447 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Fel nem használt feljesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő, a következőkben szeretném szakértői tanácsát kérni: vállalkozásunk 2015. 03. 31-én befejeződő üzleti évét követően (naptári évtől eltérő üzleti éves volt, üzleti év időszaka: 04.01-03.31.) képzett fejlesztési tartalékot tervezett jövőbeni beruházásaira. Sajnos a beruházások nem valósultak meg a törvény által meghatározott felhasználhatósági időben 2018.12.31-ig (2015.03.31 + 4 üzleti év:– időközben visszatért a vállalkozás a naptári év szerinti üzleti évre, így lett egy tört éve 1. év 2015.04.01-2016.03.31., 2.év 2016.04.01-2016.12.31. 3. év 2017.01.01-2017.12.31. 4. év pedig a 2018.01.01-2018.12.31. volt). Az összeget legkésőbb tehát 2018.12.31-éig befejeződő üzleti évében tudta volna feloldani, de nem történt beruházás. Kérdésem az lenne 1. Kell-e bármilyen bevallásban, beszámolóban egyéb módon valahol NAV felé feltüntetnünk a fejlesztési tartalék visszavezetését és ennek okán fizetendő taót , késedelmi pótlékot? 2. A könyvelésben milyen módon kell visszavezetnem eredménytartalékba az összeget? 3. Hogy számolom ki rá a fizetendő társasági adót (alkalmazandó árfolyam – mivel EUR a könyvelés devizaneme – tao-kulcs? 4. Milyen további késedelmi pótlékot és egyéb tételt kell fizetnie a vállalkozásnak a fel nem használt fejlesztési tartalék miatt, ezt mely időszakra kell számolni? 5. Milyen határidővel kell ezt a taót és késedelmi pótlékot stb. megfizetnie a vállalkozásnak? (A 2018 évi beszámoló még készül, nem került közzétételre.) Köszönöm a mielőbbi válaszát előre is!
Kata előtti eredmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. kettős könyvvitelt vezet, társasági adó hatálya alá tartozik. Évközben áttér a kata adózási módra. Mi a teendő a társasági adó hatálya alatt keletkezett, eredménytartalékban lévő előző évek nyereségével? Lehet-e otthagyni, vagy le kell róla adózni? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Beolvadás könyvelése tulajdonosnál, társasági adó
Kérdés
Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?
Kivaalap korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiva szerint adózunk 2018.01.01.-től. A kiva-bevallás készítésénél kérem segítségét, mi lesz a korrekció összege? Pénztár értéke 2018.01.01. 1036 e Ft Pénztár értéke 2018.12.31. 719 e Ft 2018. évi bevétel 111 526 e Ft- 5 % 5576 e Ft A pénztár mentesített értéke 5576 e Ft A pénztár tárgyévi csökkenése és a mentesített értéket meghaladó rész, ez a kérdés. Az 1036 e Ft és a 5576 e Ft különbözete, 4540 e Ft, mivel nem haladja meg a mentesített értéket, így nem kell a bevallás 9. sorában feltüntetnem? Cégünknél nincs lekötött tartalék, fejlesztési tartalék, elhatárolt veszteség. A korábbi évek gazdálkodása szerint jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Beruházásaink 2018-ban kis értékűek voltak, ezek szerepeltethetőek a bevallás 17. sorában? 2018-ban jóváhagytunk, fizettünk osztalékot, az előző évek eredménytartaléka terhére. Ezt nem kell szerepeltetni a bevallásban? Ha 2019-ben jóváhagyunk, fizetünk osztalékot a tao időszak alatt keletkezett eredmény terhére, ezt mikor kell szerepeltetni a kiva-bevallásban? Várom válaszát! Üdvözlettel: Kné Judit
Praxisjog vásárlása cégként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Egy betéti társaság 6 évvel ezelőtt(ig) OEP által finanszírozott háziorvosi tevékenységet látott el. Az elmúlt 6 évben a cég ezen tevékenysége nem működött (kizárólag üzemorvosi bevételt realizált). Most a cégnek OEP-szerződés keretében újra van lehetősége OEP által finanszírozott háziorvosi praxis ellátására, emiatt a bt. szeretne megvásárolni egy háziorvosi praxisjogot, ugyanis van ehhez elegendő pénzeszköze és eredménytartaléka is. A munkát ellátó körzeti orvos egyben a bt. beltagja is. Lehetséges-e (illetve kivitelezhető-e) ez az elképzelés, vagyis az ügyletnek a cég könyvelésében való nyilvántartása/bevezetése? Ugyanis a doktornő, valakitől úgy halotta, hogy a praxisjogot kizárólag magánszemély veheti meg... Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Jegyzett tőke átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013..06. hóban egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével megalakult. A kötelező 3 millió forintos tőkeemelést az adózott eredményéből tette meg, természetesen cégbírósági bejegyzéssel. A 2,5 millió forint "csak" társasági adóval lett leadózva, így kerülhetett az eredménytartalékba, majd tőkeemeléssel a jegyzett tőkébe. A cég két tulajdonosa – tőkerésze arányában – eladja a 90%-át a tulajdonrészének 2019-ben. Kérdésem az, hogy az így kapott bevétel a magánszemélyeknél hogyan adózik, milyen bevallási kötelezettségük van a magánszemélyeknek ezáltal, illetve érinti-e bármilyen adózás a kft.-t, keletkeztet-e ez bevallási kötelezettséget a vállalkozásnál? A válaszát előre is köszönöm. SA
Tőkeemelés egyéb módjai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Adózóna 2019.03.21-ei cikkében leírtakkal kapcsolatban kérdezném: a tőkeemelés egyéb módjai között olyan lehetőség is szerepel, hogy a korábbi évek pozitív eredménytartalékából emel a társaság jegyzett tőkét? Ha igen, akkor ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve? https://adozona.hu/tarsasagi_jog/Hasznos_tudnivalok_a_kft_tokeemelesenek_sza_AZBFNG Köszönettel! Szilágyi Ferenc
Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika
Cégtulajdonrész értékesítés
Kérdés
A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?
A kiváról taora történő áttérésrhez kapcsolódó kérdés.
Kérdés
A társaság 2019. január 1-től visszatér a kiva hatálya alól a tao hatálya alá. A 2018. évi adózott eredmény felhasználásáról februárban döntenek. - Ha úgy döntenek, hogy a 2018. évi eredményt teljesen osztalékra használják fel, akkor ez az összeg még a kiva alapját fogja növelni a 2018. évi kiva bevallásban? - Ha úgy döntenek, hogy az eredményt teljes mértékben eredménytartalékba helyezik, úgy az a későbbiekben ha úgy döntenek, hogy ezt az eredménytartalékot osztalékra fogják felhasználni ez az összeg taoval fog adózni?
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tőke nem megfelelés miatt egy kft. átalakulna bt.-vé. Ebben az esetben is igaz, hogy ne legyen mínusz tőkeelem az átalakulás végén? Hiszen előírás szerint tőkehiányos állapotban ez is alternatíva és a felelősség korlátosból korlátlan felé mozdul el. Kft. időszaka alatt tőkeemelés történt eredménytartalékból, mely adóztatására akkor nem került sor szabályoknak megfelelően. Ha most az átalakulás során tőkeleszállítás is történne, akkor a korábban eredménytartalékot most adózni kellene, akkor is, ha csak veszteség rendezésére átvezetésre kerülne és nem kivitellel szűnne meg? Képez szja és szocho adóalapot? Köszönöm!
Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor
Kérdés
Egy bt. kft.-vé történő átalakulásakor (magánszemély tulajdonosokkal) az apporteszközök értékelési különbözetét a tőketartalékkal szemben számolta el. A kft. eredménytartaléka pozitív. A tulajdonosok el kívánják adni – névértéken – az üzletrészüket, és igényt tartanak az előző időszaki eredményre, mely még az üzletrész eladása előtt osztalék címen kifizetésre kerül. Kérdésem: a saját tőke részét képező tőketartalék átcsoportosítható-e az eredménytartalékba (nem negatív) és így osztalék címen kivehető-e? Köszönöm.
Pótbefizetés és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél 2012-ben a lekötött tartalék terhére, 2014-ben a tőketartalék terhére történt pótbefizetés. Ezek a befizetések azóta sem kerültek visszafizetésre, és a tulajdonosok sem szorgalmazzák, hogy ez megtörténjen. Az eredménytartalék 2018-ban már pozitív volt. A 2018-as év is pozitív eredménnyel fog zárulni, ezért a tulajdonosok osztalékot szeretnének kapni. A kérdésem az, hogy fizethető-e az osztalék vagy előbb a pótbefizetést kell a cégnek visszafizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég osztalékot fizetett ki, de kiderült év végén, hogy nincs elég eredménytartaléka. A szabad eredménytartalék az adott év eredményét jelenti? Ha nem, akkor mit ért alatta a törvény? Mi a teendő, ha így sincs fedezet az osztalékra? Válaszukat előre is köszönöm!
Eredménytartalék adózása
Kérdés
100 százalék tulajdonosú kft. egyszemélyes nyugdíjas tagja a kft. eredménytartalékát 2019-ben kívánja kivenni. Kérdésem: a nyugdíjas eredménytartalékból jóváhagyott osztalék kivételét 2019-ben a 15 százalék szja-n felül terheli-e valamilyen más költségvetési befizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Gács Józsefné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
