Kockázatos, mégis egyre többen lesznek egyéni vállalkozók Cikk
A cégalapítással ellentétben az egyéni vállalkozói működés egyre népszerűbb Magyarországon, 2016 végéig az egyéni vállalkozók száma elérheti a 430 ezret is.
A cégalapítással ellentétben az egyéni vállalkozói működés egyre népszerűbb Magyarországon, 2016 végéig az egyéni vállalkozók száma elérheti a 430 ezret is.
Még a tapasztalt könyvelőknek is okoz némi fejfájást a mezei leltár összeállítása. Külön feladvány, ha ezt a munkát a pénzforgalmi szemléletű, naplófőkönyv, pénztárkönyv adataira támaszkodva kell elvégezni.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó Kínából garázsban használatos, beépített gépjárműemelő rendszert importál 375 ezer forint vámértéken. Keletkezik-e termékdíj-fizetési kötelezettség a berendezés, csomagolás után? Amennyiben igen, hogyan kell megállapítani annak alapját és mértékét?
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt cégnél egyik tulajdonos (30 százalékban, nem ügyvezető) egyéni vállalkozást is indított, és bejelentkezett a kata adózás alá. Eddig a kft. fizette utána a minimálbérre eső járulékokat. Innentől kezdve a kft.-ben nem végez munkát. 1.) Ebben az esetben lehet-e főállású katás, és így a kft.-nek nincs járulékfizetési kötelezettsége? 2.) Amennyiben szeretne munkát végezni, és így számlázni a kft. felé, megteheti-e, és ebben az esetben hogyan alakul a kft. járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel: Pallós Ivett
Tisztelt Adózóna! Szeretném kérdezni Önöktől azt, ha egy főállású egyéni vállalkozó eléri az öregségi nyugdíj korhatárát, akkor a nyugdíjazás napjára meg kell-e szüntetni az egyéni vállalkozói jogállását, majd a nyugdíjazást követő naptól ismét lehet egyéni vállalkozó? Tehát kell-e az egynapos megszakítás? A másik az, hogy lehet-e úgy kérni a nyugdíjazást esetleg visszamenőleg, hogy az életkor elérésekor nem szakad meg a főállású egyéni vállalkozás, hanem mondjuk 1-1,5 év múlva visszaadásra kerül a főállású egyéni vállalkozás, és ekkor kéri az eredeti dátumra vonatkozó nyugdíjazást természetesen az akkori jogszabályi feltételeknek megfelelően. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó abbahagyná tevékenységét mint vállalkozó, a továbbiakban mezőgazdasági őstermelő szeretne lenni, vagy akár abba is hagyná, mert már nyugdíjas. Évekkel ezelőtt támogatásból saját nevén szereplő ingatlanokon átalakításokat eszközölt mint vállalkozó. Az átalakítás abból állt, hogy ólakat, karámokat alakított ki. A vállalkozásában értékcsökkenés lett elszámolva. Jelenleg már minden ingatlan nyilvántartási értéke azonos a maradványértékkel. Gépeket is vásárolt, amelyek szintén már csak maradványértéken szerepelnek, illetve van, aminek a nyilvántartási értéke nulla. Azt szeretnénk kérdezni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha nem folytatja a tevékenységét, mint mezőgazdasági őstermelő vagy mi a teendő, ha folytatni szeretné? Minden ingatlan a saját nevén van mint tulajdonos, de már kivinné a vállalkozásból. Van-e áfa, illetve szja-fizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönjük. Molnár Gézáné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak tekinthető-e az, akinek a neve szerepel a KEKKH egyéni vállalkozók nyilvántartásában, de nincs igazolványszáma? A nyilvántartási szám mit jelent? Fontos tudni, mivel, az egyéni vállalkozó számlájából nem kell szja-t, és járulékokat levonni, illetve kifizetőként megfizetni. Kérdésem: mely adat alapján lehet megállapítani, hogy egyéni vállalkozó, vagy adószámos magánszeméllyel szerződünk? Köszönöm válaszát, üdvözlettel.
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Egy betéti társaságban kiegészitő tevékenységű nyugdíjas, beltag ügyvezető van. Katás egyéni vállalkozásában 552006 övtj tevékenységet folytat. Ez igy szabályos-, lehet-e igy folytatni? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem katás egyéni vállalkozóval kötött szerződést weboldal-kialakítás támogatására és termékkínálat piacra dobásának előkészítésére. Külföldön is van ezzel kapcsolatban feladata a megbízottnak, melynek költségeit a megbízó cég fizeti. Fizetheti-e a megbízó a szerződésben nem meghatározott költségeket (például kiküldetési úti-, szállás- stb.) a saját tevékenységével kapcsolatos (át nem hárított, például repülőjegy), de a megbízott nevére szóló kiadásként? Köszönettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni a segítségét: adott egy egyéni vállalkozó, könyvvezetése (egyszeres). Június 25-én szerződést kötött szalmaeladásra. A szerződésben a következőket rögzítették a felek: a szállító a leszállított árumennyiséget az áfatörvény 58. §-a alapján időszakos ügyletként számlázza a vevőnek 08. 31-éig. Fizetési határidő: 09. 30. A felek rögzítik, hogy a keretszerződés 06. 25-07. 31-éig, határozott időre jön létre. Szállítólevek készültek, dátumuk: 06. 26-07. 19-éig. Számla készült a következők szerint: számla kelte: 08. 12., teljesítés időpontja 09. 30., fizetési határidő: 09. 30. Természetesen a számla nem lett kifizetve 09. 30-áig. Bruttó 10 millió forint a számla értéke. A III. negyedévi áfabevallásban kell-e szerepeltetni a 45 napos szabály miatt (áfatörvény 61. §), vagy a IV. negyedéviben kell, amikor is várható a pénzügyi teljesítés? Az időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítés a mérvadó, vagy a számlán szereplő teljesítés dátuma? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Egyéni vállalkozó, aki egyébként bankszámlanyitásra nem kötelezett, saját, illetve más magánszemély (feleség) lakossági bankszámlájáról egyenlíti ki céges számláit, illetve a bevételeinek egy része is odaérkezik. Mint egyéni vállalkozó, általános adózást választott, pénztárkönyvet vezet. Kérdésem az lenne, hogy a lakossági bankszámláját hogyan kell könyveléstechnikailag kezelni? 1. Annak minden tételét a pénztárkönyvben szerepeltetni kell (még akkor is, ha nem az ő nevére szól a lakossági bankszámla), mint banki tételt, és a vállalkozáshoz köthető utalásokat úgy könyvelni, mintha "vállalkozói" bankszámla lenne, a magánforgalmat pedig egyéb eredményt nem képező bevétel/kiadásként szerepeltetni? És így a könyvelésben egyezne a bankkivonat egyenlegével a könyvelésben nyilvántartott egyenleg vagy 2 pénztári tételként rögzíteni a csak a vállalkozáshoz köthető utalásokat? Engem a 2. megoldást illetően kicsit zavar, hogy úgy rögzítek pénztári tételt, hogy az valójában banki tétel, illetve a pénztárba nem is tudok igazán bizonylatot lefűzni (hiszen a bankkivonaton szerepel). Ha pedig a 2. esetben banki tételként rögzítem csak a vállalkozáshoz köthető utalásokat, akkor pedig a bankszámla egyenlege nem egyezik a kivonatéval. Bár próbáltam az egyéni vállalkozót arra figyelmeztetni, hogy jobb lenne, ha az egyéni vállalkozói és a saját bankszámláját külön kezelné, de egy vállalkozói bankszámla fenntartása további költségekkel járna.
Tisztelt Szakértő! Főállású munkavállaló vagyok, mellékállásban katás egyéni vállalkozó szeretnék lenni. Egy másik, a munkaviszonyomtól független cégnél informatikusi feladatokat kellene ellátnom, de csak a főállásom után, otthonról, saját gépen, de team view-eren keresztül lépnék be az adott cég gépére. Bevételem csupán ettől az egy cégtől származna, havi mintegy 170 ezer forint. Kérdésem, hogy ilyen formában lehetek-e katás. Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel R. Éva
Tisztelt Szakértő, Egy normál szabályok szerint adózó katás egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét. A szünetelés időszakában vagy a szüneteltetés befejezését megelőző időszakra van-e lehetősége a vállalkozás érdekében felmerült beszerzésekhez kapcsolódó áfa levonására – anyagbeszerzés, nyomtatvány, irodaszer stb.? A szüneteltetés időszakában nem végezhet gazdasági tevékenységet; ez időszak alatt áfabevallást be kell nyújtania? Köszönettel.
Egyéni vállalkozó az osztalékalapját csökkenti a tárgyévben beszerzett üzemi célú tárgyi eszközök értékével. Kérdésem, hogy ezen tárgyi eszközök után a további években elszámolható-e értékcsökkenési leírás?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől