A kft. nyereséges. A mérleg szerinti eredményt átvezette az eredménytartalékba. Onnan hogyan lehet effektív felhasználni termelőeszköz vásárlására? Van-e lehetőség a nyereséget (az összeget) felhasználni a beruházáshoz?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy ötszázezer forinttal alapított (két tulajdonos) kft. törzstőkefeltöltése megoldható-e az eredménytartalék terkére? Másik kérdésem az lenne,hogy egy ugyanilyen felállású kft. esetében megoldható-e, hogy új tag lép be, aki 50 százalékban lesz tulajdonos? Az eddigi tulajdonosoknak így az 500-500 ezer forintos feltöltési kötelezettsége és az új belépő tulajdonos 1,5 millió forintos befizetési kötelezettsége is megoldható-e az eltelt években felhalmozott eredménytartalék terhére? Kérem szíves válaszukat. Tisztelettel: Borosné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 500 ezer forint, eredménytartaléka 800 ezer forint, idén várható eredménye eléri/meghaladja a 200 ezer forintot. 2016. márciusra lesz neki 1,5 millió forint körüli saját tőkéje. Felemelheti-e a jegyzett tőkét eredménytartalékból 3 millió forintra úgy, hogy az eredménytartalék átvált negatívra és tőkehiányos lesz a cég addig, amíg a következő évek alatt a hiányzó rész össze nem gyűlik az eredménytartalékokból? A tulajdonosok nem tudnak befizetni, viszont nem szeretnék a céget betéti társasággá sem átalakítani. Osztalékfizetés soha nincs. Mikrogazdálkodó, elkészítheti a beszámolóját már február végére 2016-ban. Várom megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Sz.E.
Ügyfelem (kft.) egyik 50 százalékos tulajdonosa szeretne megválni üzletrészétől a következő módon: A kft. törzstőkét emel eredménytartalékából, 100 egység összegben. Az 50 százalékos tulajdonos üzletrészét 100 egység értékben a kft. maga veszi meg, 1 év után az üzletrészt 100 egység értékben bevonja, azaz a törzstőkét leszállítja a jelenlegi összegre. Kérdés: járható-e ez az út? A kilépő tag adófizetési kötelezettsége: 16 %+14 % (maximum 450 ezer forintig)? Van-e a bennmaradó tagnak bármilyen adózási, bejelentési kötelezettsége a különböző tőkeműveletek kapcsán? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. a kötelező jegyzett-tőke-emelést 3 millió forintra eredménytartalékból kívánja megvalósítani. Kérdésem az lenne, hogy az szja- törvény 77/A § 4. bekezdése alapján terheli-e a társas vállalkozást a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettség az ügylettel kapcsolatban? Ha igen, milyen nyomtatványon kell megtenni? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Idén alakult kft. emelheti-e törzstőkéjét (rendezheti-e a tagi befizetést) eredménytartalékból? Olvasói kérdésre Tirpák Anita, a Niveus Consulting Group Kft. könyvelési és bérszámfejtési üzletágvezetője válaszolt.
A kft. 2015. júniusban alakult 0 forinttal, de a jegyzett tőkéje 3 millió forint. Az alapító okiratban ígéretet tett, hogy a 3 millió forintot 2015. december 31-éig befizeti a társaság bankszámlájára. De úgy akarják lerendezni, hogy az eddigi eredményből (bőven kitelik) emelnék fel a jegyzett tőkét. Ezt megtehetik-e, ha az alapító okiratban nem ez a mód szerepel? Ha csinálok egy közbenső mérleget november 30-ai dátummal, a mérleg szerinti eredményt tehetem már az eredménytartalékba, hisz az nem az előző évek eredménye? Ha mégis, év végén a tao-bevallásban a 3 millió forintot terhelő adót, hogyan kell bevallani? Kérem, javasoljanak valami megoldást. Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk 2010. évben megképzett fejlesztési tartalékkal rendelkezett 2014. év elején. 2014. év folyamán a társaságnak több beruházása is volt, azonban sajnálatos módon a fejlesztési tartalékot nem vezettük vissza az eredménytartalék közé. Kérdésünk arra irányul, hogy utólag lehetséges-e a fejlesztési tartalék visszavezetése? Ebben az esetben a mérleget újra közzé kell tennünk?
Tisztelt Szakértő! Előzmények: X társaságnak két tulajdonosa van. A és B tulajdonos elhatározta a tőke csökkentését négy évvel ezelőtt, 500 ezer forintra. A 6 millió forintról 500 ezer forintra történő jegyzett tőke csökkentéssel a tulajdonosok 5,5 millió forintot adómentesen a cégből felvettek. Az eredménytartalék csökkentése a társaság kötelezettségeként előírásra került, de a mai napig nem került kifizetésre. B tulajdonos létrehozta egyszemélyes Z Kft.-jét. A következő ügyletet kívánják lebonyolítani: Z Kft. megvásárol X Kft.-től egy ingatlant. B tulajdonos az eredménytartalékban lévő, tőkecsökkentésből származó követelését Z Kft. részére engedményezi. Z Kft. ezzel az engedményezéssel kívánja kifizetni X Kft.-t, csökkentve ezzel B tulajdonos követelését. Kérdés: A tőkekivonás utáni adót mikor kell megfizetni? Amikor B tulajdonos a Z Kft.-jéből kifizeti magának a követelését, vagy amikor B tulajdonosnak X Kft.-ben megszűnik (vagy lecsökken) a követelése. Jogászok véleménye szerint B tulajdonosnak csak akkor kell az adót és járulékot megfizetni, amikor a tőkerész ténylegesen a birtokába kerül, s mivel azt jelen időben engedményezi a kft.-je részére, az ügylet lebonyolításakor nem kell adót és járulékot fizetni. Kérem szíves állásfoglalásukat a fizetendő adó és járulék időpontját illetően. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Erdei Sándorné
Meddig halogathatja a vállalkozás a tulajdonosok által jóváhagyott osztalék kifizetését, illetve vissza lehet-e helyezni azt az eredménytartalékba? – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy adott cégnél, ahol a tulajdonosok osztalékfizetésről határoztak, viszont a piaci környezet időközben jelentősen megváltozott (így az osztalék kifizetése veszélyeztetné a cég működőképességét, likviditását) az ügyvezető dönthet-e az osztalék eredménytartalékba való visszahelyezéséről? Ha igen, akkor dönthet-e az ügyvezető egyedül vagy szükséges a taggyűlési határozat? Válaszát előre is köszönve.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015. 03. 30. óta végelszámolás alatt áll. 09. 30-án döntöttek a végelszámolás befejezéséről. A NAV által kiadott tájékoztató szerint: a végelszámolást lezáró beszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet a cégbírósághoz egyszerre kell benyújtani, a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül. A törlési kérelemhez viszont csatolni kell a NAV által kiadott igazolást a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A tájékoztató szerint az igazolást a záró bevallások benyújtása után kell igényelni. Ha a záró bevallásokkal együtt kell benyújtani a törlési kérelmet, de a törlési kérelemhez csatolni kell az igazolást, amit azonban csak a záró bevallások benyújtása után lehet igényelni, akkor Ön szerint nincs itt ellentmondás az időpontok között? Mi a helyes sorrend (záró bevallások, igazolás megkérése, törlési kérelem)? A szeptemberi 08-as bevallást is csak 60 napon belül kell beadnom (10.12. helyett)? A kft. (egyszemélyes kft.-ről van szó, az ügyvezető lett a végelszámoló, és minden hónapban a végelszámolás alatt fizetjük utána a járulékokat) végelszámolóját ki kell jelenteni 09. 30-ai dátummal a 1041-es nyomtatványon, és ettől az időponttól megszűnik a kötelező járulékfizetési kötelezettség?Jól tudom-e, hogy a jegyzett tőkének megfelelő vagyon (készpénz) adómentesen kiadható, és ha az eredménytartalék negatív (tartozik egyenlegű), akkor adófizetési kötelezettség nem keletkezik( szja, eho)?Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Beruházási tervet kell készítenem, ahol adott két cég: „A” és „B”. „A” cég jegyzett tőkéje 30 millió forint, ennek az 50 százalékát megvásárolja „B” Kft. (projektcég) 250 millió forintért, amihez üzletvásárlási hitelt vesz fel. (Ezen túl „A” Kft. eredménytartaléka 260 millió forint, „B” Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint.) Így a tervekben „B” Kft. mérlegében az eszközoldalon lesz 250 millió forint részesedés (befektetett pénzügyi eszköz), forrásoldalon pedig a hitelek között szerepel a párja. „B” Kft. 3 évig törleszti a beruházási hitelét folyamatosan (évi 20 millió forinttal), majd 2019-ben azt tervezi, hogy beolvad „A” Kft.-be. A kérdésem az lenne, hogy a beolvadás után hogyan kell tervezni „A” Kft.-nél? A jegyzett tőkéket össze kell adni, ha jól tudom: 50+3 millió forint = 53 millió forint. A beruházási hitel maradék összege bekerül „A” Kft.-be. A „B” Kft mérlegében szereplő részesedést (befektetett pénzügyi eszközök között) hol, hogyan kell nyilvántartani a beolvadás után „A” Kft.-nél? („A” Kft.-ben való 250 millió forint értékű részesedés?) Egyéb részesedés, saját részvény, eredménytartalék terhére le kell írni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: Kft 500 ezer forint jegyzett tőkéjű, egyszemélyes. 1. Eladó felemeli a törzstőkéjét eredménytartalékból 3 millió forintra, és elajándékozza az üzletrészét a lányának. 2. Eladó elajándékozza az 500 ezer forint jegyzett tőkéjű üzletrészét a lányának, és ő kis idő múlva az eredménytartalékból emelné meg a jegyzett tőkét. A fenti esetekben milyen adófizetési és egyéb fizetési, bejelentési kötelezettsége keletkezik mindkét félnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság átalakul nonprofit gazdasági társasággá a tagok megtartásával. Az átalakuláskor a gazdasági társaságnál felhalmozódott eredménytartalékot a tagok részére a jegyzett tőkéjük arányában ki kell-e fizetni és a társaságnak adózni ezen kifizetett összeg után? Illetve a lekötött tartalékon kimutatott fejlesztési tartalékot fel kell oldani az átalakulás időpontjáig? Válaszát előre köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték