Főállású egyéni vállalkozó szeretne munkát vállalni a szomszédos Ausztriában. Heti 20 órára lenne bejelentve. Magyarországon hogyan alakul a járulék fizetése? Főállású egyéni vállalkozó marad továbbra is, vagy másodállású egyéni vállalkozóvá válik? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! 2016. 06. 16-ától hatályos a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének j) pontja, miszerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az lenne a kérdésem, hogy ez a változás kihat-e arra a főfoglalkozású, katás egyéni vállalkozóra, aki egyidőben tagi jogviszonnyal is rendelkezik egy kft.-ben? Továbbra is meg kell neki fizetnie a tagi jogviszonyára vonatkozóan az emelt járulékokat, miközben fizeti az 50 ezer forintos katát? Vagy a Tbj. ezen új pontja megszünteti ezt a kötelezettséget? Melyik az a jogszabályi hivatkozás, ami alapján ezt el lehet dönteni? A másik kérdésem: amennyiben ez a főállású katás egyéni vállalkozó egyben tagi jogviszonyos a kft.-ben, de a kft.-ben az ügyvezetést 36 órás munkaviszonyban látja el, akkor már katásként elég a 25 ezret fizetnie, és a tagi jogviszonyára tekintettel nem kell fizetnie (csak ha van tényleges jövedelme), mivel rendelkezik ügyvezetőként a heti 36 órát elérő munkaviszonnyal? Ez a megoldás járható út ahhoz, hogy a kata összegét 25 ezer forintra csökkentsük úgy, hogy elkerüljük a tagi jogviszonyban fizetendő, emelt járulékokat is? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy kft.-ben ügyvezető és személyesen közreműködő tag (a másik tag csendestárs). Továbbá van az ügyfélnek egy katás egyéni vállalkozása és egy bt.-je is, melyben, mint kültag, kisadózó. Kérdés: Ha a kft.-ben munkaviszonyba jelentjük be 8 óra helyett 2 órára (részmunkaidőbe), mert annyi időt vesz igénybe az ügyvezetés, akkor az egyik katás vállalkozásban 50 ezer forintot kell fizetni, a másikban pedig 25 ezer forintot? A bt.-ben vagy az egyéni vállalkozásban kell az 50 ezer forintot megfizetni, vagy szabadon eldönthető, melyikben? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tegnap megszüntette a vállalkozását (nem tudja kitermelni a katát sem), ezért arra gondolt, hogy adószámos magánszemély lesz. Szeretné ugyanazokat a tevékenységeket folytatni, mint azelőtt, de jóval ritkábban állítana ki számlát a tevékenységéből adódóan, melyek: asztrológiai szolgáltatás (erről adna ki most majd számlát), szabadfoglalkozású egyéb tevékenység, nyelvi magánoktatás, sport-, szabadidős képzés. Érdemes ezekre kiváltani neki adószámot, megadják rá? Köszönettel!
A cégalapítással ellentétben az egyéni vállalkozói működés egyre népszerűbb Magyarországon, 2016 végéig az egyéni vállalkozók száma elérheti a 430 ezret is.
Még a tapasztalt könyvelőknek is okoz némi fejfájást a mezei leltár összeállítása. Külön feladvány, ha ezt a munkát a pénzforgalmi szemléletű, naplófőkönyv, pénztárkönyv adataira támaszkodva kell elvégezni.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó Kínából garázsban használatos, beépített gépjárműemelő rendszert importál 375 ezer forint vámértéken. Keletkezik-e termékdíj-fizetési kötelezettség a berendezés, csomagolás után? Amennyiben igen, hogyan kell megállapítani annak alapját és mértékét?
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt cégnél egyik tulajdonos (30 százalékban, nem ügyvezető) egyéni vállalkozást is indított, és bejelentkezett a kata adózás alá. Eddig a kft. fizette utána a minimálbérre eső járulékokat. Innentől kezdve a kft.-ben nem végez munkát. 1.) Ebben az esetben lehet-e főállású katás, és így a kft.-nek nincs járulékfizetési kötelezettsége? 2.) Amennyiben szeretne munkát végezni, és így számlázni a kft. felé, megteheti-e, és ebben az esetben hogyan alakul a kft. járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel: Pallós Ivett
Tisztelt Adózóna! Szeretném kérdezni Önöktől azt, ha egy főállású egyéni vállalkozó eléri az öregségi nyugdíj korhatárát, akkor a nyugdíjazás napjára meg kell-e szüntetni az egyéni vállalkozói jogállását, majd a nyugdíjazást követő naptól ismét lehet egyéni vállalkozó? Tehát kell-e az egynapos megszakítás? A másik az, hogy lehet-e úgy kérni a nyugdíjazást esetleg visszamenőleg, hogy az életkor elérésekor nem szakad meg a főállású egyéni vállalkozás, hanem mondjuk 1-1,5 év múlva visszaadásra kerül a főállású egyéni vállalkozás, és ekkor kéri az eredeti dátumra vonatkozó nyugdíjazást természetesen az akkori jogszabályi feltételeknek megfelelően. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó abbahagyná tevékenységét mint vállalkozó, a továbbiakban mezőgazdasági őstermelő szeretne lenni, vagy akár abba is hagyná, mert már nyugdíjas. Évekkel ezelőtt támogatásból saját nevén szereplő ingatlanokon átalakításokat eszközölt mint vállalkozó. Az átalakítás abból állt, hogy ólakat, karámokat alakított ki. A vállalkozásában értékcsökkenés lett elszámolva. Jelenleg már minden ingatlan nyilvántartási értéke azonos a maradványértékkel. Gépeket is vásárolt, amelyek szintén már csak maradványértéken szerepelnek, illetve van, aminek a nyilvántartási értéke nulla. Azt szeretnénk kérdezni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha nem folytatja a tevékenységét, mint mezőgazdasági őstermelő vagy mi a teendő, ha folytatni szeretné? Minden ingatlan a saját nevén van mint tulajdonos, de már kivinné a vállalkozásból. Van-e áfa, illetve szja-fizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönjük. Molnár Gézáné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak tekinthető-e az, akinek a neve szerepel a KEKKH egyéni vállalkozók nyilvántartásában, de nincs igazolványszáma? A nyilvántartási szám mit jelent? Fontos tudni, mivel, az egyéni vállalkozó számlájából nem kell szja-t, és járulékokat levonni, illetve kifizetőként megfizetni. Kérdésem: mely adat alapján lehet megállapítani, hogy egyéni vállalkozó, vagy adószámos magánszeméllyel szerződünk? Köszönöm válaszát, üdvözlettel.
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Egy betéti társaságban kiegészitő tevékenységű nyugdíjas, beltag ügyvezető van. Katás egyéni vállalkozásában 552006 övtj tevékenységet folytat. Ez igy szabályos-, lehet-e igy folytatni? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem katás egyéni vállalkozóval kötött szerződést weboldal-kialakítás támogatására és termékkínálat piacra dobásának előkészítésére. Külföldön is van ezzel kapcsolatban feladata a megbízottnak, melynek költségeit a megbízó cég fizeti. Fizetheti-e a megbízó a szerződésben nem meghatározott költségeket (például kiküldetési úti-, szállás- stb.) a saját tevékenységével kapcsolatos (át nem hárított, például repülőjegy), de a megbízott nevére szóló kiadásként? Köszönettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni a segítségét: adott egy egyéni vállalkozó, könyvvezetése (egyszeres). Június 25-én szerződést kötött szalmaeladásra. A szerződésben a következőket rögzítették a felek: a szállító a leszállított árumennyiséget az áfatörvény 58. §-a alapján időszakos ügyletként számlázza a vevőnek 08. 31-éig. Fizetési határidő: 09. 30. A felek rögzítik, hogy a keretszerződés 06. 25-07. 31-éig, határozott időre jön létre. Szállítólevek készültek, dátumuk: 06. 26-07. 19-éig. Számla készült a következők szerint: számla kelte: 08. 12., teljesítés időpontja 09. 30., fizetési határidő: 09. 30. Természetesen a számla nem lett kifizetve 09. 30-áig. Bruttó 10 millió forint a számla értéke. A III. negyedévi áfabevallásban kell-e szerepeltetni a 45 napos szabály miatt (áfatörvény 61. §), vagy a IV. negyedéviben kell, amikor is várható a pénzügyi teljesítés? Az időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítés a mérvadó, vagy a számlán szereplő teljesítés dátuma? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték