Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosai 2 magánszemély és egy társaság, mindhárom 33,33%-ban. A kft. törzstőkéjét eredménytartaléka terhére felemelte 600 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra. A kérdésem a következő: a tulajdonos társaságnál ennek a részesedés értékének a növekedését (800 ezer Ft) kell-e könyvelni, és társasági adót kell-e utána fizetni? Köszönöm: Koppány Tamásné
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. 2017-ben megemelte törzstőkéjét 500 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra eredménytartalék terhére. Arról sokat lehet olvasni, hogy ez hogyan jelentkezik a cégben, azonban jelen esetben a kérdésem arra irányul, hogy az "A" Kft.-t 100%-ban tulajdonló "B" Kft. esetében hogyan kell eljárni. Én azt gondolnám, hogy a 17. Részesedések számlaosztályban kimutatott 500 ezer Ft-ot meg kell emelni 3 millió Ft-ra 97. Pénzügyi műveletek bevételei terhére. Ez 2,5 millió Ft plusz bevételt (és eredményt) jelentene az eredménykimutatásban, azonban logikusnak tűnne, hogy társaságiadóalap-csökkentő tétel lenne, tekintettel a 7. § (1) g) 1.-re: Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózónál a ... részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. Kérem erősítsen meg elképzelésemben vagy javítsa ki tévedésemet. Válaszát előre is köszönöm!
Kft. milyen módon alakulhat át bt.-vé, hogyan kell lezárni a kft.-t, a meglévő eredménytartalék felosztása, könyvvizsgáló szükséges-e az átalakuláshoz?
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda 2018. január 1-jétől – élve az új lehetőséggel – áttért a katás adózási módra. Benyújtotta a 2017-es üzleti évről a 1771-es bevallását, aminek 06-os mellékletében elszámolt az osztalékot kiváltó adóval. A NAV a bevallásra hibaértesítést küldött, miszerint az ügyvédi irodáknak nem kell osztalékot kiváltó adót bevallaniuk és fizetniük. Ha a katatörvény 26. § (3) bekezdését olvassuk, akkor itt tényleg nincs említve az ügyvédi iroda, a 1771-es bevallás kitöltési útmutatója (bár ez nem jogforrás), viszont határozottan említi őket is, mint ezen adó érintettjeit. Kérdésem, hogy kell-e vagy sem osztalékot kiváltó adót fizetniük, illetve ha nem kell, akkor milyen formában tudják leadózni és kivenni a katás időszak előtt képződött és felhalmozott eredménytartalékot? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Számomra nem egyértelmű, hogy tagi kölcsönből megvalósuló törzstőkeemeléskor is kellene a K71-es nyomtatványt beadni vagy csak az eredménytartalékból megvalósulónál kell ezt megtenni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Hasznos volt számomra az alábbi URL-en található kérdés és válasz, viszont még egy pontosító kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_5_Kilepes_a_KIVAbol_atteresi_kulonb_sce Az áttérési különbözet számításának kiindulási összege a kivaalanyiság időszaka alatt az eredménytartalékba vezetett összeg vagy pedig a teljes akkori eredménytartalék? Tehát, ha mondjuk a kiva alól 2017. december 31-ével lépett ki, akkor a kiinduló összeg a 2016-os eredmény, ami bekerült 2017 elején az eredménytartalékba, vagy pedig az eredménytartalék 2017. december 31-ei teljes összege (tehát az összes addig felhalmozott és ki nem vett eredmény) ? Válaszát előre is köszönöm! T.A.B.
Tisztelt Szerkesztő! 15 éve működő kft. a 2017. évi beszámoló elfogadásakor határozott arról, hogy az előző években képződött eredményt (eredménytartalék összege) és a 2017. évi eredményt is 2018. évben osztalékként kiveszi. Eredménytartalék összege 23 000 ezer Ft, a jegyzett tőke összege 3 000 ezer Ft, a saját tőke összege a 2017. évi beszámolóban a 2017. évi adózott eredménnyel együtt 1 000 eFt 27 000 ezer Ft. A határozatban 24 000 ezer Ft osztalék kifizetéséről döntöttek. Kérdésünk: az osztalék 2018. évben kifizethető-e? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft.-nk 2013-tól kiva szerint működik, jelenleg 12 milló forint pénzforgalmi szemléletű elhatárolt vesztesége van. 2017-ben az eredménytartalék terhére vásároltunk netto1 millió forint értékben használt haszongépjárművet. 2017-re a kft-nek csak 1,5 millió forint bérköltség utáni adóterhe van. A 2017-es kiva bevallásnál az eszköz beruházás 1 millió forint értével a 17 KIVA-02 17. soron az 1 millió forint beírásával csökkenthetjük-e a kiva-alapot? Ha nem, milyen soron tudjuk a 2017-es kivaadó bevallásában azt feltüntetni, illetve hogyan kell továbbiakban kezelni? Köszönettel: Székely Lajos
Tisztelt Szakértő! 2017. évtől kivás vállalkozás osztalékot kíván fizetni. Lehetséges, hogy először a kivás időszak előtti eredménytartalékból fizet, mely után nem keletkezik kivafizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! EU-s társaság Magyarországon fióktelepet alapított. A befolyt bevétel kivonása a központ részéről az év folyamán folyamatosan történik. Az év során átutalt összeget (eredmény, osztalék) miként kell a fióktelepeknél könyvelni, és mi annak az elnevezése? Előlegként kell kezelni, mint más társaságoknál a 368 Különféle egyéb követelések között, majd a beszámoló elfogadását követő évben a végleges pénzeszközátadás átvezetésre kerül az eredménytartalék terhére? Mivel a központ és a fióktelep egy egységnek számít, év közben bármilyen összeget elvonhatnak a fióktelepről, vagy csak a kötelezettségeken túli "eredmény" vonható ki? (Adók, bér, szállítók kifizetése utáni). Köszönettel.
2013-ban képzett fejlesztési tartalékot egy vállalkozás, melyhez kapcsolódóan beruházást hajtott végre 2017. év folyamán, de ebben az évben már kivaalany volt. Az tiszta, hogy nyilvántartást vezet, ellenőrzöm, hogy eleget tett-e a 4 éves kötelezettségének, beszerezte az eszközt. A kérdésem az lenne, hogy a könyvekben lekötött tartalékból vissza kell-e vezetni 2017-ben az összeget eredménytartalékba?
Tisztelt Szakértő! Az érintett kft. kivás. Mérlegében 1,5 millió forint eredménytartalék van. A 2017-es adózatlan eredménye 1,4 millió forint. Ez évben maximálisan mekkora összeget, milyen módon helyezhet fejlesztési tartalékba? Az aktuális adókötelezettségét ez hogyan befolyásolja? Köszönettel várom válaszát. Székely Lajos
Tisztelt Szakértő! Segítéségét szeretném kérni az ügyünkben. Cégünk törzstőke emeléséről határozott 2016-ban, halasztottan, úgy, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőkét két év alatt kelljen befizetnie, s erről cégbírósági végzésünk is van. A törzstőke befizetése ugyan még nem történt meg, ugyanis a cég eredményes működése következtében egyrészt nem volt szükség további pénzállományra, másrészt azon gondolkodtunk, hogy a cég eredményes működése lehetővé tenné, hogy a törzstőke eredménytartalékból legyen megemelve. A kérdésem az, hogy van-e annak bármilyen számviteli vagy cégjogi akadálya, hogy a törzstőkét mégsem készpénzben, hanem eredménytartalékból emeljük meg. S mivel erről már van egy határozatunk, utólag ez módosítható-e. Segítségüket előre is köszönöm. Nyirati Tímea
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os adózott eredmény terhére osztalékfizetést határozott el a 2017-es évben. 2017 decemberében meg is történt az osztalék kifizetése, de az eredetileg jóváhagyott összeget többszörösen meghaladó mértékben. A tulajdonosok a kifizetés fedezeteként az eredménytartalékban felhalmozott vagyont jelölték meg. Helyes és jogszerű-e ez az eljárás, még akkor is ha a tulajdonosok a kifizetést megelőzően taggyűlési határozatban jóváhagyták azt? Köszönettel.
Tárgy: taggyűlési határozatok A tények: A társaság 2017. évi beszámolóját taggyűlési határozattal elfogadta és ugyanezen taggyűlésen döntött osztalékról az eredménytartalék terhére, kettő taggyűlési határozatot hozott a közgyűlés. Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot a 2017. évi beszámolóra vonatkozóan 2018. évben? A számviteli törvény 153. § (1) bekezdés szerinti adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozat közzététele azt jelenti-e, hogy a társaság az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi, hiszen a törvény értelmében az eredménytartalék javára vagy terhére kell azt elszámolni? Egyben ez jelenti-e azt is, hogy taggyűlési határozat közzétételeként soha nem fog megjelenni az osztalékról való döntés, az csak a következő évi, 2018. évi beszámoló részeként kerül közlésre 2019. évben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték