429 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Kiva – tőkekivonás
Kérdés
A 2017. évi kiva adozási mód mellett a tárgyévi veszteség elszámolása a saját tőkén belül változást okoz. A számviteli törvény alapján kettős könyvelést vezet a cég: árbevétel-költség-kiva-veszteség. Választ keresek erre az esetre. A kiva adóalap-növelő korrekcios tétele tőkekivonásról beszél. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy az előző évek eredménytartalékát adófizetés nélkül lehet felhasználni. Vagyis a saját tőke csökken. Ez így csak egy közvetett levezetés, konkrét anyagot erre nem találtam. Köszönöm a segitséget. Dajkáné
Kivára áttérés előtt képzett eredménytartalék osztalékra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság áttérne a kiva szerinti adózásra. Az előző években jelentősebb eredménytartalékot képzett. A kivaalanyisága alatt megteheti-e, hogy amíg ez az eredménytartalék tart, addig úgymond taós osztalékot vesz ki és nem növeli meg a kiva alapját az osztalék összegével, mert még a taós korszakból való? Ha eljárhat így, akkor a kivaalanyiság megszűnésekor a társaság eredménytartaléka (ha képződött) mind kivás időszak alatti, és az ezen időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök könyv szerinti értéke a kivás eredménytartaléknál több, akkor gyakorlatilag az eredménytartalékot nem kell a taóra visszatéréskor bevonni lekötött tartalék képzésbe?
A kiva ennyire megéri?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy példát számolgatok, és lehet hogy valahol tévedtem, kérném szépen a segítséget. Egy társaság 19.01.01-től átlép a kivába. Évente megspórol kb. 4 millió forintot azzal, hogy a szocho+szakk+tao helyett a kivát fizeti. Tegyük fel, 5 évig lesz a kivában, és ezalatt egyáltalán nem ruház be. Az 5 év alatt tehát 5x4 M=20 millió forintot takarít meg. Az eredménytartaléka évente 19 millió forinttal növekszik. Az 5. évig 95 millió forint kivás eredménytartaléka keletkezett, és ezt lekötött tartalékba helyezi, de négy éven belül nem használja fel beruházásra. Erre való tekintettel megfizeti a 9 százalékos tao-t (95Mx9%=8,5M Ft) utólag, késedelmi kamat nélkül. Matematikai alapon levezetve: Megtakarít 20 millió forintot, és "cserébe" 8,5 millió forintot kell visszafizetnie 5+4 év után, kamatmentesen? Köszönöm.
Áttérés katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. Amennyiben egy ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttér a kata adózás alá, és megfizeti az osztalékadót kiváltó adót, illetve a katás időszaka alatt fizeti a tételes és százalékos adót, úgy ha később visszatér a társasági adó hatálya alá és megszűnik, akkor az áttérést megelőző időszakra felgyűlt eredménytartalék és a kata alatt képződött "eredménytartalék" után kell-e még fizetnie osztalékadót? Vagy ez lesz a tag adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összeg, amire a katatörvény 26. § (6) és (7) bekezdései vonatkoznak? Segítségét előre is köszönöm!
Kiva választása – bevételi értékhatár, osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő két témakörben szeretnénk szakmai véleményét kérni. I. Egy társaság tervei szerint 2018. februári választás mellett 2018. március 1-jével szeretne áttérni a kisvállalati adózásra. 2017. év májusában üzletrészvásárlással kapcsolt vállalkozási viszonyba került egy másik társasággal. A kivatörvény 16. § (3) bekezdése előírja, hogy a bevételt együttesen kell vizsgálni az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján. Kérdésünk: figyelemmel a 2. és 3. bekezdésben szabályozottakra, melyik beszámoló adatai alapján kell elvégezni az összeszámítást (2016. év, 2017. év vagy a 2018. 1-2. hónapról készítendő beszámoló)? II. egy társaság jelentős eredménytartalékkal rendelkezik kivába lépés előtt. Kivás időszakában is eredményesen működik a vállalkozás. Kérdésünk, ha a kivás időszakban osztalékfizetésről dönt a társaság az eredménytartaléka terhére, milyen sorrendben kell figyelembe venni az eredménytartalékot? Azaz minden esetben kivaalap-növelő az osztalékfizetés, vagy amíg kiva előtti időszakban megtermelt eredménytartalékból tud osztalékot fizetni, nincs kivaalap-növelő tétel. Előre is köszönjük szakmai segítségnyújtásukat, véleményüket. Biró Valéria
Kiva és az eredménytartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk mérlegeli a kiva alá történő bejelentkezés lehetőségét. A problémánk, amit nem látunk teljesen világosan, a következő: jelenleg az eredménytartalékunk 20 millió forint, ami lényegében a társaság tulajdonában lévő iroda ingatlan bekerülési értékét finanszírozza forrás oldalon. Ha a kiva alatt elkezdünk osztalékot jóváhagyni és kifizetni, ahogy az újabb nyereséges évek következtében az eredménytartalék nő, akkor először ez a 20 millió forint kerül kifzetésre, ami nem képez kivaalapot, lévén a kiva előtti időszakban keletkezett. Aztán a további összegek már a kiva alapját fogják képezni, de az eredménytartalék folyamatosan 20 millió forint körül kell maradjon, mivel az eszköz oldalon ott az ingatlan. Ha egyszer a kiva alól ki szeretnénk vagy ki kellene lépnünk, akkor ez az eredménytartalék a kiva alatti időszakban keletkezettnek minősül, és el kell különítenünk lekötött tartalékba? Azaz csak beruházásra oldható majd fel, és ezt a 20 millió forintot újra el kell költenünk beruházásra? Vagy valamit rosszul értelmezünk? Ha így van, akkor van-e bármilyen lehetőség arra hogy ezt a helyzetet elkerüljük, orvosoljuk? Köszönöm válaszát.
Eva/osztalékadót kiváltó adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Könyvelek egy betéti társaságot, amely tavaly (2016) katás volt, idén taoalany, jövőre pedig evás szeretne lenni. (A tao tévedésből történt, elfelejtettek bejelentkezni tavaly év végén az eva alá.) Én nyáron kerültem vele kapcsolatba, akkor azt hitte a tulajdonos, hogy evás. (Bár az evafizetést nem hiányolta.) Jelentős összegeket utalt el magának abban a hitben, hogy evás adózó, melyeket én utólag adott kölcsönként könyveltem, az összegre eső kamatot a tulajdonos megfizeti. Az idei évet jelentős nyereséggel fogja zárni. 1. Ha 2018-tól belép az evába és bevételi nyilvántartást választ, felmerül az osztalékot kiváltó adó fizetése. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben jobban jár, ha a teljes adózott eredményt eredménytartalékba teszi, ekkor ugyanis 3 év alatt kell megfizetni a 15 százalék szja-t, ehót pedig nem kell. (Bár az osztalékadót kiváltó adó levezetése tartalmazza a jóváhagyott osztalékot mint tulajdonossal szembeni kötelezettséget, véleményem szerint ez a korábbi évekre vonatkozik az osztalékelszámolás módjának változása miatt.) Ennek megerősítését kérném szépen. 2. Az adott kölcsönnel kapcsolatban meddig az időpontig kell a kamattal számolni? Érinti-e a következő évet, amikor már elvileg fizeti az adót a „kölcsönvett” összeg után? Ezt arra az esetre kérdezem, ha a 2017-es eredmény az eredménytartalékba kerül. Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Üdvözlettel Vágner Emília
Katás ügyvédi iroda 2018
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! 2018. január 1-jétől katás lesz egy ügyvédi iroda. Kettős könyvelést végeztünk. Most, ha áttérünk a katára, milyen adófizetési kötelezettségünk lesz, azon felül, hogy a társasági adót megfizetjük? Továbbá a könyvelést kettősben folytatnám, de a pénztárba befolyó pénzt mivel szemben könyvelem havonta, illetve azt, amit év végén kivesz az ügyvéd? Én úgy gondoltam, hogy csak év végén könyvelem ki. Ami kijön nyereség, azt bekönyvelem a katás eredménytartalékba, és onnan pedig kiírja a pénztárból. Nem tudom, jó ez a gondolat? Nem találom sehol leírva. Válaszukat köszönöm.
Átalakulási terv és üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 6 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, az apa 3 millió forint törzsbetéttel, a két gyerek pedig 2*1,5 millió=3 milliót forint törzsbetéttel . Az apa kiválással létrehoz egy kft.-t, amely vagyonmérleg-tervezet az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - 1,5 millió forint törzsbetéttel válik ki (tehát 1,5 millió forint törzsbetét bent marad a változatlan formában tovább működő kft.-ben) és arányosan viszi az eszköz, az eredménytartalék (más saját tőkeelem nincs) és a kötelezettségeket, így az új kft. adatai a tervezett szerint: eszköz 20 millió forint, (ez egy ingatlant jelent, ami a kiválás célja is egyben, hogy ez kikerüljön egy új kft.-be) jegyzett tőke: 1,5 millió+1,5 millió =3,0 millió forint (eredménytartalék-átcsoportosítással) eredménytartalék: 17,5-1,500=16 millió forint kötelezettség: 1,0 millió forint Kérdésem a következő lenne: 1. A végleges vagyonmérleg megszerkesztése esetében, pontosan hogyan alakulnak a kiválás számadatai? Tehát, ha az átalakulási terv úgy szól, hogy viszi a negyedét (1500/6000) mindennek, és az ingatlan az összes eszköz 25 százalékánál kevesebb hányadot tesz ki, akkor még kell vinni, más eszközt is vagy kevesebb kötelezettséget vihet ki? Vagy pedig nevesítve van, hogy ezt az ingatlant viszi ki, és a kötelezettség és eredménytartalék összege változhat? Avagy ez mind a felek megállapodásán múlik? Tehát az átalakulási tervben ezt hogyan érdemes meghatározni? 2. Az apa, a jogutód új kft.-ben meglévő részesedés eladásakor hogyan adózik?
Evás társaság 2017. évi osztalékfizetése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás kft., amelynek az evás időszak előtt keletkezett 500 ezer forint eredménytartaléka. 2016-ban az adózott eredménye 3 000 eFt volt, amit 2017-ben eredménytartalékba helyezett. Így a szabad eredménytartaléka 3 500 eFt lett. 2017-ben a mérleget elfogadó taggyűlésen 3 000 eFt osztalék kifizetéséről határoztak a tulajdonosok. Kérdéseim: 1. Van-e kötelező sorrend a korábban keletkezett eredménytartalék felhasználására? (Először az evás időszak előtti 500 eFt eredménytartalék az osztalékfizetés forrása, majd a 2 500 eFt az eváss időszakban keletkezett eredménytartalék?) 2. A 3 000 eFt osztalék kifizetésekor van-e szja- és ehofizetési kötelezettségük a tulajdonosoknak? Köszönettel.
Kft. kiválása bt.-ből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, egy kft. kültagként 70 százalékos részesedéssel rendelkezett egy bt.-ben. A kft. vezetősége úgy döntött, hogy kiválik a bt.-ből. A bt. elkészítette a kilépés napjával a közbenső mérleget, mely szerint a kft.-t – vagyoni betétjével arányosan – 60 millió forint értékű vagyon illeti meg. Megállapodás szerint a 60 millió forintot a bt. átutalta a kft. bankszámlájára. A kft. a fenti összeggel megnövelte az eredménytartalékát. Kérdésünk: helyesen könyveltük le a kiválással szerzett vagyont? A 60 millió forintot terheli részünkről bármilyen adó- (egyéb fizetési) kötelezettség? Várjuk válaszát, tisztelettel: Márti
Fejlesztési tartalék fel nem használt része
Kérdés
Kft. 2013.12.31-én képzett lekötött tartalékot, melyből 300 ezer forintot nem használ fel 2017.12.31-ig. Ki kell számolni a 1329-es bevallás benyújtásától 2017.12.31-ig a késedelmi kamatot a fel nem használt összeg után, és ezt be kell fizetni 2018.01.30-ig a NAV-nak? Továbbá kérdezném, hogy ilyenkor vissza kell vezetni 2017.12.31-ével a nyilvántartott lekötött tartalékot az eredménytartalékba? Esetleg ezzel kapcsolatban van-e további teendőnk! Várom válaszát! Köszönettel;
Árukészlet értékének elvesztése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő, ügyfelem készletének egy része kereskedelmi okok miatt jelentős értékvesztést szenvedett el, szinte eladhatatlanná vált. A cég eredménye terhére ezen készlet veszteségének elszámolása sok okból elfogadhatatlan, de jelentős eredménytartaléka van, amivel szemben le lehetne írni az értékvesztést. Lehet-e, és ha igen, milyen feltételek mellett és milyen dokumentációval lehet ezt végrehajtani?
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított kft. tagi hitelből megemelte a jegyzett tőkéjét 50 millió forintra. Amennyiben a tagok elhatározzák, hogy leszállítják a tőkéjüket 10 millió forintra, annak milyen adó- és illetékvonzata van? Még hozzá kell tenni, hogy a cégnek van 40 millió forint eredménytartaléka. Kötelező-e az arányos eredménytartalék után a jegyzett tőke leszállításakor az osztalékadót kifizetni? Üdv.: Fix Kft.
Osztalékkifizetés sorrendje
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Húsz éve működő kft. 2016 évre 2 millió osztalékot írt elő, van neki előző évi eredménytartaléka. Kérdésem, hogy van-e olyan előírás, mely szerint a legrégebbi eredménytartalékból kell kikönyvelni az összeget? Válaszukat köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
