Önkormányzatunk egy román állampolgárnak szeretne pénzjuttatás formájában kitüntetést adni. A kitüntetett Romániában biztosított, ott él, ott dolgozik. A magyar kitüntetettek esetében egyéb jövedelemként szoktuk számfejteni a kitüntetést, így szja-t vonunk és ehót fizetünk. A kérdés az, hogy román kitüntetett esetén szükséges-e Magyarországon adóelőleget levonni és ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság dolgozóinak komfortérzete biztosításának érdekében elhatározza, hogy vesz egy futópadot és egy-két olyan felszerelést, mellyel kicsit edzhetnek vagy kikapcsolhatnak, akkor ez köztehermentesen elszámolható kiadás? Vagy valamilyen módon terheli eho és szja? Az áfája levonható ezen kiadásoknak? Az eszköz a munkahelyen lesz elhelyezve. A vállalkozás kereskedelmi területen működik, tehát semmilyen fittness-tevékenységhez köthető profilja sincs. Válaszát köszönöm.
Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Cégünk fontolóra vette 2018. január 1-jétől a kivára való áttérést, azonban van pár kérdés, amelyekre, ha választ kaphatnánk, megkönnyíthetné a döntésünket. 1.) A kiva minimumadó alapját a személyi jellegű kifizetések képezik. Kérdés: beletartozik-e például a reprezentációra kifizetett összeg és a hozzá kapcsolódó szja és eho, a szemüveg költsége a cégtelefon után kifizetett szja és eho? 2.) A kft. 2012. 11. 08-án aktivált ingatlanát 2018-ban tervezi értékesíteni, ennek a kiva hatálya alatt van-e valami adóvonzata?
A számviteli törvény 2/A §-a úgy szabályoz, hogy "e törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti". A kivatörvény 15. §-a szerint "a kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik". Kérdésem: hogyan kell értelmezni ezt a kettős szabályozást a gyakorlatban? Az értelmezésnek abból a szempontból is van jelentősége, hogy az szja-törvény 66. §-a szerint az osztalék fogalma: „a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény”. E törvények egybevetése azt jelenti, hogy a kiva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság tagja nem osztalékot, hanem egyéb jövedelmet vesz fel az adózott eredményből? Tehát a kiva alatt lévő betéti társaságok magánszemély tagjai esetében nem a 450 ezer forint ehohatár figyelembe vételével történik a kifizetendő osztalék megállapítása, hanem a 22% egészségügyi hozzájárulás terheli, felső határ nélkül?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató ajándék Erzsébet-utalványt fog adni a dolgozóknak decemberben, de nem az összes megrendelt értékben. A kérdésem az lenne, hogy a kimaradt utalványt 2018-ban felhasználhatja-e, és milyen mértékű szja és eho terheli? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől vásárolt egy másik társaságban 33 százalékos üzletrészt. A magánszemély nyilatkozata hiányában a kft. kifizetőként nem vonta le a jövedelem utáni 15% szja-t, valamint ehót (max. 450 ezer forintig), a teljes összeget fizette ki. A kft.-ben önellenőrzéssel szeretnénk ezt javítani, de a magánszemély azt jelezte vissza, hogy majd jövő május 20-áig bevallja és befizeti az összegeket. Mi a helyes eljárás ez ügyben? Továbbá kifizetőként hogyan kell eljárnia? 1) Nyilatkozat hiányában (a magánszemély az üzletrész megszerzésére fordított összeget nem akarja megadni) a 100 százalékot jövedelemként kezeljük, és kifizetőként eljárunk? 2) Köteles a magánszemély nyilatkozatot adni, így megállapítható az értékesítésből származó jövedelem? 3) Adhat a magánszemély olyan nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy önadózóként eljár, bevallja és befizeti az összeget? Köszönettel: Kinga
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy egészségpénztártól kapott e-mailben az szerepel, hogy életmódjavító termék/szolgáltatás vásárlása miatt szja kötelezettség keletkezett. Ezt jövedelemként kell feltüntetni az szja bevallásban, és megfizetni utána az adót. Az ehotörvény 3. § (1) a, ugyanakkor előírja, hogy összevont adóalapba tartozó jövedelem után százalékos ehót kell fizetni. Ugyanezen törvény 5. § (1) szerint nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C §-ában meghatározott szolgáltatás után. Ez utóbbi törvény 51/C az életmódjavító szolgáltatások körét tartalmazza. Mivel az e-mailben egyértelműen közlik, hogy a vásárlás életmódjavító termék/szolgáltatás megvásárlása miatt keletkezett jól értelmezem, hogy a vásárlás bár szja köteles, de mentesül az ehofizetési kötelezettség alól az ehotörvény 5. § (1) e) pontja alapján?
Ügyfelem 2018. január 1-jével tér át kivára. A 2017. évi bevallást, mérleget elkészítem, megfizeti a társasági adót. Ezen kivül van-e még valamilyen adó, amit az áttérés kapcsán fizetni kell? Továbbá, ha a kivás időszak alatt osztalékot vesz fel, ugyanúgy meg kell fizetni a 15% szja-t és a 14% ehót? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adószámos őstermelő szeretné termőföldjét (külterületi) eladni. Ilyen esetben az szja-törvény 2. számú melléklete azt írja, hogy őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételnek minősül. Van-e lehetőség arra, hogy 2017. december 31-ével megszünteti az őstermelői tevékenységét, és 2018-ban mint magánszemély értékesíti a termőföldet? Ebben az esetben tudomásom szerint csak a jövedelemtartalom után kell a 15% szja-t megfizetni, és eho nincs. Köszönettel: Dominek Aranka
A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
Magánszemély tulajdonos 2016-ban osztalékelőleget vett fel az általam képviselt kft.-ben, mely 2017 májusában végleges osztalékká vált. A 2017. évi osztalékdöntésből még maradt kifizethető osztalék, melyet most utalnánk neki. A végleges osztalék eho-ja májusban 450 000 Ft, ezt az összeget nem volt miből levonnunk és ő sem fizette még be a költségvetésbe. A mostani (rá eső) bruttó 150 000 Ft (maradék) osztalékból levonjuk a 15% szja-t és mit kell (lehet) tenni az eho-levonással? 14%-ot vonjunk, vagy levonhatnánk most akár (150 000-22 500) 127 500 Ft-ot is? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Egy cég 1992-ben vásárolt egy ingatlant 6 millió forintért, amit értékesíteni szeretne 100 millió forintért. Áfakörös, ha eladja az ingatlant, akkor mennyi áfát kell fizetni? Ha jól tudom, egy nyomtatványon be lehet jelenteni, ha az ingatlanértékesítés után nem szeretne áfát fizetni, illetve év végén a 9 százalékos társasági adót kell még megfizetnie. Ha ugyanilyen értékű az ingatlan, de egyéni vállalkozóról van szó, akkor 15 százalék szja-t és 22 ehót kell fizetni év végén?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték