429 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Evás előtti időszak eredménytartaléka II. Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Az Öntől kapott választ köszönöm. Az alábbi cikket az Adózóna „ Osztalékfizetés evásoknál: megváltozott egy hátrányos szabály” címszó alatt találtam . Itt a cikkírónak más a véleménye . "„2015. július 4-ei hatállyal azonban módosult az Szt. 114. § (1) bekezdése, amely előírás az osztalék-megállapításról rendelkezik. A megváltozott szabály értelmében az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott szabályozás értelmében az osztalék elsődleges forrása a szabad eredménytartalék lett, amit az Szt. hatálya alá tartozó társaság kiegészíthet az előző üzleti évi adózott eredménnyel. Az Szt. módosult szabálya az Szt. hatálya alá tartozó evaalanyoknál azt jelentette, hogy amennyiben rendelkeztek az evaalanyiság időszakát megelőző időszakból származó eredménytartalékkal, abban az esetben első körben azt kellett felhasználniuk az osztalékfizetésre, tehát az adózó korábban biztosított választási lehetősége megszűnt; a tagok részére megállapított és kifizetett osztalék után minden esetben személyi jövedelemadót kellett fizetni." Kérem segítségét, 2013. évi eredménytartalékot nem kell elsődlegesen kiosztani? A mai napig az eredménytartalékban lehet? Tisztelettel: F.Á.
Tao-s kft.-ből katás bt. Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kedvezőbb adózás miatt egy jelenleg áfás, társasági adózás alá tartozó kft. szeretne áfamentes katás adózású bt.-vé alakulni. Korábban a 3 millió forintos törzstőkeemelés egy részét pozitív eredménytartalékból oldotta meg. Ezt a törzstőkecsökkentéskor vissza lehet vezetni az eredménytartalékba, ugye? A cégnek több millió forintos pozitív eredménytartaléka van, emellett van pár millió kifizetetlen osztaléka, vannak tárgyi eszközök, melyek nagyobb részét áfamentesen szerezte be, és amelyek értékcsökkenése még folyamatban van. Van pénz a pénztárában és a bankszámláján is. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor mire kell odafigyelni, milyen hátulütői lehetnek az átalakulásnak és az adózás megváltoztatásának? Válaszát előre is köszönöm!
Eredménytartalékból használt gép, eszköz vásárlása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem röviden annyi lenne, hogy az eredménytartalék felhasználását illetően van-e valami korlátozás? Meglévő telephely fejlesztésére, valamint használt gép vásárlására szeretnénk a tartalékot fordítani. Tudomásom szerint az új eszköz beszerzése megvalósítható, de mi van a használt eszközökkel?
Kivás vállalkozó osztalékkivétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a 2019-es évben kiva adózásra átváltó kft. az előző éves osztalékot milyen adózással fizetheti ki, vagyis mivel szociális hozzájárulási adót nem fizet, csak szja-levonásra kötelezett? A ki nem fizetett osztalékot visszavezetheti az eredménytartalékba? Előre is köszönöm a választ.
Pénztáreltérés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelőváltás során derült ki, hogy egy 2013. évi bevételi számla tévesen került lekönyvelésre. 27 700 Ft helyett 2 126 700 Ft. A cég nem volt áfás 2013-ban. Kérdésem: Hogyan kell 2019-ben rendeznem a 2 099 000 Ft pénztár- és bevételeltérést? A 2013. évi társaságiadó-bevallás már elévült, gondolom azt nem lehet önellenőrizni. Hogyan kell könyvelni T86-K381 (nem adóalap növelő mivel a társaság már 2013-ban megfizette a társasági adót.) vagy T921-K381? Kell 3 oszlopos beszámoló? (A hiba jelentős.) Az előző könyvelő elismerte a hibát. A dolog szépsége, hogy 2016-ban eredménytartalékból került a jegyzett tőke emelésre és ezen eredmény nélkül nem lehetett volna eredménytartalékból emelni. Kérem, részletesen írja le a könyvelési tételeket és, hogy esetlegesen mit kell önrevíziózni. Előre is köszönöm.
Tőkeemelés, eredménytartalék 08. 27-ei válasz Kérdés
08.16-án feltett kérdésemre 08. 27-én érkezett dr. Szeiler Nikolett válaszát megköszönve kérem, hogy az alábbi kérdésemre válaszolni sziveskedjenek. Az elhunyt tulajdonos eredménytartalékból (le nem adózott jövedelemből) növelt tőkét. Ennek az adóját ki fizeti meg és mikor? köszönöm
Tőkeemelés eredménytartalékból Kérdés
Kft. az eredménytartalékából emelte fel 500 ezer forintról 3 millóra a jegyzett tőkéjét. A két tulajdonos közül az egyik meghalt. Mi a teendő az elhunyt tulajdonos jegyzett tőkéjével? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, kinek és mikor? Köszönöm szépen.
Kivás cégből külföldi tulajdonos kilépése. Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kivás kft.-ből a külföldi tulajdonos (1/3 rész) tulajdoni részét eladja a másik két belföldi tulajdonosnak. A pozitív eredménytartalékból a ráeső részt is megkapja (kb.16 millió forint) . Ez hogyan érinti a kivát? Válaszukat előre is köszönöm! Jenei Zsuzsanna
Kivás időszak alatti osztalék felvétel szochója Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa havi 440 ezer forint bérjövedelmet kap (munkaviszonyból származó jövedelem). A kft.-ben osztalék felvételét tervezi. A cég jelenleg kivás, de a kiva időszak előtti eredménytartalék terhére veszi fel az osztalékot. Ha 2019. júliusban történik a kifizetés, akkor alkalmazhatják már a csökkentett, 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót? A tulajdonos jövedelme a tárgyévben várhatóan eléri a minimálbér összegének 24-szeresét. Adhat-e nyilatkozatot arról, hogy nem kéri emiatt a szociális hozzájárulási adó levonását az osztalékból? Válaszát előre is köszönöm!
Tőkeemelés eredménytartalékból – végelszámolás esetén elszámolás módja Kérdés
Néhány éve eredménytartalékból történt a törzstőkeemelés. A cég végelszámolás alatt van. Kérdésem: az elkülönitett le nem adózott eredménytartalék zárás esetén kinek a kötelezettsége (cég, vagy a magánszemély) vallja,illetve teljesiti? Mindezek bevallása, hogyan történik? Válaszukat előre is köszönöm: Szakács Zsuzsanna adoszaki54@gmail.com
Tőkeemelés átalakuláskor Kérdés
Bt. átalakul kft.-vé. A jegyzett tőke a bt.-ben 100 ezer Ft. A társaság 6 millió eredménytartalékkal rendelkezik. Rendezheti-e az átalakuláskor a saját tőkén belül (eredménytartalékból jegyzett tőke) a hiányzó összeget?
Eltérés engedményezésnél Kérdés
Tisztelt Szakértő! Irodánk átvette egy cég könyvelését 2018.01.01-től. Megkaptuk a nyitó főkönyvi kivonatot, a nyitó szállító-vevő listát, mindent. Ügyvezető e-mailben küldött egy engedményezési szerződést még 2018.12.30-ai időponttal, melyben a kft. egyik vevőjének követelését beszámították a kft. egyik szállítója felé fennálló tartozásba. Ahogy egyenlítettem ki a felsorolásban lévő számlákat, kiderült, hogy jóval többről szól az engedményezés, mint amennyi a szállító felé fennálló tartozás. Olyan, mintha túlkompenzálás történt volna. Valószínűleg valamikor kimaradhatott a kft. könyveléséből néhány számla. 2012-ig egyeztettük, addig biztos, hogy minden számla bekerült a könyvekbe, előtte történhetett valami, mert a 2012-es nyitó tartozásnál már nem egyezünk. De azok az iratok már nincsenek meg. Ön szerint helyesen tesszük, ha erről jegyzőkönyvet írunk, majd az eredménytartalékkal szemben könyveljük ezt az összeget? Hiszen nem tudom, melyik évet érinti. A cég egyébként mikrogazdálkodói beszámolót készít. Vagy mindenképpen szükséges a 3 oszlopos beszámoló? Válaszát köszönöm!
Fel nem használt feljesztési tartalék Kérdés
Tisztelt Szakértő, a következőkben szeretném szakértői tanácsát kérni: vállalkozásunk 2015. 03. 31-én befejeződő üzleti évét követően (naptári évtől eltérő üzleti éves volt, üzleti év időszaka: 04.01-03.31.) képzett fejlesztési tartalékot tervezett jövőbeni beruházásaira. Sajnos a beruházások nem valósultak meg a törvény által meghatározott felhasználhatósági időben 2018.12.31-ig (2015.03.31 + 4 üzleti év:– időközben visszatért a vállalkozás a naptári év szerinti üzleti évre, így lett egy tört éve 1. év 2015.04.01-2016.03.31., 2.év 2016.04.01-2016.12.31. 3. év 2017.01.01-2017.12.31. 4. év pedig a 2018.01.01-2018.12.31. volt). Az összeget legkésőbb tehát 2018.12.31-éig befejeződő üzleti évében tudta volna feloldani, de nem történt beruházás. Kérdésem az lenne 1. Kell-e bármilyen bevallásban, beszámolóban egyéb módon valahol NAV felé feltüntetnünk a fejlesztési tartalék visszavezetését és ennek okán fizetendő taót , késedelmi pótlékot? 2. A könyvelésben milyen módon kell visszavezetnem eredménytartalékba az összeget? 3. Hogy számolom ki rá a fizetendő társasági adót (alkalmazandó árfolyam – mivel EUR a könyvelés devizaneme – tao-kulcs? 4. Milyen további késedelmi pótlékot és egyéb tételt kell fizetnie a vállalkozásnak a fel nem használt fejlesztési tartalék miatt, ezt mely időszakra kell számolni? 5. Milyen határidővel kell ezt a taót és késedelmi pótlékot stb. megfizetnie a vállalkozásnak? (A 2018 évi beszámoló még készül, nem került közzétételre.) Köszönöm a mielőbbi válaszát előre is!
Kata előtti eredmény Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. kettős könyvvitelt vezet, társasági adó hatálya alá tartozik. Évközben áttér a kata adózási módra. Mi a teendő a társasági adó hatálya alatt keletkezett, eredménytartalékban lévő előző évek nyereségével? Lehet-e otthagyni, vagy le kell róla adózni? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Beolvadás könyvelése tulajdonosnál, társasági adó Kérdés
Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?