Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    455 találat a(z) eredménytartalék cimkére

    Kérdés

    „A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?

    Kérdés

    2016.05.31-vel X Kft. beolvadt Y Kft.-be, a beolvadás során Y Kft. -4 millió forint negatív eredménytartalékát és a 2016.01-05. havi veszteségét, -1,3 millió forintot X Kft. 200 millió forint tőketartalékából (TT) rendeztük, így a jogutódban az eredménytartalék 0 forint, a tőketartalék 194,7 millió forint. Y Kft. 2016. 09. hónapban visszavásárolná az egyik tulajdonos 1 millió forint névértékű üzletrészét 1 millió forintért. Ennek feltétele, hogy a közbenső, 2016. 08. 31-ei mérlegben kimutatott adózott eredmény (AE) és szabad eredménytartalék (ET) összege fedezetet nyújtson erre, azaz minimum 1 millió forint legyen. Y Kft. 2016. 06-08. havi adózott eredmény 1,1 millió forint, 2016. 01-08. havi adózott eredmény -0,2 millió forint. Korábbi kérdésemre adott válaszuk (melyet ezúton is köszönök): Ha a végleges vagyonmérlegben az ET és a negatív AE negatív értéke a saját tőke átrendezésével 0-ra módosult, akkor a 2016. 08. 31. napjára készített közbenső mérlegben kimutatott AE azonos lesz az átalakulást követően keletkezett (a kérdésben foglaltak szerint 1,1 millió forint) AE-vel, és ez vehető figyelembe a visszavásárlás fedezeteként. Kérdésem: a 2016. 08. 31.napjára készített mérleg a fenti számokkal így helyes? Adatok millió forintban Végleges vagyonmérlegben 2016.05.31. Közbenső mérleg 2016.08.31. ST 198,7 199,8 JT 4 4 JT , de be nem fiz. T 0 0 TT 194,7 194,7 ET 0 0 LT 0 0 ÉT 0 0 AE (06-08.hó) 0 1,1 Kérdésem még: A 12. 31-én a mérlegben kimutatott AE összege meg kell hogy egyezzen az eredménykimutatásban szereplő AE 2016.01-12. havi összegével. Milyen soron kell szerepeltetni a 12.31-én a mérlegben, a végleges vagyonmérlegben a TT összegével 0-ra módosított 2016. 01-05. havi AE -1,3 millió forint összegét?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünkben törzstőkét szeretnénk emelni, de az eredménytartalék terhére. Ha lehetséges ez, a könyvelőnek milyen teendői vannak? Vagy csak jelzem az ügyvédnek, hogy eredménytartalék terhére történjen, és ez fog szerepelni a tárasasági szerződésben? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. június hónapban az alábbi kérdést tettem fel, melyet Önök meg is válaszoltak. "Egyszemélyes vállalkozás a végelszámolási, vagyonfelosztási javaslatát készíti. Mennyi lesz a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme, illetve hogyan történik annak számviteli elszámolása és bevallása az alábbi esetben: bankszámla 600 eFt, pénztár: 2000 eFt, jegyzett tőke: 3000 eFt, tőketartalék 6 eFt, eredménytartalék 800 eFt." A jegyzett tőkét 1200 eFt értékben eredménytartalékból emelte fel a vállalkozás. Tehát, ha jól értelmezem, a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének az eredménytartalék 800 eFt értékben és az 1200 eFt (tőkeemelés miatt) minősül? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat: Egy kft. egyik tagja értékesítette tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. A jegyzett tőke könyv szerinti értékén, 1500 ezer forintért (jegyzett tőke 3 millió Ft 50-50% tulajdonosi hányad). Az üzletrész adás-vételi szerződéssel magánszemélyek közötti történt értékesítés után egyszemélyes kft. lett a gazdasági társaság. Az üzletrész piaci értéke, melyet közbenső mérleg alapján állapítanak meg, az értékesítéskor a saját tőke arányos részének figyelembevételével 5000 ezer Ft forint. Az üzletrészt megvásárló tulajdonos az 5000 ezer Ft forint és a 1500 ezer Ft különbsége 3500 ezer Ft-ot egyéb jövedelemként leadózza az szja törvény 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho törvény 3. § (1) bekezdésben írtak alapján. A kft. könyveiben az eredménytartalék része marad a leadózott 3500 ezer Ft, amennyiben a későbbiekben a tulajdonos a teljes eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozza el, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve keletkezik-e újabb adófizetési kötelezettsége a korábban egyéb jövedelemként megadózott 3500 ezer forint után?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a tagok osztalékfizetésről hoztak döntést és az osztalék eddig nem került ténylegesen kifizetésre, de úgy látja valamelyik tag, hogy ő a saját részéről lemond és visszavezetné az eredménytartalékba, akkor ez megtehető-e? Vagy az eredménytartalékba való visszavezetés csak úgy lehetséges, ha a tagok együttesen döntenek a mindegyik tagra jutó osztalék eredménytartalékba való visszahelyezéséről (ahogy a döntés is született)? Kérem válaszát indokolni legyen kedves! Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy katás bt., amely egyszerűsített végelszámolást indított. A 16KATA leadásra került. A zárómérleg és leltár készítésével vannak problémáim, ami egyben a nyitómérlegem is lesz. Az eszköz oldal egyenlege több mint a forrás oldal (a hatósági túlfizetések miatt), továbbá csak pénzeszköze és követelése van, forrás oldalon csak a jegyzett tőke és hatósági kötelezettség. A kérdés, hogy a különbözetet az eredménytartalékba kell kimutatni? Ha igen, annak a továbbiakban milyen szerepe lesz az utolsó zárómérlegben, vagy az ott marad, a vagyon felosztásban van jelentősége?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;

    Kérdés

    Egy társaság évekkel ezelőtt határozott osztalék kifizetéséről. Azóta sem tudta kivenni. Most már csak vegetál. A saját tőkéje a negatív eredmények miatt a törzstőkéje alá ment. Átvezetheti-e az osztalékát – amit már soha nem tud kivenni – az eredménytartalékba, hogy ezzel a saját tőkéjét rendbe tegye? Köszönettel Reiter Tiborné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy evás bt. – amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik – 2015. év folyamán magas pénzkészlettel rendelkezett. Negyedévente a "leevázott" pénzkészletből osztalékelőleg címén jövedelmet vettek ki a tagok. A társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőlegről. 1) Szabályosan tették ezt? Vagy csak a beszámoló elfogadása után, azaz 2016 májusában tehették volna meg – a beszámoló elfogadásakor –, hogy osztalékként kiveszik a 2015. évi leadózott jövedelmet? 2) Amennyiben csak a beszámoló után tehetik meg, akkor a sorrend már úgy alakul, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékot kell először felhasználni, tehát először 2016 májusában, ha jövedelemhez szeretnének jutni először, azt szja és eho mellett le kell adózni? Vagy a 2015. évi leadózott jövedelmet még kivehetik úgy, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékhoz nem nyúlnak? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. eredménytartalék terhére hajtott végre a 2014. üzleti évben törzstőkeemelést. A jelenlegi tulajdonos értékesítené az üzletrészét egy magánszemélynek 3 millió forint értékben. Jegyzett-tőke-emelés előtt 500 ezer forint, emelés után 3 millió forint. Az szja-törvény 67. § (9) ac) pontja szerint úgy értelmezzük, hogy az értékpapír megszerzésére fordított érték "...az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is ). Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben – bár eredménytartalékból történt az emelés –, de a megszerzésre fordított érték mégis 3 millió forint? Amennyiben igen, véleményünk szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem a vevőnél, sem az eladónál. Illetve, az értékesítés során figyelemmel kell lenni adózási szempontból a saját tőke összegére? A saját tőke jelen pillanatban kevesebb, mint a jegyzett tőke. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát: Szabóné Sós Ildikó

    Kérdés

    Egyik ügyfelem évek óta veszteséggel működteti a kft.-t. Nagyobb büntetést is fizet a NAV-nak havonta. A jegyzett tőkéje 3 millió forint, de az eredménytartaléka már -11 millió forintot mutat. A cégnek indulása óta összegyűlt 15 millió forint tagi kölcsöne. Kérdésem az, hogy ha a cég lemond a tagi kölcsönről eredménytartaléka rendezése érdekében, követ-e el valamilyen vétséget? Kell-e ezután valamit fizetnie bármelyiküknek? Sajnos más megoldást nem látok a cég megmentése érdekében.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségre van szükségem, mert időzavarba kerültem. Adott egy kft., amely 2016. január 1-jével újra a tao alá tartozik, korábban néhány évig evás volt. Március elején megemelte a törzstőkéjét az eredménytartalék terhére. Az eredménytartalék (az egyszerűség kedvéért) így nézett ki: 500 ezer forint régi eredménytartalék, még a korábbi tao-s időszakból, 2050 ezer forint evás eredménytartalék. A tőkeemelést – még márciusban – úgy könyveltem, hogy 500 ezer forint ment a tao-s eredménytartalékból, 2000 ezer forint fpedig az evás eredménytartalékból. A mostani mérleg szerinti eredményéhez pedig hozzácsaptam az 50 ezer forintot, hogy vegye ki még azt is. Adóznia nem kell utána, mivel az is evás időszak alatt keletkezett. Most azonban a sorrendiséget illetően elbizonytalanodtam. Jó-e ez így, vagy a plusz 50 ezer forint eredménytartalékot tao-snak kell tekinteni, és ha azt most kiveszi, szja-t és ehót kell utána fizetni. Remélem, hogy sikerült megértetnem a dilemmámat. Köszönöm a segítséget! Emília

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Cégautóval kapcsolatban felmerült kérdés

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Beolvadásos kiválás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Követelésátvállalás

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media