443 találat a(z) eredménytartalék cimkére

Törzstőkeemelés utólagos módosítással Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítéségét szeretném kérni az ügyünkben. Cégünk törzstőke emeléséről határozott 2016-ban, halasztottan, úgy, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőkét két év alatt kelljen befizetnie, s erről cégbírósági végzésünk is van. A törzstőke befizetése ugyan még nem történt meg, ugyanis a cég eredményes működése következtében egyrészt nem volt szükség további pénzállományra, másrészt azon gondolkodtunk, hogy a cég eredményes működése lehetővé tenné, hogy a törzstőke eredménytartalékból legyen megemelve. A kérdésem az, hogy van-e annak bármilyen számviteli vagy cégjogi akadálya, hogy a törzstőkét mégsem készpénzben, hanem eredménytartalékból emeljük meg. S mivel erről már van egy határozatunk, utólag ez módosítható-e. Segítségüket előre is köszönöm. Nyirati Tímea

Osztalékfizetés – mérlegbeszámoló elfogadása nélkül – eredménytartalék terhére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os adózott eredmény terhére osztalékfizetést határozott el a 2017-es évben. 2017 decemberében meg is történt az osztalék kifizetése, de az eredetileg jóváhagyott összeget többszörösen meghaladó mértékben. A tulajdonosok a kifizetés fedezeteként az eredménytartalékban felhalmozott vagyont jelölték meg. Helyes és jogszerű-e ez az eljárás, még akkor is ha a tulajdonosok a kifizetést megelőzően taggyűlési határozatban jóváhagyták azt? Köszönettel.

Taggyűlési határozat közzététele Kérdés

Tárgy: taggyűlési határozatok A tények: A társaság 2017. évi beszámolóját taggyűlési határozattal elfogadta és ugyanezen taggyűlésen döntött osztalékról az eredménytartalék terhére, kettő taggyűlési határozatot hozott a közgyűlés. Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot a 2017. évi beszámolóra vonatkozóan 2018. évben? A számviteli törvény 153. § (1) bekezdés szerinti adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozat közzététele azt jelenti-e, hogy a társaság az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi, hiszen a törvény értelmében az eredménytartalék javára vagy terhére kell azt elszámolni? Egyben ez jelenti-e azt is, hogy taggyűlési határozat közzétételeként soha nem fog megjelenni az osztalékról való döntés, az csak a következő évi, 2018. évi beszámoló részeként kerül közlésre 2019. évben?

Törzstőkeemelés eredménytartalékból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak február 26-áig fel kell emelnie a törzstőkéjét, szeretné eredménytartalékból és készpénzbefizetéssel felemelni. A kérdésem az, hogy kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesítenie a NAV felé? Eredménytartalékból való törzstőkeemelésnél kell benyújtanom közbenső mérleget? Ha igen, jól gondolom, hogy 2018. 01. 01 – 02. 26-ai nappal? Segítségüket előre is köszönöm.

Osztalékfizetés vagy pótbefizetés visszafizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!

Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. esetén a kötelező jegyzett tőke emelést eredménytartalékból hajtották végre, 2 500 ezer Ft összegben. Kérdésem: a magánszemély tulajdonosnak milyen kötelezettsége keletkezik: 1. ha harmadik személynek értékesíti az üzletrészét? 2. ha a kft.végelszámolással megszűnik? Előre is köszönöm szíves válaszukat!

Katás bt. megszüntetése, kültag adózása Kérdés

Egy katás bt. beltagja fizeti az 50 000 forint katát. A beltag ezzel mindenféle adót kivált. A kültag nem katás. Megszűnéskor a kültagnak van valamiféle adókötelezettsége (szja, osztalékadó)? Megszűnéskor nyitó egyenleg készül és ott lehet, hogy lesz eredménytartalék. Ez lesz az osztalékadó alapja, vagy az éves katabevétel bizonyos százaléka? A kültag egyébként nem vesz fel jövedelmet, mert nem működik közre. A beltag veszi fel a katabevételt.

Kiva, osztalékelőleg Kérdés

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kft. 2017.01.01-től kivára tért át, 2018. év elején kivehet-e úgy osztalékelőleget is a kiva időszak előtt keletkezett eredménytartalékból, hogy nem fizeti meg a kiva adót? Ilyen esetben elegendő egy nyilatkozatot készíteni arról, hogy mely időszakban keletkezett eredménytartalék terhére történik a kifizetés? Köszönöm.

Katás egyéni cég megszűnése Kérdés

Katás időszak alatt be nem folyt számlák ellenértékére az egyéni cég megszűnésekor a nyereségadót megfizetettnek kell-e tekinteni a fennálló követelésekre, melyek a tao alá visszatérést követően folynak be, vagy be sem folynak a végelszámolás befejezéséig. Ezen követelések a számviteli törvény hatálya alá való visszatérésnél adózott eredménytartaléknak vagy még le nem adózott eredménytartaléknak minősülnek, netán bevételként kell elszámolni őket a számviteli törvény alá való visszatéréskor?

Eredménytartalék terhére emelt saját tőke kivonása végelszámoláskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy végelszámolás alatt álló kft. A 2016-ban kötelező jegyzett tőke-módosítást eredménytartalék terhére (2 500 ezer Ft) teljesítette. Végelszámolás zárásakor a saját tőke helyzete: -jegyzett tőke : 500 ezer Ft, eredménytartalékból emelt jegyzett tőke: 2 500 Ft, eredménytartalék: mínusz. A kérdésem, hogy ebben az esetben a) a 2,5 millió Ft-ot, amit eredménytartalékból emelt, vissza kell könyvelnem eredménytartalékra és a fennmaradó eredménytartalékkal (ami közben negatív lett) elérhető tőkét (kevesebb, mint a jegyzett tőke) összege alapján fizettetem meg az szja-t és eho-t, b) mindentől függetlenül a 2,5 millió után meg kell fizetni az szja-t és ehot és a maradék tőke kerül taggal szembeni kötelezettségre (amit további adó nem terhel). Melyik út a helyes? Válaszát előre is köszönöm.

Végelszámolás osztalékkötelezettséggel Kérdés

Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött. A társaság negatív eredménytartalékkal rendelkezik, viszont a pénztárában 1 millió forint található. Jóváhagyott osztalékkötelezettsége is van. Kérdésem arra irányul, hogy vagyonfelosztásnál (mivel a pénztár nem mínuszos) le kell-e adóznia ezen kötelezettségét? A mielőbbi választ köszönöm.

Átalakulás kiválással II. Kérdés

Kedves Pölöskei Pálné! Köszönöm válaszát. Még egy kérdésem lenne vagyis inkább pontosítás. Az átalakuló (jogelőd) cég esetén a vagyonmérleg-tervezetben meg kell bontani a kiváló (létrejövő) és változatlan formában tovább működő cégre az adatokat. Mivel be kell mutatni a kiválás utáni cég vagyonmérlegét is (átértékelés nélkül), hogyha ott maradna a negatív eredménytartalék, az megengedett vagy nem? Nem új cégként jön létre, csak tovább működik és jogutód. Bár ezzel a negatív eredménytartalékkal a saját tőkéje átmegy mínuszba.

Átalakulás kiválással Kérdés

Egy kft. rendelkezik KÁT engedéllyel, és kiválással projektcéget kíván létrehozni, melybe viszi az engedélyt is. A jogelőd cég sajáttőkeelemei között van negatív eredménytartalék. Kérdéseim: 1. A számviteli törvény megengedi átalakulás esetén a jogelőd cégnél a negatív eredménytartalékot (138. §.(6) bekezdés). Kiválás esetén a továbbműködő cégnek (kft.) lehet-e továbbra is negatív eredménytartaléka? 2. A létrejövő (kiváló cég) kft.-be bevihető-e a negatív eredménytartalék, és a KAT engedély átértékelésével – mivel sokkal többet ér, mint a régi könyv szerinti értéke – rendezhető-e a negatív tőkeelem?

Bevételi nyilvántartásos evás társaság végelszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2003. 01.01. óta evás adóalany bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, 2018. 01.01-i nappal kezdődően jogutód nélkül, végelszámolás útján az általános szabályok szerinti megszüntetését jelentette be a cégbíróságnak. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel a végelszámolás kezdő időpontjával nyitómérleget kell összeállítani, ebben az esetben a nyitómérleg adatainak összeállításához hány évre kell visszamennie a cégnek? A mérleg forrásadatainak összeállítását milyen bizonylatokból tudom elkészíteni, a saját tőkét –eredménytartalékot – hogyan tudom megállapítani? Tisztelettel: Fodor Gyuláné

Kiva – tőkekivonás Kérdés

A 2017. évi kiva adozási mód mellett a tárgyévi veszteség elszámolása a saját tőkén belül változást okoz. A számviteli törvény alapján kettős könyvelést vezet a cég: árbevétel-költség-kiva-veszteség. Választ keresek erre az esetre. A kiva adóalap-növelő korrekcios tétele tőkekivonásról beszél. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy az előző évek eredménytartalékát adófizetés nélkül lehet felhasználni. Vagyis a saját tőke csökken. Ez így csak egy közvetett levezetés, konkrét anyagot erre nem találtam. Köszönöm a segitséget. Dajkáné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csapatépítő tréning elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Tb-kiskönyv

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Pénztárgéphasználat

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 július
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink