Tisztelt Szakértő! 14 hónapos gyermekemmel gyesen vagyok. Szülést megelőzően Ausztriában voltam/vagyok biztosítva. Decembertől szeretnék katás egyéni vállalkozó lenni. Jövő év február 16-án meg fog szűnni az osztrák jogviszonyom a korábbi munkáltatómnál. Kérdésem, hogy főállásúnak vagy másodállásúnak minősülök-e a kata keretében decembertől február 16-áig, majd február 17-étől ez változik-e? Előre is köszönöm válaszukat.
Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, uniós tagországban végez fuvarozást. Kérdéseim: 1. Tankolásnál csak nyugtát adnak neki, elszámolhatom -e költségként? Áfáját visszaigényelhetem? Milyen bevalláson? Milyen gyakorisággal? 2. Milyen lehetőségem van az áthozható áfa visszaigénylésére havi bevalló tehergépkocsit vásárolt, így levonásba került 600 ezer forint áfa amit 1 millió forintig nem tud visszakapni, s a továbbiakban nem lesz kiadás áfája! Mikor jut a pénzéhez? 3. A vállalkozás tulajdonában van egy épület, amit vendéglátó tevékenységhez használt. Jelen pillanatban ezt a tevékenységet nem végzi, szeretném kérdezni hogy állagmegtartás címen elszámolhatok rá költséget? S annak áfáját levonhatom?
Tisztelt Szakértő! 2015. december 1-jétől kezdő egyéni vállalkozó, aki ekkor a kata szerinti adózást választott, 2017. évre választhatja az eva szerinti adózást? Köszönöm előre is a válaszát!
T. Szakértő! Egy evás, munkaviszony melletti egyéni vállalkozó gyed idejére a főállású munkaviszonyában nem, csak az egyéni vállalkozásában szeretne dolgozni. Van-e kötelező jövedelemkivétel, vagy nem kell semmit sem fizetni? Ha mellékállású katás lenne, akkor átmenne főállású katába vagy maradna mellékállású? Köszönettel F. Gáborné
Tisztel Szakértő! Magánszemély az alábbi tevékenységeket kívánja folytatni. Van egy főállású munkaviszonya, emellett garázsát magánszemélyként (áfamentesen) bérbe kívánja adni. Családi gazdaság tagja, szintén magánszemélyként (a családi gazdaság áfakörös), továbbá egyéni vállalkozást indítana üzletviteli tanácsadás tevékenységgel (áfamentesen). Kérdésem az lenne, hogy ezek a tevékenységek kezelhetők-e így együttvéve, kizárja-e esetleg bármelyik a másikat? Áfa szempontjából úgy gondolom ez így működhet, de szeretnék megerősítést kérni.
Tisztelt Cím! Jelenleg nyugdíjas evás egyéni vállalkozói formában dolgozó tervező kedvezőbb tevékenységi formát keres. A váltás indoka: kevés bevétel, éves szinten nem haladja meg az egymillió forintot.Van-e olyan tevékenységi forma ahol áfamentesen, csak az árbevétel után kell egészségügyi hozzájárulást és nyugdíjjárulékot fizetni, az adót egy összegben az éves adóbevallással lehet megfizetni, és a gyermekkedvezményt is igénybe lehetne venni. Szóba került az adószámos magánszemély is, mint alternatíva. Várom válaszukat. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője és egyik tagja kft.-t alapított. A vezető és a tag férj-feleség. A feleség 51 százalék tulajdoni hányaddal rendelkezik, egyben ő látja el az ügyvezetői feladatokat is. Kérdésem, hogy a kft. és a mezőgazdasági őstermelőként családi gazdaság (tagjai) kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Adószámmal csak a családi gazdaság vezetője rendelkezik, áfaalany, csak ő értékesít, a családi gazdaság többi tagja közös őstermelői igazolvány alapján tagjai a családi gazdaságnak. Hogyan valósul meg a kapcsolt vállalkozás? Kérdésem továbbá, hogy egy egyéni vállalkozó többségi tulajdonnal rendelkezik egy kft.-ben és az ügyvezetői feladatokat is ellátja. Kapcsolt vállalkozónak minősül-e a kft. az egyéni vállalkozóval? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó halálesete után hogyan működik tovább a vállalkozás? Az egyéni vállalkozó végrendeletileg egyik gyermekére hagyta a vállalkozást. A NAV-nál azt mondták, hogy be kell jelenteni a halálesetet az önkormányzatnál és a NAV-nál és ezzel elindul majd a folyamat. Az egyéni vállalkozó gyerekének van egy kft.-je, ezért abban folytatná tovább a tevékenységet. Hogyan lehet az egyéni vállakozó tevékenységét jogfolytonosan átvinni egy kft.-be? Vagy csak egyéni vállalkozásba tudja folytatni jogfolytonosan? A vállalkozásban ingatlan, gépkocsik és jelentősebb tárgyi eszközök is vannak, ezért nem tudom, hogyan lehetne leggazdaságosabban ezt megoldani. A kérdésem, hogy a halál napjáig le kell-e zárni a vállalkozást? Van-e valamilyen bevallás, amit ilyenkor be kell adni? Várom válaszukat.
A http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_9_Ostermeles_hrsz_axl címen feltett kérdéshez még kiegészítést szeretnék kérni: A földek bejelentésére adott válasza a mezőgazdasági tevékenységüket egyéni vállakozóként végzőkre is igaz (vagyis nem kell bejelenteni a NAV felé)? Iparűzési adó szempontból sem kell bejelenteni az önkormányzathoz? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó vezeti a családi gazdaságot, sokkal jobban járna, ha őstermelővé válna. Válthat-e gazdálkodási formát szankció nélkül? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt.
Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, mert teljesen belezavarodtam a használtcikk-kereskedelem adózásába. Olvastam itt több kérdést, melyekre válaszoltak, de nem minden világos. Van egy egyéni vállalkozó, aki alanyi adómentességet választott. Használtcikk-kereskedelemmel foglalkozik. Magánszemélyektől vételi jeggyel vagy adásvételi szerződéssel vásárol fel használt műszaki cikkeket, bútorokat, ruhákat. Ezeket értékesíti a boltjában, online pénztárgépet használ. Az nem világos, hogy ha ő alanyi adómentes, akkor is áfát kellene fizetnie az árrés után, mert az áfatörvény ezt írja elő a használt cikkekre? De ő nem áfás adószámú. Elnézést az értetlenkedésért, de szeretném megérteni ennek helyes adózását. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Hajduné Judit
Van egy családi gazdaság, ahol a családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozói igazolvány alapján vezeti a gazdaságot. Mivel egyéni vállalkozó, ezért a járulékait havonta megfizeti a minimálbér alapján. Ha őstermelőként fizetné a járulékait (előző évi árbevétel alapján), akkor az sokkal kedvezőbb lenne számára. Az illető áfakörös. Van-e arra mód, hogy a mezőgazdasági tevékenységet nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély végezze? Lehet-e "formát" váltani, mindenféle szankció nélkül. A tevékenységi kör változatlan maradna és a termelés összes feltétele is (tárgyi eszközök stb).
Tisztelt Szakértő! Milyen módon lehet bolgár magánszemély részére egyéni vállalkozói igazolványt váltani Magyarországon? A magánszemély rendelkezik tartózkodási engedéllyel, lakcímkártyával, adóazonosító jellel és ügyfélkapus regisztrációval. Ausztriában van biztosítási jogviszonya, így viszont nem kaphat taj-kártyát hazánkban.
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni. Az egyéni vállalkozó 2017.01.01-től kisadózást szeretne választani. Jelenleg, 2016. évben áfakörben lévőként (általános szabály szerint), az szja-ban tételes költségelszámolást alkalmazóként adózik. 2016. évi nettó árbevétele várhatóan 6,5 M forint lesz. 2016.12.31-én várhatóan 2 M forint (nettó) anyagkészlettel fog rendelkezni a korábbi évek beszerzéseiből, valamint 2016. évben vásárolt egy notebook és fénymásoló eszközöket nettó 400 ezer forint összegben. Szeretném megkérdezni, hogy a készletek és eszközök után az áttéréskor bevételt, adóalapot kell-e képezni, illetve ezek után szükséges-e áfát befizetni abban az esetben, ha a kisadózás mellett áfa körben marad a vállalkozó? Várhatóan 2017. évben sem fogja meghaladni az árbevétele az új áfa-alanyimentes értékhatárt, ezért annak lehetősége is felmerült, hogy 2016.12.31-én kilép az áfakörből és 2017. évre a kisadózás mellett áfa-alanyi mentesként adózik. Szeretném azt is megkérdezni, hogy ez utóbbi esetben a készletek és eszközök után keletkezik-e árbevétele, illetve áfafizetési kötelezettsége? A szíves válaszadását előre is megköszönöm. Tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték