Tisztelt Szakértő! Gyesen lévő kismama vagyok (2016. augusztus óta), emellett napi 6 órában dolgozom. Egyéni vállalkozást szeretnék indítani, ehhez szeretném kiválasztani a legjobb adózási módot. Jól gondolom, hogy ha a katát választanom, akkor főállásúnak kell bejelentkeznem és havi 50 ezer forintot fizetnem? Amennyiben vállalkozói szja-t választok, akkor milyen adó- és járulékkötelezettségem keletkezik? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kültagja aláírásra jogosult, szavazati arány 50%, nem végez egyébként munkát a bt.-ben. Felesége a másik 50%-os tulajdonos ebben a bt.-ben, Ő a személyes közreműködő. A kültag főállású egyéni vállalkozó, katás. A bt.-nek takarítás szolgáltatást végez, ezt számlázza. A kapcsolt vállalkozás ténye ebben az esetben fennáll? Köszönettel Ildikó
Tisztelt Szakértő! Gyet mellett lehetséges-e vállakozást indítani? Amennyiben igen, akkor a járulékfizetés szempontjából ez hogyan alakul egyéni vállalkozás vagy bt. esetében? Adózás szempontjából melyik vállalkozási forma kedvezőbb ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kataalany egyéni vállalkozó év közben rövidebb-hosszabb időre több alkalommal szünetelteti a vállalkozását. A kérdésem az volna, hogy a helyi önkormányzathoz az iparűzési adónál ezt hogyan kell adminisztrálni? A vállalkozó 2,5 millió forint után fizeti meg az évi 50 ezer forintos iparűzési adót. Eddig a szüneteltetés hónapját követő hónap 15-éig beküldtünk egy hagyományos – az önkormányzat által közzétett bevallási nyomtatványt – záró bevallásként, nullákkal kitöltve, majd amikor a szünetelés véget ért, akkor egy változásbejelentőt adtunk be. A törtidőszakra jutó helyi adót mi számoltuk ki, és fizettettük be az ügyféllel. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el? Az önkormányzattól semmilyen hibaértesítő, határozat az időarányos adóról stb. nem érkezett. Van olyan álláspont, mely szerint év közben be kell fizetni az 50 ezer forintot, januárban beadni egy bevallást arról, hogy melyek voltak a kieső idők, és ez alapján az önkormányzat utólag eltörli a szünetelésre eső adót. A változásbejelentőt ebben az esetben is küldeni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó decemberben állítja ki a november havi folyamatos szolgáltatásáról a számlát,(fizetési határideje következő év január), amellyel eléri a 6 millió forintot. 2016. januárban utalták neki a 2015. decemberi fizikai teljesítésű számláját, illetve ugyanez lesz 2016-2017. évek esetén is. Kérdésem az lenne, hogy az áfánál a bevételbe, az alanyi mentesség értékhatárába melyik év decemberi számláját kell beleszámolni, illetve kata esetén szintén melyik decemberi bevételt kell beleszámolni? Ha áfa szerint eléri a 6 millió forintot, be kell jelenteni a NAV-hoz? 2016. évre éves áfabevallást kell benyújtani 2017. 02. hóban? A katás bevételbe ekkor az áfás összeget kell beleszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy egyéni vállalkozónk, aki még családi gazdálkodó is. A családi gazdaságban 3 tag van, 2 áfás, 1 nem áfás. A bevételük meghaladja a 4 millió forintot. A kérdés az lenne, hogy a megosztás hogyan működik ebben az esetben? Mindenkire arányosan jut bevétel és költség? Illetve, ha nem éri el a bevétel a 4 milliót, akkor elég lenyilatkozni a bevételt és hogy megvan a 20 százaléknyi költség? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szeptember 5-étől szünetelteti a tevékenységét. Az utolsó számláját az augusztusi munkájáról szeptember 4-ei keltezéssel állította ki, a fizetési határidő szeptember 15. Beletartozik-e még ez az összeg a katás bevételébe vagy pedig már esetleg egyéb jövedelemnek minősül? Köszönettel: Vágner Emília
Átalányadózó egyéni vállakozó tanulószerződést kötne első képzésben résztvevő diákkal, gyakorlati képzésre. Milyen fizetési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségei keletkeznek az egyéni vállakozónak?
Milyen esetben, milyen típusú költségeket lehet duplán elszámolni az egyéni vállalkozó szja-bevallásában? Köszönöm. K.
Egyes cégek tanácsadók (ügynökök) közreműködésével, értékesítési láncban, MLM (multi-level marketing) rendszerben adják el a termékeiket, sok esetben lakásokban rendezett termékbemutatók keretében. A beszervezett tanácsadóknak nem árt tudniuk, hogy az effajta értékesítés végzése olyan tevékenységnek minősül, amely adókötelezettséggel jár.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alapít két egyszemélyes kft.-t. Van egy kft.-ben 10 százalék tulajdona. 1. Alapíthat-e egy személy kettő egyszemélyes vállalkozást? 2. Egyéni vállalkozásában fizeti meg a járulékot. A két kft.-ben megbízási jogviszonyban látja el teendőit. A kft. ingatlan- és hitelközvetítéssel foglalkozik, a közvetítést a cég ügyvezetője látja el. Milyen járulékokat kell fizetnie ? Köszönönettel
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett egy bt.-ben is kültag. A kérdésem, hogy amennyiben személyesen közreműködik a bt.-ben, akkor teljesítheti-e adókötelezettségét a bt.-ben is katásként, van-e annak akadálya, hogy egy adózó egyszerre két vállalkozásban katázzon? (A két vállalkozás mellett az említett személynek van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is.)
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó sok éve dolgozik, van néhány alkalmazottja is. Már öregségi nyugdíjas és sajnos elhúzódó komoly betegsége van. Hirtelen halála esetén a családja szempontjából, hogyan rendeződhet a vállalkozás sorsa? Például év közepén meghal, akkor az összes az évi számlája alapján ki készíti el és mikor a halála évéről szóló bevallását? Van-e változás ez ügyben, ha az egyik gyereke egyéni vállalkozóvá akarna válni és folytatni a szülő vállalkozását? Mi van abban az esetben, ha megszűnik a halálával? Kinek kell ezt elintézni? Üdv. K.
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó bérbeadja a tulajdonában lévő személygépkocsit alkalomszerűen, akkor mentesül-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól, ha nem számolunk el sem értékcsökkenést, sem üzemanyagot, sem semmilyen költséget az autó után? Ebben az esetben bevallási kötelezettsége sincs nullásan?
Tisztelt Szakértő! Főállású kisadózó egyéni vállalkozó gyeden van, mellette időnként munkát végez a vállalkozásában. Így azon hónapokra, amelyekben ténylegesen munkát végez, megfizeti a havi 50 ezer forint tételes adót. Azon hónapokban, amikor munkát nem végez, a T101E nyomtatvány beküldésével jelöli, hogy adott időszakban nem áll fenn a tételes adófizetési kötelezettsége. Kérdésem az, hogy kibocsáthat-e számlát a munkavégzést követő olyan hónapban, amelyre vonatkozóan már nem fizetett tételes adót, mert a számlakibocsátás hónapjában nem végzett munkát? Kérdésem továbbá az, hogy a tételes adófizetés hónapjában végzett munka olyan időszakban befolyt ellenértéke, amikor a tételes adófizetési kötelezettség nem állt fenn, hogyan veendő figyelembe? Segítségét előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték