Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: 1. Katás egyéni vállalkozónak szükséges-e külön vállalkozói folyószámlát nyitnia, illetve fenntartania, amennyiben két pénznemben (forint, illetve euró) várható bevétel? 2. Számlázás esetén használható-e a lakossági folyószámla? 3. A bevétel-nyilvántartásnál kell-e havi számlakivonatot mellékelni? 4. Szükséges-e a számlakivonatokat megőrizni? Válaszukat előre is köszönöm..
Hamarosan nyugdíjba megyek. Jelenleg egy bt. beltagjaként dolgozom. Szeretném a bt.-t megszüntetni és katás egyéni vállalkozóként dolgozni tovább. A bt. megszüntetésének kezdő napja előtti 2. napon megszüntetném a tagi jogviszonyomat, a bt.-nek új beltagja lenne, én pedig a megszüntetés napja előtti napon kiváltanám az egyéni vállalkozói igazolványt. Lehetek-e a bt. végelszámolója katás egyéni vállalkozóként?
Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft. értékesíti a javított autókat. Az iparűzésiadó-bevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha az egyéni vállalkozónak van gépkocsija, és vezet útnyilvántartást, akkor elszámolhatja az üzemanyagszámlát? Dízel áfája levonható? Ha nem, akkor miként számolhat el havi 500 kilométernél többet? Köszönöm!
Taxis egyéni vállalkozó tételes adózással milyen költséget írhat le? Elszámolhatja-e az újonnan vásárolt gépkocsit, benzinköltséget? Kell-e cégautóadót fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy kata hatálya alatt lévő egyéni vállalkozó táppénzen volt/van a következők szerint: 2016. 06. 15- 2016. 08. 03-ig és 2016. 08. 19-től folyamatosan jelenleg is. Kérdésem, hogy a kieső idő figyelembevételével helyesen járunk-e el a fizetendő kata meghatározásánál: 2016. 06. hónapra megfizett 50 ezer forintot; 2016. 07. hónapra badott 16T101E-t, és nem fizetett. A 8. hónap a problémás, mivel ha a 6-7-8. hónapokat együtt nézem táppénzes napok tekintetében, akkor összesen 63 nap táppénze van így, és a 7. és 8. hónap mentesülne a járulékfizetés alól, de ha csak 8. 3-áig nézem, akkor nem. Melyik a helyes? Van-e fizetési kötelezettség augusztusra? Válaszukat nagyon várom. Köszönettel.
Tisztelt Cím! Ügyfelem áfakörös őstermelői tevékenységet, pontosabban növénytermesztést folytat. Vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani állattenyésztésre, ezen belül baromfinevelésre szintén az áfakörön belül. Megteheti, hogy a mezőgazdasági tevékenysége a termőföldön a növénytermelés őstermelői tevékenységként folyik, míg a bérelt istállóban baromfinevelést folytat egyéni vállalkozóként?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amiben a férj a tulajdonos és az ügyvezető, nincs máshol főállása. A felesége mellékállású katás egyéni vállalkozó. Lehetséges-e, hogy a feleség úgy dolgozik be a kft.-be, hogy az egyéni vállalkozásából állít ki számlát? Változik-e a helyzet, ha a feleség munkaviszonya megszűnik és főállású katás egyéni vállalkozó lesz? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó ügyfelem erdőtelepítést végzett az elmúlt években. A konstrukció lényege a következő. Földtulajdonnal a vállalkozás nem rendelkezik. Haszonbérleti szerződést kötött földtulajdonnal rendelkező magánszemélyekkel egységesen 16 évre. Az erdő telepítése a vállalkozó feladata. Az ehhez szükséges munkákat – mivel sem gépparkkal, sem alkalmazottal nem rendelkezik – más szolgáltatóval végeztette (gépi földmunka, csemeték, kapálás, stb.), a kapott számlákat költségben a felmerüléskor elszámolta. A telepítési támogatást bevételként elszámolta, melynek 50 százalékát számviteli bizonylatokon a magánszemélyeknek évente kifizette, és ezeket is költségben elszámolta. A szerződés lejártával a kész erdőt a magánszemélynek átadta. A bevétel és a bérleti díj különbözetét leadózta .Az erdők nem kerültek felvételre tárgyi eszközként. Ennek a konstrukciónak a megítélésében a könyvelő irodánkban nézetkülönbség van, és mivel most félévtől kell könyvelnem ezt az ügyfelet, ehhez kérem a szakmai segítségüket. Tisztelettel: Berta Mária
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy rokkantsági járadék mellett lehet-e valaki egyéni vállalkozó? Ha lehet, milyen korlátai vannak? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 32 órás tanári főállás mellett másodállásban, kezdő egyéni vállalkozóra milyen adózás érvényes? Illetve milyen tudnivalókkal kell tisztában lennie? Válaszát nagyon köszönöm! Üdv.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: az szja törvény hatálya alatt álló főállású egyéni vállalkozó (áfakörbe tartozik jelenleg, árbevétele meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt) létesíthet-e másik, ugyancsak egyéni vállalkozást, például katás lehetne-e, vagy csak társas vállalkozási formában (bt., kft., egyéni cég) tehetné meg ezt? Amennyiben másik vállalkozást is megkezdhet, a tevékenységi körébe tartozó árbevétele megosztható volna-e a két vállalkozás között, illetve visszaléphet-e áfakörből alanyi mentesbe, ha az árbevétele egyik vállalkozásban sem éri el a törvényileg szabályozott 6 millió forintos értékhatárt? Milyen járulékvonzattal kell számolnia a két vállalkozást működtető magánszemélynek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy rokkantsági ellátás mellett lehet-e valaki egyéni vállalkozó? Ha lehet, milyen korlátai vannak? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Illetve lehet-e akár szó katás egyéni vállalkozóról? Ha igen, melyik tételes adó vonatkozik rá (25 ezer forint vagy 50 ezer forint), illetve ebben az esetben mi számít nála jövedelemnek? Válaszát előre is köszönöm.
Az állatgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó a saját tulajdonú legelője köré villanypásztort szereltetett, építtetett. Nettó értéke (oszlopok, huzal, elektronika, egyéb anyag és a szerelés-telepítés) 2,5 millió forint. Ezt hogyan kell elszámolni, hány százalék az amortizáció?
Tisztelt Cím! Korábbi válaszaikból azt szűrtem le hogy amennyiben egyéni vállalkozó személygépkocsit lízingel (nyílt végű) az elszámolásnak van egy felső határa: a bevétel 1 százaléka. Kérdésem, hogy ez a korlát a kft.-knél is fennáll? Tisztelettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték