Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    455 találat a(z) eredménytartalék cimkére

    Kérdés

    A közérdekű nyugdíjasszövetkezet 2018. évben alakult, és 2020-ban a végelszámolás mellett döntött. A szövetkezet gazdálkodása eredményét eredménytartalékba helyezte, mely után társasági adót nem fizetett. Kérdésem, hogy a társasági adót a végelszámolás végén, a felosztandó még le nem adózott eredménytartalék után kell-e megfizetni, nyugdíjasszövetkezet által fizetett osztalék címén. Az így leadózott vagyont a szövetkezet tagjai között feloszthatja-e vagyoni hozzájárulásuk arányában a szövetkezet? Köszönettel: Csordásné F. Edit

    Kérdés

    Eredményesen gazdálkodó, nagyösszegű eredménytartalékkal rendelkező kft. áttér kisvállalati adózásra. Kérdés: az áttérést követő években (szintén nyereséges gazdálkodás mellett) jóváhagyhatja-e az osztalékot oly módon, hogy az teljes egészében a kivaalanyiságot megelőzően keletkezett eredménytartalék igénybevételével történjen, tehát ne képezzen kivaalapot? Lehet-e ez akkor is, ha a lezárt év adózott nyereségét eredménytartalékba helyezi? A kérdés arra irányul, hogy megteheti-e az eredménytartalék igénybevételénél, hogy időrendben mindig a legrégebben keletkezett eredménytartalékot használja fel? Értelemszerű, hogy a kivás időszakban keletkezett eredménytartalékot a könyvelésben külön kell kezelni.

    Kérdés

    Egy kft. 2020.03.01-jétől szeretné indítani a végelszámolást. A cég 2018.01.01-jétől 2020.02.29-éig kivás, 2020.03.01-jétől a végelszámolás miatt visszakerül a tao alá. A visszatérés miatt áttérési különbözetet kell számítani, és ebben kérném a tanácsukat. 2017. év adózott eredménye (TAO) 9 100 ezer nyereség. 2018. évi adózott eredmény (kivás) 3 000 ezer nyereség. 2019. évi adózott eredmény (kivás) -14 000 ezer veszteség. 2020.01-02. hónapra várható adózott eredmény (kivás) - 500 ezer veszteség. 2019-ben volt még 9 000 ezer jóváhagyott osztalék még a tao eredménytartalék terhére. Jól gondolom-e az áttérési különbözet számítását? Áttérési különbözet = 9 100+3 000-14 000= -1900. Vagyis nem kell lekötött tartalékot képezni. A 2019-ben jóváhagyott osztalékkal kell-e valamit tenni, mert 2019-ben csökkenti az eredménytartalékot, viszont még a taós eredménytartalékból lett jóváhagyva.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tulajdonosa értékesíti üzletrészét névértéken. 3 millió forintos törzstőkéből 40 százalékos tulajdonrészét 1,2 millió forinton értékesíti. A cég jegyzett tőkéje 3 millió, eredménytartalékban van 11,5 millió. Nincs más sajáttőke-elem. Ebben az esetben az eladó eladja az 5,8 millió forintos üzletrészét 1,2 millió forintért. A magánszemély vevő 4,6 millió forint vagyoni előnyhöz jut. A vevőnek a vétel időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettsége, vagy csak akkor keletkezik, amikor ezt majd osztalékként kiveszi a cégből? Amennyiben a vétel napjával is keletkezik adófizetési kötelezettség, úgy pontosan mennyi az adó? A cégnél van-e ezzel kapcsolatban valami adófizetési kötelezettség?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kivás cég egyszerűsített végelszámolását bejelentettük január elején. Készítjük a 2019.12.31-ei, tevékenységet lezáró beszámolót. A kiva alatti (2019.12.31-ig) eredménytartalék: +2000 eFt. Osztalékot a kft. nem kapott, 90 eFt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. A 2019-es év -1500 eFt adózott eredménnyel zár. 1. 1910 eFt lekötött tartalékot kell kimutatnunk a 19.12.31-ei tevékenységet lezáró beszámolóban? 2. Amennyiben 150 napon belül sikerül a végelszámolást lezárni, akkor az 1910 eFt-os lekötött tartalékot, mint fel nem használt fejlesztési tartalékot kell 9 százalékkal leadózni? 3. A kekötött tartalék ilyenkor feloldásra kerül, és visszamegy az eredménytartalékba? Azaz már összeadódik az összes eredmény, és akár mínusz is lehet? 4. A 2019. év mínusz 1500 eFt-os eredménye majd a vagyon tagok felé történő kiadásánál fog mutatkozni, és csökkenteni fogja annak szja- és szochoalapját? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy dönt, hogy a társaság működésébe újabb tagokat vonna be. Jól gondolom-e, hogy ha a jegyzett tőke összege nem változik, akkor az üzletrész értékesítése magán vagyonként mozog, a kft. egyedüli tagja magánszemélyként – amennyiben a névértéknél magasabb értéken értékesíti az üzletrészt – árfolyamnyereséget szerez. Hogyan állapítható meg a cég üzletrészének értéke? Ebben az esetben a társaságba pénzösszeg befizetése nem történik. Lehetséges-e az a megoldás, hogy az egyszemélyes kft.-be úgy lépnének be új tagok, hogy a társaság jegyzett tőkéje emelkedik a belépő tagok befizetése által, ezáltal a társaság tulajdonosainak tulajdoni hányada megváltozna. Mivel a korábban egyszemélyes kft többszemélyessé válik, mi történik ilyenkor a felhalmozott eredménytartalékkal? A társaság bármelyik tulajdonosa dönthet úgy, hogy a társaság részére véglegesen pénzeszközt ad át? Van-e ennek bármilyen adóügyi vonzata? Van-e valamilyen jogi korlátozása annak, hogy melyik tulajdonos, mekkora összeget adhat a cégnek tőketartalékként? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Beolvadás miatt a jogutód cégnek át kell térnie kiváról tao-ra. Az átértékelési tartalék számításával kapcsolatban kérnék segítséget, hogy jól gondolom-e. A kiva alatt összességében veszteséges volt a cég, a veszteség összege 83 900 e forint (vagyis az eredménytartaléka ennyivel csökkent a mérlegben a kiva időszaka alatt), és volt tárgyi eszköz beszerzése, melynek a könyv szerinti értéke a kivaalanyiság megszűnésekor 17 731 e forint, akkor az áttérési különbözet minusz 101 631 e forint, így 101 631 e forint elhatárolt veszteséget visz át a következő 5 év tao-s időszakára, amivel az eredményt majd csökkentheti? Illetve a beszerzett eszközök után a tao-ban már nem számolhat el értékcsökkenést?

    Kérdés

    Egy kft. 30 milliós jegyzett tőkéjét 3 millióra lecsökkenti, felhasználható eredménytartalékon 34 millió, a lekötött tartalékon szintén fejlesztési célra képzett 34 millió található saját tőke részeként. A kérdés arra irányul, hogy mi lesz ennek a fejlesztési tartaléknak a sorsa. Ezt is arányosítani kell-e a tőke leszállításakor (ennek az előírása törvényi előírás miatt történt)? (Vagyis ha ezt is arányosítom, lecsökkentem, akkor a még meg nem fizetett társasági adót is be kell fizetni, az oszalékadón kívül?) Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság végelszámolást szeretne kezdeni, de van 7 millió forint tagi hitele. Az eredménytartaléka 7 millió forint. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tagok 7 millió forint pótbefizetést teljesítsenek a veszteségek fedezetére (erre a társasági szerződésük lehetőséget ad), majd ebből visszafizetésre kerüljön a 7 millió forint tagi hitel. Amennyiben ezt nem tudják készpénzben, vagy banki átutalással rendezni, megfelelő-e, ha pénzmozgás nélküli, (kompenzációs) megállapodást írnak. Így a tagi hitel már nem volna akadálya a végelszámolásnak. Válaszukat előre is köszönöm! Várnainé Mizsei Gabriella

    Kérdés

    Tisztelt Szipszer Tamás! "Az evás kft. megszűnése: így adózik a felosztott vagyon" című kérdésre adott válaszából készült cikkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy szabályosan nem is lehetne ilyen helyzet, mivel az eredménytartalékból való tőkeemelést tiltja az evatörvény 22. § (2) bekezdése, azaz ha ilyet hajtott végre az adott cég, elméletileg elvesztette (volna) az evás adózási jogosultságát. Tisztelettel: Pap Attila

    Kérdés

    Tisztelt Pölöskei Pálné! Az Öntől kapott választ köszönöm. Az alábbi cikket az Adózóna „ Osztalékfizetés evásoknál: megváltozott egy hátrányos szabály” címszó alatt találtam . Itt a cikkírónak más a véleménye . "„2015. július 4-ei hatállyal azonban módosult az Szt. 114. § (1) bekezdése, amely előírás az osztalék-megállapításról rendelkezik. A megváltozott szabály értelmében az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott szabályozás értelmében az osztalék elsődleges forrása a szabad eredménytartalék lett, amit az Szt. hatálya alá tartozó társaság kiegészíthet az előző üzleti évi adózott eredménnyel. Az Szt. módosult szabálya az Szt. hatálya alá tartozó evaalanyoknál azt jelentette, hogy amennyiben rendelkeztek az evaalanyiság időszakát megelőző időszakból származó eredménytartalékkal, abban az esetben első körben azt kellett felhasználniuk az osztalékfizetésre, tehát az adózó korábban biztosított választási lehetősége megszűnt; a tagok részére megállapított és kifizetett osztalék után minden esetben személyi jövedelemadót kellett fizetni." Kérem segítségét, 2013. évi eredménytartalékot nem kell elsődlegesen kiosztani? A mai napig az eredménytartalékban lehet? Tisztelettel: F.Á.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kedvezőbb adózás miatt egy jelenleg áfás, társasági adózás alá tartozó kft. szeretne áfamentes katás adózású bt.-vé alakulni. Korábban a 3 millió forintos törzstőkeemelés egy részét pozitív eredménytartalékból oldotta meg. Ezt a törzstőkecsökkentéskor vissza lehet vezetni az eredménytartalékba, ugye? A cégnek több millió forintos pozitív eredménytartaléka van, emellett van pár millió kifizetetlen osztaléka, vannak tárgyi eszközök, melyek nagyobb részét áfamentesen szerezte be, és amelyek értékcsökkenése még folyamatban van. Van pénz a pénztárában és a bankszámláján is. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor mire kell odafigyelni, milyen hátulütői lehetnek az átalakulásnak és az adózás megváltoztatásának? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem röviden annyi lenne, hogy az eredménytartalék felhasználását illetően van-e valami korlátozás? Meglévő telephely fejlesztésére, valamint használt gép vásárlására szeretnénk a tartalékot fordítani. Tudomásom szerint az új eszköz beszerzése megvalósítható, de mi van a használt eszközökkel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a 2019-es évben kiva adózásra átváltó kft. az előző éves osztalékot milyen adózással fizetheti ki, vagyis mivel szociális hozzájárulási adót nem fizet, csak szja-levonásra kötelezett? A ki nem fizetett osztalékot visszavezetheti az eredménytartalékba? Előre is köszönöm a választ.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Magántőkealapok adókötelezettségei

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Tulajdonosnak nyújtott kölcsön

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Aukciós értékesítés elszámolása

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media