429 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Kilépett taggal való elszámolás
Kérdés
2016 augusztusában a kft.-ből kilépett egy tag, ekkor mérleget készítettem és a rájutó részt kifizettem a kilépett tagnak. Kérdésem, hogy a ráeső részt az eredménytartalékkal szemben könyveltem ki kötelezettségként és 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót vontam le belőle. Nem tudom jó-e ez így.? Válaszukat köszönöm
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.
Cég eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Röpködnek a milliárdok az áramszolgáltatóknál: ennyi osztalékot fizet az Elmű és az Émász
Cikk
Az Elmű tulajdonosainak részvényenként 1500, az Émásznál pedig részvényenként 1400 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot az igazgatóság a cégek áprilisban esedékes közgyűlésén – közölte a két társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Tulajdonrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég alakulási jegyzett tőkéje 3 millió forint, a cégnek két tulajdonosa van fejenként 1,5 millió forint jegyzett tőkét fizettek, a cég a későbbiekben eredménytartalékból felemelte a jegyzett tőkét 5 millió forintra. Az egyik tulajdonos eladná a tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. Ha névértéken értékesíti a tulajdonrészt, milyen adóvonzata van? Névértéken való értékesítés esetén az eredménytartalékból megemelt rész osztalékfizetésként fog adózni? Milyen adóvonzata van, ha az egyik tulajdonos az összesen 2,5 millió forint tulajdonrészét 5 millió forintért értékesíti? Milyen adóvonzattal kell számolni a tulajdonrész értékesítése során, ha a tulajdonrészt a cég venné meg? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel: Lászlók Éva Virtus Kft
Osztalékadót kiváltó adó
Kérdés
Tisztelt szerkesztőség! A bt. 2017. január 1-jével átjelentkezett a katába. A 2016. évben az eredménytartalékban 6 000 000 Ft van, amit a tagok a taggyűlésen megszavaznak és jóváhagynak, hogy a 2016. évi osztalékot 2017-ben veszik ki. Kérdésem: ebben az esetben, mivel az eredménytartalék osztalékként kifizetődik, meg kell-e fizetni a 15% osztalékadót kiváltó adót?
Ki nem fizetett osztalék
Kérdés
Tisztelt szakértő! 2016. évtől a számviteli törvény változása miatt osztalékot nem kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésem az lenne, hogy az előző években előírt osztalékkal mit kell tenni? Először is a 2015. évben előírt osztalék, függetlenül attól, hogy az eredménytartalékból, vagy a tárgyévi eredményből lett előírva, szerepel a mérlegben. A 2016. évi mérlegben viszont már erre nincs lehetőség, tehát az előző évi adatot nem tudom beírni. Ezt, ha jól tudom, a kötelezettségről vissza kell vezetni az eredménytartalék számlára. Ezt mikor kell lekönyvelni? A másik kérdésem, hogy a 2015. előtt előírt eddig ki nem fizetett osztalékkal mi a helyzet? Annak ott kell maradni kötelezettségként, vagy azt is vissza lehet vezetni az eredménytartalékba? Válaszukat előre is köszönöm
Osztalékfizetésről döntés időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben melyik jogszabályhely határozza meg, hogy a kft. taggyűlése milyen időpontban dönthet osztalékfizetésről? Csak az előző évi beszámoló elfogadásakor? vagy a beszámoló elfogadását követően bármelyik napon a tárgyév június 30-áig (hathónapos közbenső mérlegre vonatkozó szabály)? Vagy már a beszámoló elfogadása előtt is a korábban elfogadott, hat hónapnál nem régebbi közbenső, illetve az év végi beszámolóban kimutatott eredménytartalék mértékéig?
Játék a tagi kölcsönnel
Cikk
Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tagi hitel és negatív eredménytartalék
Kérdés
Üdvözlöm. Kérdésem igen rövid. Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Köszönöm.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak? Továbbá, ha tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a jogszabálynak megfelelően a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék. Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot. A nettó összeget befizetik a tagok és az aktuális kifizetési hónap szerinti 08-as bevallást önrevíziózom?
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (egy kft.) a szabad eredménytartaléka terhére emelni tervezi a jegyzett tőkéjét. Ezt követően a társaság 100 százalékos üzletrészét értékesíteni szándékozik magánszemélyek részére. A döntéshez szeretnénk tisztában lenni az események adózási következményeivel. 1. Az egyszemélyes kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 10 millió Ft, eredménytartaléka 90 millió Ft. Ha ennek terhére a jegyzett tőkét felemeljük 100 millió Ft-ra, majd később a teljes üzletrészt értékesítjük 150 millió Ft-ért, akkor mi után kell szja-t fizetni, ha a 10 millió Ft-os jegyzett tőke bekerülési értéke is 10 millió Ft volt a magánszemélynél? Ha a következő tulajdonosok később meg szeretnék szüntetni végelszámolással a céget, és a társaság vagyona ekkor 200 millió Ft lesz, akkor az adó alapja az ő esetükben az értékesítés és a szerzés összegének különbözete, azaz 50 millió Ft lesz? Vagy náluk is hatása lesz az eredménytartalékból történő jegyzett tőke-melésnek? 2. Ha nem emelünk jegyzett tőkét, hanem 10 millió Ft jegyzett tőkével és 90 millió Ft eredménytartalékkal adjuk el a céget ugyanígy 150 millió Ft-ért, akkor milyen összeg után kell az szja-t megfizetni? Illetve mi után kell az adót fizetni az új tulajdonosoknak, ha később 200 millió Ft vagyonnal végelszámolják a céget? A 150 millió Ft szerzési értéket figyelembe véve csak az 50 millió Ft "tényleges jövedelmük" után vagy a 90 millió Ft átvett eredménytartalék után is adózniuk kell? Válaszát nagyon köszönöm.
Beltag elhalálozása
Kérdés
Bt. beltagja 5 millió kölcsönt vett fel a saját társaságából, de nem tudta visszafizetni, mert közben meghalt. Kérem tájékoztatásukat adózási, illetve könyvelési szempontból, amennyiben a házastárs, illetve 2 gyermeke megörökli az üzletrészt, illetve ha a bt. lemond a követelésről, ugyanis az örökösök nem tudják visszafizetni. A házastárs is kültag volt eddig a bt.-ben. Eredménytartalékkal szemben kivezethető a követelés? A bt.-nek, illetve az örökösöknek milyen adó, tb-kötelezettsége keletkezik, ha folytatják a bt. működését, illetve ha megszüntetik?
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! 2016-ban alakult vállalkozás, a 2016-ban keletkezett nyereségéből képezhet-e fejlesztési tartalékot? Figyelembe kell-e venni a fejlesztési tartalékra vonatkozó feltételeket? Lehet-e emiatt negatív az eredménytartalék összege a 2016-os beszámolóban?
Osztalékelőleg fizetése 2017. évi eredmény terhére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lehet-e 2017. május 31. előtt osztalékelőleget (ami majd csak 2018-ban válik osztalékká) fizetni a 2017. évi várható eredmény terhére, vagy az ebben az időszakban (2017.01-05. hónapokban) kifizetett előleget kötelező a 2016. évi adózott eredmény és az eredménytartalék terhére elszámolni? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
