447 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Osztalékfizetési sorrend
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017. évtől kivás vállalkozás osztalékot kíván fizetni. Lehetséges, hogy először a kivás időszak előtti eredménytartalékból fizet, mely után nem keletkezik kivafizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszát!
Fióktelep – véglegesen átadott pénzeszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-s társaság Magyarországon fióktelepet alapított. A befolyt bevétel kivonása a központ részéről az év folyamán folyamatosan történik. Az év során átutalt összeget (eredmény, osztalék) miként kell a fióktelepeknél könyvelni, és mi annak az elnevezése? Előlegként kell kezelni, mint más társaságoknál a 368 Különféle egyéb követelések között, majd a beszámoló elfogadását követő évben a végleges pénzeszközátadás átvezetésre kerül az eredménytartalék terhére? Mivel a központ és a fióktelep egy egységnek számít, év közben bármilyen összeget elvonhatnak a fióktelepről, vagy csak a kötelezettségeken túli "eredmény" vonható ki? (Adók, bér, szállítók kifizetése utáni). Köszönettel.
Fejlesztési tartalék felhasználása kiva alatt
Kérdés
2013-ban képzett fejlesztési tartalékot egy vállalkozás, melyhez kapcsolódóan beruházást hajtott végre 2017. év folyamán, de ebben az évben már kivaalany volt. Az tiszta, hogy nyilvántartást vezet, ellenőrzöm, hogy eleget tett-e a 4 éves kötelezettségének, beszerezte az eszközt. A kérdésem az lenne, hogy a könyvekben lekötött tartalékból vissza kell-e vezetni 2017-ben az összeget eredménytartalékba?
Fejlesztési tartalék képzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az érintett kft. kivás. Mérlegében 1,5 millió forint eredménytartalék van. A 2017-es adózatlan eredménye 1,4 millió forint. Ez évben maximálisan mekkora összeget, milyen módon helyezhet fejlesztési tartalékba? Az aktuális adókötelezettségét ez hogyan befolyásolja? Köszönettel várom válaszát. Székely Lajos
Törzstőkeemelés utólagos módosítással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítéségét szeretném kérni az ügyünkben. Cégünk törzstőke emeléséről határozott 2016-ban, halasztottan, úgy, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőkét két év alatt kelljen befizetnie, s erről cégbírósági végzésünk is van. A törzstőke befizetése ugyan még nem történt meg, ugyanis a cég eredményes működése következtében egyrészt nem volt szükség további pénzállományra, másrészt azon gondolkodtunk, hogy a cég eredményes működése lehetővé tenné, hogy a törzstőke eredménytartalékból legyen megemelve. A kérdésem az, hogy van-e annak bármilyen számviteli vagy cégjogi akadálya, hogy a törzstőkét mégsem készpénzben, hanem eredménytartalékból emeljük meg. S mivel erről már van egy határozatunk, utólag ez módosítható-e. Segítségüket előre is köszönöm. Nyirati Tímea
Osztalékfizetés – mérlegbeszámoló elfogadása nélkül – eredménytartalék terhére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os adózott eredmény terhére osztalékfizetést határozott el a 2017-es évben. 2017 decemberében meg is történt az osztalék kifizetése, de az eredetileg jóváhagyott összeget többszörösen meghaladó mértékben. A tulajdonosok a kifizetés fedezeteként az eredménytartalékban felhalmozott vagyont jelölték meg. Helyes és jogszerű-e ez az eljárás, még akkor is ha a tulajdonosok a kifizetést megelőzően taggyűlési határozatban jóváhagyták azt? Köszönettel.
Taggyűlési határozat közzététele
Kérdés
Tárgy: taggyűlési határozatok A tények: A társaság 2017. évi beszámolóját taggyűlési határozattal elfogadta és ugyanezen taggyűlésen döntött osztalékról az eredménytartalék terhére, kettő taggyűlési határozatot hozott a közgyűlés. Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot a 2017. évi beszámolóra vonatkozóan 2018. évben? A számviteli törvény 153. § (1) bekezdés szerinti adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozat közzététele azt jelenti-e, hogy a társaság az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi, hiszen a törvény értelmében az eredménytartalék javára vagy terhére kell azt elszámolni? Egyben ez jelenti-e azt is, hogy taggyűlési határozat közzétételeként soha nem fog megjelenni az osztalékról való döntés, az csak a következő évi, 2018. évi beszámoló részeként kerül közlésre 2019. évben?
Törzstőkeemelés eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak február 26-áig fel kell emelnie a törzstőkéjét, szeretné eredménytartalékból és készpénzbefizetéssel felemelni. A kérdésem az, hogy kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesítenie a NAV felé? Eredménytartalékból való törzstőkeemelésnél kell benyújtanom közbenső mérleget? Ha igen, jól gondolom, hogy 2018. 01. 01 – 02. 26-ai nappal? Segítségüket előre is köszönöm.
Osztalékfizetés vagy pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. esetén a kötelező jegyzett tőke emelést eredménytartalékból hajtották végre, 2 500 ezer Ft összegben. Kérdésem: a magánszemély tulajdonosnak milyen kötelezettsége keletkezik: 1. ha harmadik személynek értékesíti az üzletrészét? 2. ha a kft.végelszámolással megszűnik? Előre is köszönöm szíves válaszukat!
Katás bt. megszüntetése, kültag adózása
Kérdés
Egy katás bt. beltagja fizeti az 50 000 forint katát. A beltag ezzel mindenféle adót kivált. A kültag nem katás. Megszűnéskor a kültagnak van valamiféle adókötelezettsége (szja, osztalékadó)? Megszűnéskor nyitó egyenleg készül és ott lehet, hogy lesz eredménytartalék. Ez lesz az osztalékadó alapja, vagy az éves katabevétel bizonyos százaléka? A kültag egyébként nem vesz fel jövedelmet, mert nem működik közre. A beltag veszi fel a katabevételt.
Kiva, osztalékelőleg
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kft. 2017.01.01-től kivára tért át, 2018. év elején kivehet-e úgy osztalékelőleget is a kiva időszak előtt keletkezett eredménytartalékból, hogy nem fizeti meg a kiva adót? Ilyen esetben elegendő egy nyilatkozatot készíteni arról, hogy mely időszakban keletkezett eredménytartalék terhére történik a kifizetés? Köszönöm.
Katás egyéni cég megszűnése
Kérdés
Katás időszak alatt be nem folyt számlák ellenértékére az egyéni cég megszűnésekor a nyereségadót megfizetettnek kell-e tekinteni a fennálló követelésekre, melyek a tao alá visszatérést követően folynak be, vagy be sem folynak a végelszámolás befejezéséig. Ezen követelések a számviteli törvény hatálya alá való visszatérésnél adózott eredménytartaléknak vagy még le nem adózott eredménytartaléknak minősülnek, netán bevételként kell elszámolni őket a számviteli törvény alá való visszatéréskor?
Eredménytartalék terhére emelt saját tőke kivonása végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy végelszámolás alatt álló kft. A 2016-ban kötelező jegyzett tőke-módosítást eredménytartalék terhére (2 500 ezer Ft) teljesítette. Végelszámolás zárásakor a saját tőke helyzete: -jegyzett tőke : 500 ezer Ft, eredménytartalékból emelt jegyzett tőke: 2 500 Ft, eredménytartalék: mínusz. A kérdésem, hogy ebben az esetben a) a 2,5 millió Ft-ot, amit eredménytartalékból emelt, vissza kell könyvelnem eredménytartalékra és a fennmaradó eredménytartalékkal (ami közben negatív lett) elérhető tőkét (kevesebb, mint a jegyzett tőke) összege alapján fizettetem meg az szja-t és eho-t, b) mindentől függetlenül a 2,5 millió után meg kell fizetni az szja-t és ehot és a maradék tőke kerül taggal szembeni kötelezettségre (amit további adó nem terhel). Melyik út a helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Végelszámolás osztalékkötelezettséggel
Kérdés
Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött. A társaság negatív eredménytartalékkal rendelkezik, viszont a pénztárában 1 millió forint található. Jóváhagyott osztalékkötelezettsége is van. Kérdésem arra irányul, hogy vagyonfelosztásnál (mivel a pénztár nem mínuszos) le kell-e adóznia ezen kötelezettségét? A mielőbbi választ köszönöm.