Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak február 26-áig fel kell emelnie a törzstőkéjét, szeretné eredménytartalékból és készpénzbefizetéssel felemelni. A kérdésem az, hogy kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesítenie a NAV felé? Eredménytartalékból való törzstőkeemelésnél kell benyújtanom közbenső mérleget? Ha igen, jól gondolom, hogy 2018. 01. 01 – 02. 26-ai nappal? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. esetén a kötelező jegyzett tőke emelést eredménytartalékból hajtották végre, 2 500 ezer Ft összegben. Kérdésem: a magánszemély tulajdonosnak milyen kötelezettsége keletkezik: 1. ha harmadik személynek értékesíti az üzletrészét? 2. ha a kft.végelszámolással megszűnik? Előre is köszönöm szíves válaszukat!
Egy katás bt. beltagja fizeti az 50 000 forint katát. A beltag ezzel mindenféle adót kivált. A kültag nem katás. Megszűnéskor a kültagnak van valamiféle adókötelezettsége (szja, osztalékadó)? Megszűnéskor nyitó egyenleg készül és ott lehet, hogy lesz eredménytartalék. Ez lesz az osztalékadó alapja, vagy az éves katabevétel bizonyos százaléka? A kültag egyébként nem vesz fel jövedelmet, mert nem működik közre. A beltag veszi fel a katabevételt.
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kft. 2017.01.01-től kivára tért át, 2018. év elején kivehet-e úgy osztalékelőleget is a kiva időszak előtt keletkezett eredménytartalékból, hogy nem fizeti meg a kiva adót? Ilyen esetben elegendő egy nyilatkozatot készíteni arról, hogy mely időszakban keletkezett eredménytartalék terhére történik a kifizetés? Köszönöm.
Katás időszak alatt be nem folyt számlák ellenértékére az egyéni cég megszűnésekor a nyereségadót megfizetettnek kell-e tekinteni a fennálló követelésekre, melyek a tao alá visszatérést követően folynak be, vagy be sem folynak a végelszámolás befejezéséig. Ezen követelések a számviteli törvény hatálya alá való visszatérésnél adózott eredménytartaléknak vagy még le nem adózott eredménytartaléknak minősülnek, netán bevételként kell elszámolni őket a számviteli törvény alá való visszatéréskor?
Tisztelt Szakértő! Adott egy végelszámolás alatt álló kft. A 2016-ban kötelező jegyzett tőke-módosítást eredménytartalék terhére (2 500 ezer Ft) teljesítette. Végelszámolás zárásakor a saját tőke helyzete: -jegyzett tőke : 500 ezer Ft, eredménytartalékból emelt jegyzett tőke: 2 500 Ft, eredménytartalék: mínusz. A kérdésem, hogy ebben az esetben a) a 2,5 millió Ft-ot, amit eredménytartalékból emelt, vissza kell könyvelnem eredménytartalékra és a fennmaradó eredménytartalékkal (ami közben negatív lett) elérhető tőkét (kevesebb, mint a jegyzett tőke) összege alapján fizettetem meg az szja-t és eho-t, b) mindentől függetlenül a 2,5 millió után meg kell fizetni az szja-t és ehot és a maradék tőke kerül taggal szembeni kötelezettségre (amit további adó nem terhel). Melyik út a helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött. A társaság negatív eredménytartalékkal rendelkezik, viszont a pénztárában 1 millió forint található. Jóváhagyott osztalékkötelezettsége is van. Kérdésem arra irányul, hogy vagyonfelosztásnál (mivel a pénztár nem mínuszos) le kell-e adóznia ezen kötelezettségét? A mielőbbi választ köszönöm.
Kedves Pölöskei Pálné! Köszönöm válaszát. Még egy kérdésem lenne vagyis inkább pontosítás. Az átalakuló (jogelőd) cég esetén a vagyonmérleg-tervezetben meg kell bontani a kiváló (létrejövő) és változatlan formában tovább működő cégre az adatokat. Mivel be kell mutatni a kiválás utáni cég vagyonmérlegét is (átértékelés nélkül), hogyha ott maradna a negatív eredménytartalék, az megengedett vagy nem? Nem új cégként jön létre, csak tovább működik és jogutód. Bár ezzel a negatív eredménytartalékkal a saját tőkéje átmegy mínuszba.
Egy kft. rendelkezik KÁT engedéllyel, és kiválással projektcéget kíván létrehozni, melybe viszi az engedélyt is. A jogelőd cég sajáttőkeelemei között van negatív eredménytartalék. Kérdéseim: 1. A számviteli törvény megengedi átalakulás esetén a jogelőd cégnél a negatív eredménytartalékot (138. §.(6) bekezdés). Kiválás esetén a továbbműködő cégnek (kft.) lehet-e továbbra is negatív eredménytartaléka? 2. A létrejövő (kiváló cég) kft.-be bevihető-e a negatív eredménytartalék, és a KAT engedély átértékelésével – mivel sokkal többet ér, mint a régi könyv szerinti értéke – rendezhető-e a negatív tőkeelem?
Tisztelt Szakértő! Egy 2003. 01.01. óta evás adóalany bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, 2018. 01.01-i nappal kezdődően jogutód nélkül, végelszámolás útján az általános szabályok szerinti megszüntetését jelentette be a cégbíróságnak. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel a végelszámolás kezdő időpontjával nyitómérleget kell összeállítani, ebben az esetben a nyitómérleg adatainak összeállításához hány évre kell visszamennie a cégnek? A mérleg forrásadatainak összeállítását milyen bizonylatokból tudom elkészíteni, a saját tőkét –eredménytartalékot – hogyan tudom megállapítani? Tisztelettel: Fodor Gyuláné
A 2017. évi kiva adozási mód mellett a tárgyévi veszteség elszámolása a saját tőkén belül változást okoz. A számviteli törvény alapján kettős könyvelést vezet a cég: árbevétel-költség-kiva-veszteség. Választ keresek erre az esetre. A kiva adóalap-növelő korrekcios tétele tőkekivonásról beszél. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy az előző évek eredménytartalékát adófizetés nélkül lehet felhasználni. Vagyis a saját tőke csökken. Ez így csak egy közvetett levezetés, konkrét anyagot erre nem találtam. Köszönöm a segitséget. Dajkáné
Tisztelt Szakértő! Egy társaság áttérne a kiva szerinti adózásra. Az előző években jelentősebb eredménytartalékot képzett. A kivaalanyisága alatt megteheti-e, hogy amíg ez az eredménytartalék tart, addig úgymond taós osztalékot vesz ki és nem növeli meg a kiva alapját az osztalék összegével, mert még a taós korszakból való? Ha eljárhat így, akkor a kivaalanyiság megszűnésekor a társaság eredménytartaléka (ha képződött) mind kivás időszak alatti, és az ezen időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök könyv szerinti értéke a kivás eredménytartaléknál több, akkor gyakorlatilag az eredménytartalékot nem kell a taóra visszatéréskor bevonni lekötött tartalék képzésbe?
Tisztelt Szakértő! Egy példát számolgatok, és lehet hogy valahol tévedtem, kérném szépen a segítséget. Egy társaság 19.01.01-től átlép a kivába. Évente megspórol kb. 4 millió forintot azzal, hogy a szocho+szakk+tao helyett a kivát fizeti. Tegyük fel, 5 évig lesz a kivában, és ezalatt egyáltalán nem ruház be. Az 5 év alatt tehát 5x4 M=20 millió forintot takarít meg. Az eredménytartaléka évente 19 millió forinttal növekszik. Az 5. évig 95 millió forint kivás eredménytartaléka keletkezett, és ezt lekötött tartalékba helyezi, de négy éven belül nem használja fel beruházásra. Erre való tekintettel megfizeti a 9 százalékos tao-t (95Mx9%=8,5M Ft) utólag, késedelmi kamat nélkül. Matematikai alapon levezetve: Megtakarít 20 millió forintot, és "cserébe" 8,5 millió forintot kell visszafizetnie 5+4 év után, kamatmentesen? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. Amennyiben egy ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttér a kata adózás alá, és megfizeti az osztalékadót kiváltó adót, illetve a katás időszaka alatt fizeti a tételes és százalékos adót, úgy ha később visszatér a társasági adó hatálya alá és megszűnik, akkor az áttérést megelőző időszakra felgyűlt eredménytartalék és a kata alatt képződött "eredménytartalék" után kell-e még fizetnie osztalékadót? Vagy ez lesz a tag adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összeg, amire a katatörvény 26. § (6) és (7) bekezdései vonatkoznak? Segítségét előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték