438 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Tartalék
Kérdés
T.Szakértő! Tőketartalékból lehet-e negatív eredménytartalékot megszüntetni? Segítségét köszönöm. Ildi
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. alakul át kft.-vé. A kft. a jegyzett tőkéjét a bt.-ben felhalmozott eredménytartalékból kívánja rendezni. Ebben az esetben mikor kell megfizetni az szja-t és az ehót? Átalakuláskor azonnal, vagy ebben az esetben is lehetőség van arra, hogy legkésőbb a kft. megszűnésekor fizesse az eredménytartalék utáni terheket? Válaszát köszönöm.
Egyszerűsített végelszámolás
Kérdés
Egy cég egyszerűsített végelszámolás alatt áll. A cégbíróság felé rossz mérleget adott le, melyben követelés, kötelezettség is szerepel, mérleg szerinti eredménye van, de, ha összevezetjük, magasabb, mint a mínuszos eredménytartalék, nyilván így nem lehetett volna végelszámolást csinálni, de ez az adóhatóságot nem érdekli. Mivel az adóhatóság a megszűnés dátumával kijelölte vizsgálatra a céget, ahol összevezette a mérleg szerinti eredményt és a negatív eredménytartalékot, ami így valóban pozitív, a pozitív eredménytartalékot a magánszemély jövedelmeként vette figyelembe. Ezen megállapított összegre, a céggel szemben, mint kifizetőnek, megállapította az adóhiányt. Második megállapítása, hogy a cég mérlegében szerepel követelés, mely nem számlához kapcsolódó, konkrétan cégnek visszajáró iparűzési adó a megszűnés miatt, melyet szintén jövedelemként állapított meg a magánszemély tulajdonosoknak az adóhatóság, és erre is – mint kifizetőnek –, adóhiányt állapított meg, indoklásuk szerint, „mert ezt majd magánszemély fogja megkapni”. Véleményünk szerint az adóhatóság nem járhatott volna el így, hiszen a követelés nem a magánszemélyt illeti, valamint magánszemélynél akkor jövedelem, ha azt megkapta, semmiképpen nem lehet egy jövőbeli követelésre jövedelemként tekinteni. Másrészt az adóhatóságnak nem az eredménytartalékot kellett volna figyelembe vennie, hanem a tulajdonosnak a társaságba fektetett összegét, és a különbözetet kellett volna jövedelemként figyelembe venni. Jól járt el az adóhatóság, neki van igaza?
Az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés okán kell-e szja-t vagy ehót bevallani, befizetni a kft.-nek?
Kkt. beolvadása bt.-be
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság – amelynek a beltagja katás – szeretne megvásárolni egy társasági adó alá tartozó kkt.-t. A kkt. beolvadna a bt.-be. A kkt. tulajdonosai kiszállnának a társaságból, a bt. tulajdonosai vennék át a részüket. Szeretném a segítségét kérni abban, hogy hogyan lehetséges a beolvadás egy számviteli törvény alá tartozó és egy kata alá tartozó társaság között. A katásnak nincs is beszámolója. Szeretném megkérni, hogy a beolvadás menetéről, számviteléről, a régi tulajdonossal el kell-e számolni (sok eredménytartalék van a beolvadó cégnél, magas a készpénzkészlet), szükség van-e könyvvizsgálóra? Sajnos nem találtam a kérdésemre választ. Ezért szeretném a segítségét kérni. Segitségét előre is köszönöm. Üdvözlettel Sipos Sándorné
Osztalék jóváhagyása eredménytartalékból negatív eredmény mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétmillió forint osztalékot kíván jóváhagyni a tulajdonos a 10 millió forint szabad eredménytartalékból a tárgyévi 2 millió 400 ezer forint veszteség mellett. Kérdésem, hogy milyen összegű eredménytartalékot kell felhasználni, és milyen összegű lesz a mérleg szerinti eredmény a 2 millió forint osztalék jóváhagyásával? Köszönettel: Reményiné
Közhasznú nonprofit cég tőkeemelése eredménytartalékból
Kérdés
Van-e lehetőség eredménytartalékból tőkét emelnie közhasznú nonprofit kft.-nek, vagy sem?
Kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. visszatért a kata hatálya alá. A nyitómérlegben a kata időszak alatt be nem folyt bevételeket az eredménytartalékban mutatjuk ki. Kérdés, hogy ha ez a bevétel befolyik a tao időszak alatt, akkor ezt miként veheti ki a tulajdonos a cégből? Osztalékot fizet utána? De miért, hisz ez a bevétel a kata időszakban keletkezett? Köszönöm!
Fejlesztési tartalék téves feloldása
Kérdés
Egy gazdasági társaság 2012. decemberében 50 millió forintot vezetett át eredménytartalékből lekötött tartalékba, amely az adóév utolsó napján is lekötött tartalékban volt, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék címén a társasági adóalap megállapítása során. 2013-ban vásárolt egy ingatlant, ahol a telek értéke 8 millió forint, az épület bekerülési értéke 42 millió forint. Az ingatlanvásárláskor, 2013. nyarán, a cég a 2012-ben képzett fejlesztési tartalék teljes összegét feloldotta, és a lekötött 50 millió forintot visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A vállalkozás 2014 őszén feltárta, hogy 2013-ban elkövetett egy könyvelési hibát, a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékból csak 42 millió forintot oldhatott volna fel a lekötött tartalékból. A telek értéke, 8 millió forint, nem jogosít a fejlesztési tartalék feloldására. Helyesen jár-e el a cég, amikor a 2013-ban elkövetett könyvelési hibát úgy korrigálta 2014-ben, hogy a 2014-es beruházásokra veszi figyelembe a lekötött tartalékból 2013-ban hibásan feloldott részt? Ha nem jár el helyesen, hogyan tudja a 2013-as könyvelési hibát javítani? Válaszukat előre is köszönöm.
Vagyoni betét kiadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, mely kkt. formában működik, 2015. 02. 09-én kérte egyszerűsített végelszámolás elindításának bejegyzését. Vagyoni betétjének összege 2 millió 15 ezer forint. Ebből 2 millió forint az eredménytartalék terhére lett jegyezve 1997. 06. 18-án, 5 ezer forint pedig 2012. 08. 30-án. Kell-e a társaságnak 18 százalék illetéket fizetni a vagyonfelosztásnál, ha nem tudja teljes összegben visszatéríteni a bevitt vagyont? A vagyonkiadásnál kezelhető-e a kis értékű eszköz külön, mint ingóság, mely együttes piaci értéke 150 ezer forint alatt van? Valamint szeretném megkérdezni, kell-e tehergépjármű után áfát fizetni, ha annak beszerzése 2004. 08. 16., és élt a társaság az áfalevonás jogával? Válaszát köszönöm: Magdi
Törzstőkeemelés és a 14K71 nyomtatvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 2014 folyamán végrehajtotta a kötelező törzstőkeemelést a szabad eredménytartaléka terhére. Ezt 2015. február 2-áig jelenteni kell a 14K71 nyomtatványon. Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben értékpapír-juttatás történt a magánszemély részére, és a 14K71M-01-es lapon az adatszolgáltatás indokaként a következőt kell megjelölni: "jegyzett tőkéjének felemelését követően értékpapírt bocsátott ki". Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Kérdés
Kérdésem, hogy a jegyzett tőke emelése az eredménytartalék terhére jár-e valamilyen adókötelezettséggel?
Eredménytartalékból jegyzett tőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Január 31-éig kell-e bevallást beadni a K71-es bevalláson az eredménytartalékból történt jegyzett tőke emelésről?
Üzletrész-ajándékozás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft. tulajdonosa 2014 novemberében házastársának ajándékozza az üzletrész 40 százalékát. A kft. jegyzett tőkéje 3 000 000 forint, ajándékozáskor az eredménytartalékban van 14 000 000 forint. A kft. tulajdonában van egy 25 000 000 forint értékű lakás, amelyet a kft. irodának használ. A cég ügyvédje az ajándékozásról szóló iratot benyújtotta a NAV-nak. Kérdés: az ajándékozottnak és az ajándékozónak van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége (például eredménytartalék arányos részének kiadása – ennek szja- és ehovonzatával –, ha van, azt a magánszemélyeknek kell-e befizetni, vagy a cég kötelezettsége levonni, bevallani és befizetni az adót? Üdvözlettel: Fix Kft.
Beolvadásnál kötelező-e a könyvvizsgálat?
Kérdés
Egy kft.-be beolvadna egy bt. A bt.-nek körülbelül 900 ezer forint tagi kölcsöne halmozódott fel (így vásárolta a tulajdonos eleve a céget). Kérdésem, hogy a beolvadó céget, amely évek óta semmilyen tevékenységet nem végez, kell-e könyvvizsgáltatni, illetve a másik céget, amelybe beolvad, szükséges-e könyvvizsgálóval véleményeztetni? A bt. kötelezettségeinek és negatív eredménytartalékának átvezetése után a kft.-be, szükséges-e ismételten megvizsgáltatni? Költségtakarékossági szempontból sem mindegy.