Tisztelt Szakértő! Főállásó egyéni vállalkozó EU-s tagállamban létesít munkaviszonyt, de gyakorolni szeretné hazai vállalkozását is. Miként alakul a hazai biztosítása és járulékfizetése? Milyen adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségei lesznek? Köszönettel: CSCS
75 ezer forintot fizetnék mint főállású egyéni vállalkozó. Munkaviszonynál ez egy évet jelent? Mert az 50 ezer forintnál azt mondják, az év nem teljes év. Kérem ebben a segítségét. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az alábbi egyéni vállalkozó bejelentkezhet-e a kata hatálya alá: – főállású egyéni vállalkozó, de van őstermelői tevékenysége is; – egyéni vállalkozóként egyetlen céggel áll szerződéses kapcsolatban; akinek közvetítői szolgáltatást nyújt az alábbiak szerint; – munkavégzési idejét saját maga osztja be, nem időhöz kötött a tevékenysége; – munkáját saját eszközeivel végzi (telefon, számítógép stb.) – nem egy irodában ülve, hanem a partnerek felkeresésével; – a felkeresett partnereket saját maga választja ki; – megbízási díjat a szerződésben meghatározottak szerint kap, jutalékos formában; – ez a munka nem végezhető egy irodában ülve, mivel a partnereket személyesen kell felkeresni és akkor, amikor nekik ez megfelel. Ezt a fajta üzletviteli tanácsadást végzi egyéni vállalkozóként a megbízott, és szeretne a kata hatálya alá bejelentkezni. Úgy gondolom, hogy mivel ez a tevékenység munkaviszonyban nem végezhető – nincs meghatározva a munkavégzés helye, a munkavégzés ideje és a munkavégzés módja, valamint a munkát saját eszközeivel és nem a munkáltató eszközeivel végzi –, így talán nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az egyéni vállalkozó bejelentkezhessen a kata hatálya alá. Várom szíves válaszukat köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnám segítségét. Kft. ügyvezetője kismama, a szülés várható időpontja 2017. május 15. Egyéni vállalkozó is, de a járulékait jelenleg a kft.-ben fizeti meg, nyilatkozat alapján. A minimálbér szerint fizeti a járulékokat 2016. június 14-étől. Amennyiben januárban nyilatkozat alapján az egyéni vállalkozásban fizetné a járulékokat, úgy a csed és a gyed alapját az egyéni vállalkozói jogviszonyában elért jövedelem alapján állapítanák meg? A garantált bérminium emelése miatt a magasabb alap képezné az ellátások alapját? Kb. február közepétől, március elejétől táppénzre menne, ez mennyiben befolyásolná a csed és a gyed alapját? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó ápolási díjat kap idős rokona ápolása miatt. A vállalkozását szünetelteti. Folytatni szeretné a vállalkozási tevékenységét. Ápolási díj mellett lehet-e? Milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz? Főállású egyéni vállalkozónak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Ügyfelem heti 36 órás munkaviszony mellett belépett a katába, de már évek óta mint adószámos magánszemély bérbe ad gazdasági épületet. Kérdésem, hogy így ez rendben lesz-e? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó egyéni vállalkozó külföldi tankolási számláinak áfatartalmát visszaigényelteti egy erre szakosodott céggel, de az összeg majd csak valamikor 2017. évben érkezik vissza, amennyiben a visszaigénylésben mindent rendben találnak. Kérdésem, hogy az egyszeres könyvvitelben (pénztárkönyves vállalkozás) hogyan kell könyvelni ezeket a bizonyos tankolási számlákat 2016. évben? Helyes-e, ha a pénzforgalmi szemlélet miatt most a számlákat teljes összegben költségként számolja el, és a majd valamikor a visszatérített összeget elszámolja bevételként? Úgy gondolom, ha most követelésként írnánk elő, de valamilyen oknál fogva nem térítenék vissza az összeget, akkor pénzmozgás hiányában – ellentétben a kettős könyvvitellel – nem tudnánk költségként elszámolni.
Tisztelt Szakértő 2016. évben katás egyéni vállalkozó összeghatár túllépése miatt át kellett, hogy lépjen az áfába. 2017. évben az alanyi adómentesség összeghatárának megemelése miatt milyen lehetősége van katásként tovább vállalkozni, egyéni vállalkozóként vagy 2017. évben alapított katás betéti társaság beltagjaként? Válaszát köszönettel várjuk. Könyvelde Bt., Liker Judit
Tisztelt Szakértő! A következő témában szeretnék segítséget kérni. Áfás egyéni vállalkozó saját területére ültetvényt telepített, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke nulla forint. Most értékesítené az ültetvényt és a területet. Kérdésünk, hogy mint magánszemély, értékesítheti a termőterületet, és mint vállalkozó az ültetvényt, vagy pedig egyben kell az egészet? Az ültetvény elválasztható-e a termőterülettől?
Szabályos-e az alábbi eset? Van egy rezidens orvos, aki egyéni vállalkozóként ügyeletet tart, alanyi mentességet választott, az egyetemen munkaviszonya van, ott biztosított, ugyanakkor az édesapja családi gazdaságában, mely normál áfás, csak tag. Ő nem értékesít. A családi gazdaságban csak az apa végez munkát, aki a gazdaság vezetője. Jól gondolom-e, hogy mivel az orvosi ügyelet más tevékenységi kör, szó lehet a rezidens alanyi adómentességéről, miközben a családi gazdaságban normál áfás adzás van? Ha a rezidens orvos a katát választaná, akkor a családi gazdaságból rá osztott bevétel is katás bevétel lenne?
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszony melett ügyvezető is egy kft.-ben. 2016-ban a kft.-ben a heti 40 órás munkaviszony után fizetjük a járulékokat. Ha az egyéni vállalkozásában 2017.01.01-től főállású kata adózásra tér át, akkor 2017-től milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az egyéni vállalkozást és a társas vállalkozást illetően is? Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Az illető jelenleg katás egyéni vállalkozó, havi 50 ezer forint katát fizet. Kérdésem, hogy a nők kedvezményes, 40 éves nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati időnél kell-e arányosítani a szolgálati időt, vagy pedig egy katás év egy évnek számít a jogosultság szempontjából? Tisztelettel várom szíves válaszát.
Egyéni vállalkozó 2014-ben meghaladta az áfaértékhatárt és áfás lett. 2017-re választhatja-e az alanyi áfamentességet? Ha belép a katába, az árukészlete után be kell-e az áfát fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Ha a katás egyéni vállalkozó áfaalany (nem választotta az alanyi mentességet), és mellette mint magánszemély a saját ingatlanját bérbe adja, akkor a bérbeadást is áfával növelt értéken kell számláznia, vagy mint magánszemély, 6 millió forintig számlázhat áfamentesen? Illetve össze kell adni az egyéni vállalkozásban elért bevételt a bérbeadás bevételével? És ha úgy eléri a 6 millió forintot, csak utána kell áfával növelt értéken számláznia? Mert a NAV oldala csak arra tér ki, hogy ha a kataalany alanyi áfamentes, és mint magánszemély is mentesen adja bérbe az ingatlanát, akkor össze kell adnia a bevételeket, és ha eléri az értékhatárt, akkor a bérbeadás is áfás lesz. Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozását két éve szüneteltető, áfakörös egyéni vállalkozó vagyok. 2017 tavaszán újra kívánom indítani a vállalkozásomat (nem korábban, ugyanis bevétel hiányában nem szeretnék járulékot fizetni, tekintettel arra, hogy nincs legalább heti 36 órás biztosítási jogviszonyom máshol), azonban a tevékenység jellege alapján az alanyi adómentesség választása lenne megfelelő számomra. Kérdésem: 2016.12.31-éig jogszerűen bejelenthetem-e, hogy a 2017-es adóévre az alanyi adómentességet választom, figyelemmel arra a tényre, hogy a bejelentés pillanatában és azt követően is még néhány hónapig szünetelni fog a vállalkozásom, azaz a szünetelés ideje alatt egyáltalán tehetek-e ilyen bejelentést? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték