Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    455 találat a(z) eredménytartalék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., mely jelenleg kettős könyvvitelt vezet. A 2017-es adóévtől szeretne katába átlépni. A tavalyi évben keletkező nyereség nem lett osztalékként könyvelve, mert egy tervezett beruházás miatt az ügyvezető a cégben kívánta hagyni a pénzét. Az lenne a kérdésem, hogy most kiveheti-e osztalékként az eredménytartalékban lévő összeget, hiszem evában már leadózta? Az idei éves eredményét szintén kiveheti 2016-ban? Akkor jól gondoljuk, hogy neki nem lehet eredménytartaléka, és áttéréskor nincs osztalékot kiváltó adója? Köszönöm: JT

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Egy bt. kft.-vé alakul át, ennek kapcsán milyen számviteli és adózási teendők vannak? Tőkét eredménytartalékból emelne. Ugyanez a vállakozás áttérne a kivára. Ebben az esetben a tőkeemelés kivaalapot csökkentene-e? Folytatható-e a régi könyvelés, vagy le kell zárni, és átalakuláskor újranyitni? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2016. évi beszámoló alapján a bt.-nek eredménytartalékban még taós időszakból 8 millió forintja van. A 2016. évi vesztesége (evás) -1000 eFt. Az eszközök nettó értéke 1000 eFt, mennyi osztalékadót kiváltó adót fizet? 2017.01.01-től áttér katára, ahol bevételi nyilvántartást vezet. A bt. jövője bizonytalan. Amennyiben végelszámolással szeretnének megszűnni 2017. év végén, akkor megszűnik a kata adóalanyiság, és a társasági adó alá kerül ismét "V. A" alatt jelzéssel. Mi történik az eredménytartalékkal? "Cipelik tovább"? Úgy gondolom, nem, hiszen az már leadózott vagyon. Vagy ismét meg kell fizetni a 15 százalékos szja-t és 14 százalékos ehót, ha osztalékként kiveszik az eredménytartalékot? Nyitómérlegben mit kell szerepeltetni az eredménytartalékban? Másik kérdésünk, hogy szükséges-e könyvvizsgálat a nyitáshoz? Ennek van határideje? Segítő válaszát köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztő! Betéti társaság 2017. I.1.-től katára szeretne áttérni. Bel- és kültagját jelenti be a kata hatálya alá. A bt.-n kívül mindkettőnek van főállása. 2016. évben a bt. eredménytartaléke 6 millió forint. A 2016. évi zárásakor a 2016. évi adózás előtti eredmény várhatóan 1,2 millió forint körül alakul. Az szeretnénk megkérdezni, hogy az eredménytartalékot hogyan lehet elszámolni. Az eredménytartalék nagyobbik része lekötött betétben a bankszámlán van. Ezt az összeget a tagok (bel- és kültag) mikor tudják felvenni. Segítségüket előre is köszönjük.

    Kérdés

    Bt. 2017. 01.01-től a kata szerinti adózást szeretné választani. Saját tőkéjében jelentős tőketartalék található, amit szőlőültetvény-telepítésre kapott 2004-ben. Kérdésem az, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó számításánál a tőketartalékot figyelembe kell-e venni? A Sztv. a tőketartalékból eredménytartalékba történő átvezetések jogcímeit tartalmazza, csak a törvényben meghatározott esetekben lehet átvezetni eredménytartalékba.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Itt, az Adózónán olvasható kérdéseket-válaszokat tanulmányozva arra jutottam, hogy ha egy cég a jegyzett tőkéjét eredménytartalékból emeli meg, úgy sem a tag(ok)nak, sem a cégnek nem keletkezik semmilyen fizetendő adója. (Más kérdés – amit most nem firtatnék –, hogy tőkeleszállításkor, üzletrész-eladáskor keletkezik-e és ha igen, miféle kötelezettség). Kérem erősítsen meg ebben, hogy jól értelmezem az eddig olvasottakat! Köszönöm válaszát előre is!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolást végez. A pénztár nulla. Bankszámla nulla. Eredménytartalék 7 millió tartozik oldalon. Tagi kölcsön 6 millió követel oldalon. Eredménytartalékkal szemben elszámolhatom-e a tagi hitelt? Például 4521/413 6 millió. A fennmaradó 1 milliót pedig Rendkívüli bevételnek veszem, ami után megfizetem az adót. Helyes-e ez az eljárás, vagy más megoldás van? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    T. Szakértő! Kft. 2017-től szeretne a kata alá tartozni. A kft. alatti halmozott tagi kölcsön sorsa mi lesz, illetve az eredménytartalékot le kell-e adózni azonnal vagy továbbviheti a kata alá? Tevékenységi köre üzlethelyiség bérbeadása, régiség adásvétele (különbözeti áfa) és egyéb kiskereskedelem. Segítségét köszönöm, Ildi

    Kérdés

    Egy egyszemélyes zrt. tulajdonosa tőkekivonással történő tőkeleszállításról döntött. A tőkeleszállítás során a jegyzett tőke leszállításából eredő kötelezettség és az ingatlan értékesítéséből származó követelés összevezetését követően a fennmaradó követelés összege a számviteli törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján elszámolható-e az eredménytartalék csökkenéseként? A ingatlanértékesítés piaci áron történik. Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Kényszertörlési eljárás során a cégbírósággal közölni kell a cég vagyonát és kötelezettségeit. A mérlegben eszköz oldalon készlet, pénz és követelés szerepel, míg a forrás oldalon jegyzett tőke és eredménytartalék. Kérdésem, ezek közül mi számít a cég vagyonába?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos

    Kérdés

    Tisztelt Dr Szeiler Nikolett! Eredménytartalékból szeretne a társaság osztalékot fizetni. Előző évben nem hagyott jóvá osztalékot. Az osztalékfizetést akkor teheti meg, ha a 2016. évi beszámoló elfogadásakor erről dönt? Köszönettel: Bognárné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. tagja sajnos nem tudja feltölteni a 3 millió forint összegű törzstőkét. Milyen szankcióval jár, ha 500 ezer forint törzstőkével működik tovább? Milyen lépéseket tesz a cégbíróság? Amennyiben átalakul bt.-vé egy újabb tag bevonásával, akkor a kft.-ben felhalmozódott eredménytartalékot le kell-e adóznia az átalakulás pillanatában, vagy az a bt. eredménytartalékaként tovább vihető? Köszönettel: Reményi Gyné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Cégautóval kapcsolatban felmerült kérdés

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Beolvadásos kiválás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Követelésátvállalás

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media