420 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Eredménytartalék kifizetése osztalékként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás végelszámol. Június 15-ei dátummal készítené a tevékenységét lezáró mérleget. A jegyzett tőkéjén kívül eredménytartalékban is van, melyet ki akar venni osztalékként. Úgy gondoljuk, hogy az eredménytartalékot megszüntetjük, és az összeget rövid lejáratú kötelezettségként írjuk elő. Helyesen gondoljuk-e? Köszönöm válaszukat.
Külföldi állampolgárságú tulajdonos tőkecsökkentése
Kérdés
Magyarországon bejegyzett kft. szeretné 23 millió forintos jegyzett tőkéjét 3 millió forintra csökkenteni. A tőkecsökkentéssel arányos mértékben csökkenti az eredménytartalékát. Mindkét tulajdonos EU-állampolgár. Ebben az esetben hogyan kell az eredménytartalék csökkentése után a magánszemélyeknek adót fizetniük? Válaszukat előre is köszönöm: Bné Piros
Osztalék elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. évi mérlegben a 2015-ben jóváhagyott osztalékot a kötelezettségekből vissza kell rendezni az eredménytartalékba illetve az adózott eredménybe. 2016-ban, ha az osztalék kifizetésre kerül, hogyan kell könyvelni? Ha nem kerül kifizetésre, a könyvelésben vezessük vissza az eredménytartalékba? Egyáltalán, az új előírások szerint a könyvelésben az osztalékot nem kell előírni kötelezettségként, csak a kifizetéskor kell könyvelni az eredménytartalékkal szemben? Ez esetben azonban olyan kötelezettségről van szó, ami a mérlegben egyáltalán nem szerepel. Így nem kapunk megbízható, valós képet a vagyoni helyzetről. Kérem sürgős segítségüket, mert a mérlegkészítéskor problémáim merültek fel. Üdvözlettel várom szíves válaszukat.
Osztalék forrásai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. év tavaszán mérleg elfogadásáról és osztalékról döntött egy cég taggyűlése. A határozatot úgy fogalmazták meg, hogy a 2015. évi eredmény 50 millió, amit az eredménytartalékba helyeznek, azonban 25 millió forint osztalékot vesznek ki az eredménytartalék terhére. A 2015. évi beszámoló is így készült, az adózott eredmény megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. Ez elfogadható így, vagy továbbra is az a szabály, hogy először az adott üzleti év eredményét kell osztalékként jóváhagyni, s ha az nem elég, akkor eredménytartalékkal kiegészíteni? (Most az egyéb feltételektől tekintsünk el.) Hol lehet az erre vonatkozó paragrafusokat megtalálni? Előre is köszönjük a választ.
Tőkeleszállítás tőkekivonással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 50 mFt. Van visszavásárolt üzletrész 25 mFt, illetve ehhez kapcsolódó lekötött tartalék 25 mFt. Ezt a cég több mint egy éve vette meg két korábbi tulajdonostól. Így maradt kettő tulajdonos (testvérek) 12,5-12,5 mFt részvénnyel. Szeretnék a jegyzett tőkét 3 mFt-ra leszállítani. Hogyan lehetséges ez? Kérdéseim: A visszavásárolt üzletrésszel mi történik a tőkekivonáskor? Eredmény terhére ki kell vezetni egyéb ráfordításként? Pénzmozgás van ilyenkor? Ha igen, kinek? Ha összesen 47 mFt-tal csökkentik a jegyzett tőkét, és ebből 25 mFt visszavásárolt üzletrész, akkor a fennmaradó részt eredménytartalékból kell kivezetni? Ebben az esetben a tagoknak osztalékadót kell fizetni? Vagy ez adómentes? A kft.-nél nincs tőketartalék és értékelési tartalék. Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Kilépett taggal való elszámolás
Kérdés
2016 augusztusában a kft.-ből kilépett egy tag, ekkor mérleget készítettem és a rájutó részt kifizettem a kilépett tagnak. Kérdésem, hogy a ráeső részt az eredménytartalékkal szemben könyveltem ki kötelezettségként és 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót vontam le belőle. Nem tudom jó-e ez így.? Válaszukat köszönöm
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.
Cég eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Röpködnek a milliárdok az áramszolgáltatóknál: ennyi osztalékot fizet az Elmű és az Émász
Cikk
Az Elmű tulajdonosainak részvényenként 1500, az Émásznál pedig részvényenként 1400 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot az igazgatóság a cégek áprilisban esedékes közgyűlésén – közölte a két társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Tulajdonrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég alakulási jegyzett tőkéje 3 millió forint, a cégnek két tulajdonosa van fejenként 1,5 millió forint jegyzett tőkét fizettek, a cég a későbbiekben eredménytartalékból felemelte a jegyzett tőkét 5 millió forintra. Az egyik tulajdonos eladná a tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. Ha névértéken értékesíti a tulajdonrészt, milyen adóvonzata van? Névértéken való értékesítés esetén az eredménytartalékból megemelt rész osztalékfizetésként fog adózni? Milyen adóvonzata van, ha az egyik tulajdonos az összesen 2,5 millió forint tulajdonrészét 5 millió forintért értékesíti? Milyen adóvonzattal kell számolni a tulajdonrész értékesítése során, ha a tulajdonrészt a cég venné meg? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel: Lászlók Éva Virtus Kft
Osztalékadót kiváltó adó
Kérdés
Tisztelt szerkesztőség! A bt. 2017. január 1-jével átjelentkezett a katába. A 2016. évben az eredménytartalékban 6 000 000 Ft van, amit a tagok a taggyűlésen megszavaznak és jóváhagynak, hogy a 2016. évi osztalékot 2017-ben veszik ki. Kérdésem: ebben az esetben, mivel az eredménytartalék osztalékként kifizetődik, meg kell-e fizetni a 15% osztalékadót kiváltó adót?
Ki nem fizetett osztalék
Kérdés
Tisztelt szakértő! 2016. évtől a számviteli törvény változása miatt osztalékot nem kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésem az lenne, hogy az előző években előírt osztalékkal mit kell tenni? Először is a 2015. évben előírt osztalék, függetlenül attól, hogy az eredménytartalékból, vagy a tárgyévi eredményből lett előírva, szerepel a mérlegben. A 2016. évi mérlegben viszont már erre nincs lehetőség, tehát az előző évi adatot nem tudom beírni. Ezt, ha jól tudom, a kötelezettségről vissza kell vezetni az eredménytartalék számlára. Ezt mikor kell lekönyvelni? A másik kérdésem, hogy a 2015. előtt előírt eddig ki nem fizetett osztalékkal mi a helyzet? Annak ott kell maradni kötelezettségként, vagy azt is vissza lehet vezetni az eredménytartalékba? Válaszukat előre is köszönöm
Osztalékfizetésről döntés időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben melyik jogszabályhely határozza meg, hogy a kft. taggyűlése milyen időpontban dönthet osztalékfizetésről? Csak az előző évi beszámoló elfogadásakor? vagy a beszámoló elfogadását követően bármelyik napon a tárgyév június 30-áig (hathónapos közbenső mérlegre vonatkozó szabály)? Vagy már a beszámoló elfogadása előtt is a korábban elfogadott, hat hónapnál nem régebbi közbenső, illetve az év végi beszámolóban kimutatott eredménytartalék mértékéig?
Játék a tagi kölcsönnel
Cikk
Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
