Tisztelt Szakértő! Dolgozónk januárban megkapta az első félévi béren kívüli (pénzbeli és SZÉP-kártya) juttatását. Munkaviszonya májusban közös megegyezéssel megszűnt. A cafetéria keret feletti időarányos részét a szabályzatban foglaltak alapján a munkabéréből levontuk. A januárban befizetett adók (alap 1,18-szorosa után 15 százalék szja, 14 százalék eho) önellenőrzéssel javítható, vagy a május havi kötelezettségből levonható? Válaszát köszönöm.
Egyéni vállalkozó működtet egy online újságot, az ő nevén van az újság üzemeltetésének engedélye. A lap nem termel nyereséget, szinte bevétele sincs. Ezért magánszemélyek támogatják a médium fennmaradását, részben úgy, hogy az egyik újságíró bankszámlájára kisebb-nagyobb összegeket utalnak adományként (átlagban havi 20 ezer forint gyűlik össze). Az említett újságíró nincs jogviszonyban az egyéni vállalkozóval, munkanélküli magánszemély. A kapott támogatás összegét – mely e magánszemély számlájára érkezik – milyen közteher (adó, illeték stb.) terheli? Mikor lehetne ajándéknak tekinteni és az után fizetni illetéket? A 150 ezer forint (illetékmentesség határa) ajándékozónként vagy ajándékozottakként értendő? Amennyiben jövedelemnek számít, akkor szja és eho terheli? Köszönöm válaszukat: Várnainé Mizsei Gabriella
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől bérelne személygépkocsit. Szeretnék érdeklődni, hogy miként alakul az adózás a kft. és a magánszemély esetében? Ha jól gondolom, akkor a magánszemély tulajdonos fogja megfizetni a cégautóadót negyedévente. A kft. pedig a szerződéses összeg alapján levonja, megfizeti és 08-as nyomtatványon bevallja a 15 százalékos szja-t, illetve a vállalkozást terheli a 22 százalékos eho-fizetési kötelezettség, amit ugyancsak a 08-as nyomtatványon vall be a kft. Ezzel egyidejűleg a kft.-nél a felmerülő költségek (üzemanyag, javítás stb) már elszámolhatók? Válaszát előre is köszönöm.
Adott egy cég, ahol az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a feladatot (másik cégben 8 órás alkalmazott). Élettársának autóját használja a céges ügyek intézéséhez. Milyen módon lehet megtéríteni az útiköltségét? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy kft. magánszemély tagjával megállapodást kötött tanulmányok finanszírozására, jövőbeni munkavégzési kötelezettség ellenében, a Ptk. alapján. A kft. tagja nem működik személyesen közre a társaság tevékenységében. A kft. a megállapodás alapján a 3 éves képzési idő alatt havonta a magánszemély bankszámlájára utalt pénzösszeggel kívánja finanszírozni a külföldi egyetemi tanulmányait. A finanszírozott kötelezettséget vállal arra, hogy a diploma megszerzését követően 3 éves határozott idejű munkaviszonyt létesít a finanszírozóval az egyetemi tanulmányok alatt megszerzett szakmában. Szerződésszegés esetén a finanszírozott köteles a kifizetett ösztöndíjat – 1,5 százalék kamattal növelten – visszafizetni a finanszírozó részére. Milyen közterhek megfizetésével kell számolnia a kft.-nek a fenti támogatás esetén? Keletkezik-e a magánszemélynek jövedelme? Szerződésszegés esetén a 1,5 százalékos kamatfizetés esetén lesz-e a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme? Elszámolható-e költségként a kft.-nél a fenti támogatás? Ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeptembertől szünetelteti a tevékenységét. Úgy dönt, hogy az osztalékalap utáni szja-t és ehót is befizeti még az idei évben. A következő adóévben várhatóan folytatni fogja majd a vállalkozási tevékenységét. Ilyenkor elszámolható költségként az idei évben befizetett eho? Köszönöm válaszukat!
Szeptember 1-jén elkezdődött a vadászati idény szarvasbikára, őzsutára, őzgidára, muflonra, szárcsára, október 1-jétől – egyebek mellett – mezei nyúlra, fácánra, fogolyra, vadlúdra is lehet lőni. (Tőkés récét, balkáni gerlét, örvös galambot már augusztus közepétől el lehet ejteni, vaddisznóra, szikaszarvasra, üregi nyúlra meg egész évben lehet vadászni.) Cikkünkben összefoglaljuk a lelőtt vadakra vonatkozó tudnivalókat és a kapott hús utáni adózási szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi munkavállaló a magyar cégnél végzett munkája után MRP program keretében részvényt kapott. A részvények nem a munkáltató, hanem a munkáltató cég francia anyavállalatának részvényei. A munkavállaló a kötelező tartási időt követően megkapja a részvényeket (jóváírásra kerülnek a kezelőnél vezetett számláján), majd a kezelő a munkavállaló megbízása alapján – amint eléri a részvény árfolyama a dolgozó által megadott értéket – eladja. A munkavállaló a jóváíráskori részvény értékhez képest többért adja el a részvényeit. Hogyan adózik a különbözet után a dolgozó? Munkabér, vagy árfolyamkülönbözet után kell-e szja-t, járulékot és/vagy ehót fizetni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő Cégünk egy belvárosi lakást bérelt adószámos magánszemélytől. A bérleti konstrukció elején 750 ezer forintot fizettünk kaucióként. A szerződést július 1-jével felmondtuk, ami augusztus 20-ával meg is szűnt. Eddig az időszakig a bérbeadó ki is állította a számlát. A szerződés tartalma szerint az ingatlant felújított állapotban kell visszaadnunk a tulajdonosnak. A festés megtörtént, viszont a parketta dolgában nem tudunk megállapodni. Mi parkettafelújítást javasoltunk (szerződésben ez szerepel), a tulajdonos teljes parkettacserét, amit mi értelemszerűen nem tudunk bevállalni, ezért javasoltuk a kaució beszámítását. Kérdésem az lenne, hogy a kaucióról a számlát hogyan számolom el mind számvitelileg (milyen ráfordítás lesz), mind adóügyileg? Mint kifizető, nekem le kell ebből vonnom a 15% szja-t? (Ez a tulajdonosnak jövedelem lesz.) Ehót nem kell fizetni, mivel a tulajdonosok hárman vannak, és így az éves jövedelmük ebből nem haladja meg az 1 millió forintot. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Anna
Tisztelt Szakértő! Az ehotörvényben mentességként szerepel a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem. Azon jövedelem, amely alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, beletartozik-e ebbe a mentességi körbe, ergo az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése esetén nincs ehofizetési kötelezettség? Az ehotörvény 3. § 3. bek. (5) pontja még 2010-ben egyértelműen felsorolta, hogy ebből a szempontból az egészségügyi szolgáltatási járulék is ide értendő, de a 2011-es jogszabály-módosulás után nincs meg ez az egyértelműsítés (ami lehet, hogy nem jelent tartalmi változtatást), és bizonytalan vagyok abban is, hogy egy tételesen fizetendő járulék esetében hogyan lehet, illetve lehet-e egyáltalán értelmezni a járulékalapot. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 260 fő alkalmazottat foglalkoztat, fuvarozási, logisztikai, műhelyszolgáltatási tevékenységet folytatunk. Szeretnénk egy életmentő készüléket vásárolni, és azt a portán tárolni, hogy ha szükség lenne rá, bárki elérhesse. Elismert költség-e ez a tao szempontjából, illetve visszaigényelhető-e az áfája? Nem terheli-e szja-, ehofizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában lévő lakást úgy használják, hogy abban egy kft. dolgozóját szállásolják el (munkásszállás fogalma nem érvényes, mert nem kettő fő lakik egy szobában). 1. Milyen adóvonzata van ennek a cég, illetve a magánszemély részéről, ha a dolgozók nem fizetnek semmit, a cég nem számláz bérleti díjat? 2. Ugyanez a kérdés akkor, ha számláz bérleti díjat? 3. Dolgozóknak ebben az esetben adhat-e albérleti hozzájárulást a cég? 4. Ha kiszámlázza a bérleti díjat, azt áfásan vagy anélkül teheti meg? Előre is köszönöm a választ: Polyák Márta 70-3872719
Tisztelt Szakértő! Egy kifizető költségtérítést fizet, ami egyéb bevételnek tekinthető (például perköltség), a bevételt szerzőnek adóelőleg-nyilatkozatot kell/lehet tennie. Ezen nyilatkozat segítségével állapítja meg az adóelőleget a kifizető. A megállapított adóelőleg és jövedelem alapján – főszabály szerint – a kifizető ehót (22%) is fizet. Ha később a magánszemély felismeri, hogy több igazolt költséget is el tudna számolni, akkor a bevallásában korrigálhatja az adóját. Így megváltozik az eho alapja is a kifizetőnél. Minderről a kifizető miként szerezhet információt? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó korábban ingatlant (lakást) vásárolt, és azt irodaként üzemeltette. Magánszemélyként ingatlan-bérbeadással szeretne foglalkozni, és kiadná a lakást havi díj ellenében. Ezzel kivonja a vállalkozásból az ingatlant. Késöbb, öt év múlva értékesíti a lakást. Jól gondolom, hogy nincs adófizetési kötelezettsége az ingatlanértékesítés miatt? A bérbeadásból származó jövedelmét 15 százalékos szja terheli, plusz 14 százalékos eho, ha a jövedelem meghaladja az egy millió forintot?
Tisztelt Szakértő! Mi egy szerzői jogvédő iroda vagyunk. Minden esetben a színháztól megkapott jegybevétel után számoljuk ki az örökösök és szerzők díját, amit az szja levonása után utalunk nekik és be is valljuk. Kérdés merült fel, mert az eho-fizetési terhet mi kiszámlázzuk a színháznak, aki részünkre megfizeti, mi pedig bevalljuk és elutaljuk a NAV felé a szerzők, örökösök után. Most egy színház azt mondta nekünk, hogy ezt nem nekik kell fizetni. Szerintem ebben az esetben ők a kifizetők és nekik kell fizetni, mert mi csak közvetítők vagyunk. Kérdésem: kinek van igaza, hogyan kell eljárni? Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték