Egyéni vállalkozások minimum járulékkötelezettsége, különös tekintettel a tevékenység szüneteltetésére

Megosztás Tetszik

A biztosított, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozót havi minimális járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér vagy a garantált bérminimum, attól függően, hogy személyesen végzett főtevékenysége igényel-e legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget. E kötelezettség – a jogszabályban meghatározott időtartamok kivételével – az említett egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyának teljes tartama alatt fennáll.

Emlékeztetőül, az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége

a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,

b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdetének napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétel napjától annak törlése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén ezen szolgálat kezdetének napjától annak megszűnése napjáig tart.

Ugyanakkor a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 40. paragrafusának (4) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha ezen ellátások folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.

Abban az esetben, ha az a)–e) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap teljes egészében nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Például, ha egy szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató vállalkozó (az összes többi példánkban is ilyen tevékenységgel számolunk) 2025. április 5-én kezdte meg a tevékenységét, akkor az adott havi minimum járulékalapja 290 800/30 x 24= 232 640 forint.

Vagy, ha az egyéni vállalkozó március 18-ától részesül táppénzben, akkor az adott havi minimum járulékalapja 290 800/30 x 14 = 135 707 forint.

Ugyanakkor ezt az arányos számolási módszert nem kell alkalmazni az f) pont esetében.

Tehát, amikor az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét csak abban az esetben mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, ha a szüneteltetés a hónap egészében fennállt. Például, ha az egyéni vállalkozó 2025. május 10-étől szünetelteti a tevékenységét, akkor a májusi minimum járulékalapja a teljes havi kötelezettség, azaz 290 800 forint.

Ugyancsak a teljes minimálbér a járulékalap május hónapra annál a vállalkozónál, aki 2025. január 1-jétől május 28-áig szüneteltette a tevékenységét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mi a helyzet

• az egészségügyi szolgáltatási járulékkal, illetve
  
• ha egyéb okból mentesül a vállalkozó a minimum járulékkötelezettség alól!