács-Magyarország viszonylatban egy szlovák fuvarszervezőnek számlázunk. Kérdésem, milyen áfával kell az egyik, illetve a másik esetben számlázni? Korábbi hasonló kérdés-válaszokat figyelembe véve nem egyértelmű továbbra sem számomra az áfatörvény 102-es paragrafusának importra vonatkozó hatálya. Dr. Bartha László, illetve dr. Verbai Tamás válaszaiból következtetve, nem módosult az import szabályozás, mentesen lehet kiszámlázni az első esetben. Ha a fuvarszervező szlovák cég, akkor fordított adózással számlázhatunk? Köszönöm: Lázárné Vida Erika
Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes solar kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR állomás+solar panelek+kábelek+inverterek+tartó szerkezetek építését és tervezését. A solar elemek egy része meglévő épületek tetejére, másik része parkoló kialakításával készül, valamint lesz olyan is, ami csak a földre (tartószerkezettel) kerül telepítésre. Ehhez a napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott. A kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk. A 2007. évi LXXXVI. törvény 116. § 3. pontja szerint: 3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre, Az áfatörvény 142. §-hoz adott magyarázat szerint: „Az áfatörvény alkalmazásában építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként nevesített hatóság, hanem minden olyan hatóságot értendő, amelyik építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult. A fentiek alapján a kérdésem, hogy az adott munka fordított áfa alá tartozik-e vagy az egyenes adózás alá? A rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani, építményként vagy gép-berendezésként kell aktiválni, illetve milyen amortizációs kulccsal számolhatóak el? F.L
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó fordított adózás alá eső tevékenységről (építőipari engedélyköteles tevékenység) két előlegszámlát állított ki egy áfakörös másik adózó felé. Az előlegszámlákat alanyi mentes minőségében áfa nélkül számlázta tovább. A végszámla kiállításakor azonban átlépte az alanyi mentes értékhatárt, így ezen számlát már áfakörös egyéni vállalkozóként kell kiállítania. Kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben az áfa összegét az előleggel csökkentett összegre tekintettel kell-e a számla befogadónak megfizetnie vagy a teljes ellenértékre felszámítva kell azt bevallania? Van-e választási lehetőség? Érdekes kérdés lenne az a fordított helyzet is, ha az előlegszámla kiállításakor áfakörös az adózó, a végszámla kiállításakor pedig már (nyilván másik adóévről van szó) alanyi mentes lenne az értékesítő fél. Belföldi fordított adózású ügyletek esetén előlegnél nincs áfa, a végszámlánál már a személyi kör miatt nem kellene áfát fizetni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszaló épületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Adott egy kft., amely vásárolt egy építési telket. A kft. erre az építési telekre lakóingatlant építene. Ez lenne a vállalkozás székhelye, irodája. Az ingatlan mérete 230 négyzetméter, amiből körülbelül 30 négyzetmétert a tulajdonos a saját lakhatására is használna. A következő kérdéseim lennének. 1.) Ha egy generálkivitelezőt bíz meg a lakóingatlan építésével a megrendelő kft., akkor a kivitelező egyenes áfás vagy fordított áfás számlát állít ki? 2.) A megrendelő kft.-nek van-e levonási joga, arra tekintettel, hogy lakóingatlan lesz az épület besorolása? 3.) Ha van levonási joga, akkor a tulajdonos későbbi lakhatása miatti magánhasználatra tekintettel az áfalevonásnál kell-e arányosítani például négyzetméter alapján? 4.) A későbbi magánhasználatot ki kell-e számlázni a tulajdonosnak, vagy a magánhasználatra tekintettel a felmerülő kiadások áfáját arányosítani kell? 5.) Ha esetleg munkavállalónak adja ki az erre alkalmas lakrészt, azt nem a tulajdonos használja, akkor annak van-e valamilyen adóvonzata?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték