475 találat a(z) eredménytartalék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

2016 augusztusában a kft.-ből kilépett egy tag, ekkor mérleget készítettem és a rájutó részt kifizettem a kilépett tagnak. Kérdésem, hogy a ráeső részt az eredménytartalékkal szemben könyveltem ki kötelezettségként és 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót vontam le belőle. Nem tudom jó-e ez így.? Válaszukat köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég alakulási jegyzett tőkéje 3 millió forint, a cégnek két tulajdonosa van fejenként 1,5 millió forint jegyzett tőkét fizettek, a cég a későbbiekben eredménytartalékból felemelte a jegyzett tőkét 5 millió forintra. Az egyik tulajdonos eladná a tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. Ha névértéken értékesíti a tulajdonrészt, milyen adóvonzata van? Névértéken való értékesítés esetén az eredménytartalékból megemelt rész osztalékfizetésként fog adózni? Milyen adóvonzata van, ha az egyik tulajdonos az összesen 2,5 millió forint tulajdonrészét 5 millió forintért értékesíti? Milyen adóvonzattal kell számolni a tulajdonrész értékesítése során, ha a tulajdonrészt a cég venné meg? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel: Lászlók Éva Virtus Kft

Kérdés

Tisztelt szerkesztőség! A bt. 2017. január 1-jével átjelentkezett a katába. A 2016. évben az eredménytartalékban 6 000 000 Ft van, amit a tagok a taggyűlésen megszavaznak és jóváhagynak, hogy a 2016. évi osztalékot 2017-ben veszik ki. Kérdésem: ebben az esetben, mivel az eredménytartalék osztalékként kifizetődik, meg kell-e fizetni a 15% osztalékadót kiváltó adót?

Kérdés

Tisztelt szakértő! 2016. évtől a számviteli törvény változása miatt osztalékot nem kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésem az lenne, hogy az előző években előírt osztalékkal mit kell tenni? Először is a 2015. évben előírt osztalék, függetlenül attól, hogy az eredménytartalékból, vagy a tárgyévi eredményből lett előírva, szerepel a mérlegben. A 2016. évi mérlegben viszont már erre nincs lehetőség, tehát az előző évi adatot nem tudom beírni. Ezt, ha jól tudom, a kötelezettségről vissza kell vezetni az eredménytartalék számlára. Ezt mikor kell lekönyvelni? A másik kérdésem, hogy a 2015. előtt előírt eddig ki nem fizetett osztalékkal mi a helyzet? Annak ott kell maradni kötelezettségként, vagy azt is vissza lehet vezetni az eredménytartalékba? Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017-ben melyik jogszabályhely határozza meg, hogy a kft. taggyűlése milyen időpontban dönthet osztalékfizetésről? Csak az előző évi beszámoló elfogadásakor? vagy a beszámoló elfogadását követően bármelyik napon a tárgyév június 30-áig (hathónapos közbenső mérlegre vonatkozó szabály)? Vagy már a beszámoló elfogadása előtt is a korábban elfogadott, hat hónapnál nem régebbi közbenső, illetve az év végi beszámolóban kimutatott eredménytartalék mértékéig?

Cikk

Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Üdvözlöm. Kérdésem igen rövid. Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak? Továbbá, ha tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a jogszabálynak megfelelően a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék. Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot. A nettó összeget befizetik a tagok és az aktuális kifizetési hónap szerinti 08-as bevallást önrevíziózom?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (egy kft.) a szabad eredménytartaléka terhére emelni tervezi a jegyzett tőkéjét. Ezt követően a társaság 100 százalékos üzletrészét értékesíteni szándékozik magánszemélyek részére. A döntéshez szeretnénk tisztában lenni az események adózási következményeivel. 1. Az egyszemélyes kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 10 millió Ft, eredménytartaléka 90 millió Ft. Ha ennek terhére a jegyzett tőkét felemeljük 100 millió Ft-ra, majd később a teljes üzletrészt értékesítjük 150 millió Ft-ért, akkor mi után kell szja-t fizetni, ha a 10 millió Ft-os jegyzett tőke bekerülési értéke is 10 millió Ft volt a magánszemélynél? Ha a következő tulajdonosok később meg szeretnék szüntetni végelszámolással a céget, és a társaság vagyona ekkor 200 millió Ft lesz, akkor az adó alapja az ő esetükben az értékesítés és a szerzés összegének különbözete, azaz 50 millió Ft lesz? Vagy náluk is hatása lesz az eredménytartalékból történő jegyzett tőke-melésnek? 2. Ha nem emelünk jegyzett tőkét, hanem 10 millió Ft jegyzett tőkével és 90 millió Ft eredménytartalékkal adjuk el a céget ugyanígy 150 millió Ft-ért, akkor milyen összeg után kell az szja-t megfizetni? Illetve mi után kell az adót fizetni az új tulajdonosoknak, ha később 200 millió Ft vagyonnal végelszámolják a céget? A 150 millió Ft szerzési értéket figyelembe véve csak az 50 millió Ft "tényleges jövedelmük" után vagy a 90 millió Ft átvett eredménytartalék után is adózniuk kell? Válaszát nagyon köszönöm.

Kérdés

Bt. beltagja 5 millió kölcsönt vett fel a saját társaságából, de nem tudta visszafizetni, mert közben meghalt. Kérem tájékoztatásukat adózási, illetve könyvelési szempontból, amennyiben a házastárs, illetve 2 gyermeke megörökli az üzletrészt, illetve ha a bt. lemond a követelésről, ugyanis az örökösök nem tudják visszafizetni. A házastárs is kültag volt eddig a bt.-ben. Eredménytartalékkal szemben kivezethető a követelés? A bt.-nek, illetve az örökösöknek milyen adó, tb-kötelezettsége keletkezik, ha folytatják a bt. működését, illetve ha megszüntetik?

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! 2016-ban alakult vállalkozás, a 2016-ban keletkezett nyereségéből képezhet-e fejlesztési tartalékot? Figyelembe kell-e venni a fejlesztési tartalékra vonatkozó feltételeket? Lehet-e emiatt negatív az eredménytartalék összege a 2016-os beszámolóban?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Civil szervezet telefonszámlája

Nagy Norbert

adószakértő

Kivaalanyiság megszűnése összeolvadás miatt

Szipszer Tamás

adószakértő

Adószámos magánszemély számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink