A kft.-k kötelező tőkeemelésének elhalasztásáról megszavazott, de tegnap estig még ki nem hirdetett törvénymódosítással nemcsak időt nyernek a kft.-k, hanem új szabályokra, illetve a korábbiak átértelmezett alkalmazására is figyelniük kell.
Szeretném kérdezni: a cég megemeli a jegyzett tőkét és a tőketartalékot úgy, hogy a jegyzett tőke 1 millió forinttal, a tőketartalék 19 millió forinttal fog növekedni, mindezt tagihitelapporttal. A tagi hitel eredete igazolt. Ez szabályos út-e? Adózásügyileg a NAV elfogadja-e, s a cégbíróság előtt szabályos-e? Valamint miután a cégbíróság bejegyzi a jegyzett-tőke-emelést, jól gondolom, hogy a tőketartalék nem cégbírósági ügylet, és ezt csak a könyvelésben, a bizonylatok alapján kell szerepeltetni? Összegezve: szabályosan járnak el, ha a tagi hitelt a fenti arányban és módon apportálják be a cégbe, és azáltal javul a cég saját tőkéje? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! 500 ezer forintos jegyzett tőkéjű kft. magánszemély tagjai a 2016. 03. 15-ig kötelező 3 millió forintos törzstőkeemelést eredménytartalékból szeretnék megvalósítani. A magánszemély tagnak keletkezik-e, és mikor adófizetési kötelezettsége? Ezzel kapcsolatosan a kft.-t terheli-e adókötelezettség? Gyors válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lévai Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. 500 ezer forintos törzstőkéjét a kötelező szintre az előző évek eredménytartaléka terhére kívánja megemelni, de a tulajdoni arányokon is szeretne ezzel együtt változtatni. Jelenleg A tulajdonosnak 20 %, azaz 100 ezer forint, B tulajdonosnak 80 %, azaz 400 ezer forint a tulajdoni hányada. Nekem úgy logikus, hogy a jelenlegi tulajdoni arányban tudnak a tulajdonosok a ki nem vett eredményből, vagyis az eredménytartalékból emelni, tehát ezzel nem változik az új tulajdoni arány. Rosszul gondolom? Lehet úgy is emelni az eredménytartalékból, hogy A tulajdonos 1 100 000 forinttal, B tulajdonos 1 400 000 forinttal emel az eredménytartalék terhére? Ennyi lenne szükséges ahhoz, hogy a kívánt új tulajdoni arány legyen, vagyis A-nak 40, B-nek 60 százalékos. Nagyon várom válaszukat, mert az ügyvéddel nem vagyunk egy véleményen. Én azt gondolom, hogy például apporttal vagy készpénzbefizetéssel lehet a tulajdoni arányt megváltoztatni. Köszönettel: KM
Tisztelt Szakértő! Egy kft.2007-ben alakult 500 e zer forint törzstőkével. A 2008. évi mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint volt. 2009-től a kft. az evatörvény hatálya alá tartozik. A kötelező törzstőkeemelést az evás időszak előtti eredménytartalékból szerette volna teljesíteni a kft., de az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény V. fejezet 22. § (2) bekezdése alapján "Az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését". Jól értelmezzük, hogy a fenti paragrafus alapján hiába rendelkezik a kft. 2015. 12. 31-én 3 millió forintos saját tőkével, a kötelező törzstőkeemelés nem lehetséges az evás időszak előtti eredménytartalékból? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Március 15-én lejár az új polgári törvénykönyv megemelkedett tőkekövetelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelező minimum tőkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára emelkedik. „Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstőke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelő legjobb megoldást. A késedelem ugyanis bírsággal, végső esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat”– figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Tisztelt Szakértő! A társaság mérlegében 500 ezer forint jegyzett tőke, 2,5 millió forint eredménytartalék és 500 ezer forint mérleg szerinti veszteség szerepel 2015.12. 31-én. Más tőkeelem nincs. Megteheti-e a kft., hogy 2 millió forint eredménytartalékból teljesíti a kötelező jegyzett tőkeemelést (még plusz 500 ezer forint készpénz-befizetéssel)? Ha nem valósítható meg, akkor ebben az esetben minimálisan 551 000 forint eredménytartalékkal kell(ene) rendelkeznie? Ekkor a jegyzett tőkével csökkentett saját tőke összegét nem haladja meg a megemelt jegyzett tőke. Egyezer forinttal. Kérem szíves válaszát. Köszönettel:R eményiné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a kötelező 3 millió forintos törzstőkét a jegyzett tőkén felüli saját vagyonából szeretné emelni. Ehhez elkészíti a 2015. évi mérlegét. Kérdésem, hogy a 2015. évi mérlegben szereplő mérleg szerinti eredményt is felhasználhatja a törzstőke emelésére, vagy csak az eredménytartalékot? Köszönettel várom válaszát.
Egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett kft.-nek jegyzett tőke emelési kötelezettsége van ez év március 15.-éig, amelyet az elmúlt évek 7.5 milliós eredménytartalékából kíván megvalósítani. Az eljáráshoz szükséges éves, vagy közbenső mérleg. Mi a 2015. évről elkészített egyszerűsített beszámoló mérlegének felhasználását tartanánk az ésszerű megoldásnak. Azonban azt már látjuk, hogy e mérlegben a 2015. év mérleg szerinti eredménye körülbelül 1.5 millió forint lesz, amely 2016. évben csökkenti az eredménytartalékot, de még így is 6 millió forint lesz, ami több mint kétszerese a jegyzett tőke emeléshez szükséges 2,5 millió forintnak. A konkrét kérdés: ilyen esetben a 2015. évi mérlegben kimutatott veszteség mellett végrehajtható-e a jegyzett tőke emelés eredménytartalékból? A másik kérdés e beszámoló mérleget a eljárást megelőzően letétbe kell e helyezni? A választ előre is köszönöm.
http://adozona.hu/kerdesek/2016_2_3_Tokeemeles_eredmenytartalekbol_otk#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Tisztelt Pölöskei Pálné! Fenti kódra adott válaszát nagyon szépen köszönöm! Két dolgot szeretnék még tisztázni. 1. Az én ügyfelem épp kilépett az evából. Ha egy vállalkozás marad az eva alatt, akkor is ugyanezek a szabályok érvényesek? Akkor is növelheti jegyzett tőkéjét az eredménytartalék terhére és a "bevitt" eredménytartalék adózott jövedelemnek minősül a későbbiekben? 2. Az említett előadáson az is elhangzott, hogy a K71-es nyomtatványon nincs elkülönítve, hogy evaalanyról van szó, már csak emiatt is elkerülhetetlen az adózás tőkekivonás esetén. Köszönöm a kiegészítést! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő ! Saját tőkénk, eredménytartalékunk messze meghaladja a törvényi 3 millós jegyzett tőke értéket, 500 ezer forintos jegyzett tőkével működünk. Eredménytartalékból (pozitív) emeljük a jegyzett tőkét, azonban szeretnénk tudni, milyen adózási vonzata van a döntésünknek (szja, eho). Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Adott egy kft., amely 2015. december 31-éig evaalany volt, 2016. január 1-je óta taoalany. Van neki eredménytartaléka az evás időszakból, tavaly úgy gondoltam, hogy így egyszerűbb lesz tőkét emelni, mint felvenni osztalékként, majd újra visszatenni. Ezt egy APEH tájékoztatóra alapoztam: [PM Jövedelemadók főosztálya 10190/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279164577/2009.] Ebben a következő mondat szerepel: „Az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyont ugyanis – miután az evaalany összes bevétele után fizeti a 25 százalékos evát – a törvény adózott vagyonnak tekinti, így annak terhére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont) a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni.” Mindebből én arra következtettem, hogy az eva alatt felhalmozott eredménytartalékot adózott jövedelemnek kell tekinteni, amennyiben tehát tőkeemelésre fordítja, amiatt a későbbiekben sem keletkezik adófizetési kötelezettségé. Ezzel szemben egy mai előadáson azt hallottam, hogy a fenti állítás az osztalékra igaz (tehát ha később kívánjuk az eredménytartalék felhasználásával az eva alatt képződött osztalékot kivenni, nem kell adót fizetni), de egy esetleges végelszámoláskor meg kell fizetni az evás eredménytartalékból emelt tőke miatt az adót. Hol értelmeztem rosszul az általam olvasottakat? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! A 2013-2014. évi megszavazott osztalékot a cég gazdasági helyzetére tekintettel nem kívánja kifizetni a tulajdonosoknak. Kérdésem, hogyan lehet visszahelyezni az eredménytartalékba? Könyvelése közvetlen T47-K41. Válaszát köszönöm szépen! Anikó
Tisztelt Szakértő! A 2016. 02. 15-én elfogadásra kerülő éves beszámoló jóváhagyásakor a tagok osztalékfizetésről is döntenek. A kérdésem az, hogy a jóváhagyott beszámolóban elfogadott osztalékot a 2015. évre, a régi szabályoknak megfelelően, vagy a 2016. évre, az eredménytartalék terhére kell majd a könyvelésben szerepeltetni? Köszönettel.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték