Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amiben a férj a tulajdonos és az ügyvezető, nincs máshol főállása. A felesége mellékállású katás egyéni vállalkozó. Lehetséges-e, hogy a feleség úgy dolgozik be a kft.-be, hogy az egyéni vállalkozásából állít ki számlát? Változik-e a helyzet, ha a feleség munkaviszonya megszűnik és főállású katás egyéni vállalkozó lesz? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó ügyfelem erdőtelepítést végzett az elmúlt években. A konstrukció lényege a következő. Földtulajdonnal a vállalkozás nem rendelkezik. Haszonbérleti szerződést kötött földtulajdonnal rendelkező magánszemélyekkel egységesen 16 évre. Az erdő telepítése a vállalkozó feladata. Az ehhez szükséges munkákat – mivel sem gépparkkal, sem alkalmazottal nem rendelkezik – más szolgáltatóval végeztette (gépi földmunka, csemeték, kapálás, stb.), a kapott számlákat költségben a felmerüléskor elszámolta. A telepítési támogatást bevételként elszámolta, melynek 50 százalékát számviteli bizonylatokon a magánszemélyeknek évente kifizette, és ezeket is költségben elszámolta. A szerződés lejártával a kész erdőt a magánszemélynek átadta. A bevétel és a bérleti díj különbözetét leadózta .Az erdők nem kerültek felvételre tárgyi eszközként. Ennek a konstrukciónak a megítélésében a könyvelő irodánkban nézetkülönbség van, és mivel most félévtől kell könyvelnem ezt az ügyfelet, ehhez kérem a szakmai segítségüket. Tisztelettel: Berta Mária
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy rokkantsági járadék mellett lehet-e valaki egyéni vállalkozó? Ha lehet, milyen korlátai vannak? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 32 órás tanári főállás mellett másodállásban, kezdő egyéni vállalkozóra milyen adózás érvényes? Illetve milyen tudnivalókkal kell tisztában lennie? Válaszát nagyon köszönöm! Üdv.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: az szja törvény hatálya alatt álló főállású egyéni vállalkozó (áfakörbe tartozik jelenleg, árbevétele meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt) létesíthet-e másik, ugyancsak egyéni vállalkozást, például katás lehetne-e, vagy csak társas vállalkozási formában (bt., kft., egyéni cég) tehetné meg ezt? Amennyiben másik vállalkozást is megkezdhet, a tevékenységi körébe tartozó árbevétele megosztható volna-e a két vállalkozás között, illetve visszaléphet-e áfakörből alanyi mentesbe, ha az árbevétele egyik vállalkozásban sem éri el a törvényileg szabályozott 6 millió forintos értékhatárt? Milyen járulékvonzattal kell számolnia a két vállalkozást működtető magánszemélynek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy rokkantsági ellátás mellett lehet-e valaki egyéni vállalkozó? Ha lehet, milyen korlátai vannak? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Illetve lehet-e akár szó katás egyéni vállalkozóról? Ha igen, melyik tételes adó vonatkozik rá (25 ezer forint vagy 50 ezer forint), illetve ebben az esetben mi számít nála jövedelemnek? Válaszát előre is köszönöm.
Az állatgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó a saját tulajdonú legelője köré villanypásztort szereltetett, építtetett. Nettó értéke (oszlopok, huzal, elektronika, egyéb anyag és a szerelés-telepítés) 2,5 millió forint. Ezt hogyan kell elszámolni, hány százalék az amortizáció?
Tisztelt Cím! Korábbi válaszaikból azt szűrtem le hogy amennyiben egyéni vállalkozó személygépkocsit lízingel (nyílt végű) az elszámolásnak van egy felső határa: a bevétel 1 százaléka. Kérdésem, hogy ez a korlát a kft.-knél is fennáll? Tisztelettel
Tisztelt Szakértő! Gyesen lévő kismama vagyok (2016. augusztus óta), emellett napi 6 órában dolgozom. Egyéni vállalkozást szeretnék indítani, ehhez szeretném kiválasztani a legjobb adózási módot. Jól gondolom, hogy ha a katát választanom, akkor főállásúnak kell bejelentkeznem és havi 50 ezer forintot fizetnem? Amennyiben vállalkozói szja-t választok, akkor milyen adó- és járulékkötelezettségem keletkezik? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kültagja aláírásra jogosult, szavazati arány 50%, nem végez egyébként munkát a bt.-ben. Felesége a másik 50%-os tulajdonos ebben a bt.-ben, Ő a személyes közreműködő. A kültag főállású egyéni vállalkozó, katás. A bt.-nek takarítás szolgáltatást végez, ezt számlázza. A kapcsolt vállalkozás ténye ebben az esetben fennáll? Köszönettel Ildikó
Tisztelt Szakértő! Gyet mellett lehetséges-e vállakozást indítani? Amennyiben igen, akkor a járulékfizetés szempontjából ez hogyan alakul egyéni vállalkozás vagy bt. esetében? Adózás szempontjából melyik vállalkozási forma kedvezőbb ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kataalany egyéni vállalkozó év közben rövidebb-hosszabb időre több alkalommal szünetelteti a vállalkozását. A kérdésem az volna, hogy a helyi önkormányzathoz az iparűzési adónál ezt hogyan kell adminisztrálni? A vállalkozó 2,5 millió forint után fizeti meg az évi 50 ezer forintos iparűzési adót. Eddig a szüneteltetés hónapját követő hónap 15-éig beküldtünk egy hagyományos – az önkormányzat által közzétett bevallási nyomtatványt – záró bevallásként, nullákkal kitöltve, majd amikor a szünetelés véget ért, akkor egy változásbejelentőt adtunk be. A törtidőszakra jutó helyi adót mi számoltuk ki, és fizettettük be az ügyféllel. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el? Az önkormányzattól semmilyen hibaértesítő, határozat az időarányos adóról stb. nem érkezett. Van olyan álláspont, mely szerint év közben be kell fizetni az 50 ezer forintot, januárban beadni egy bevallást arról, hogy melyek voltak a kieső idők, és ez alapján az önkormányzat utólag eltörli a szünetelésre eső adót. A változásbejelentőt ebben az esetben is küldeni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó decemberben állítja ki a november havi folyamatos szolgáltatásáról a számlát,(fizetési határideje következő év január), amellyel eléri a 6 millió forintot. 2016. januárban utalták neki a 2015. decemberi fizikai teljesítésű számláját, illetve ugyanez lesz 2016-2017. évek esetén is. Kérdésem az lenne, hogy az áfánál a bevételbe, az alanyi mentesség értékhatárába melyik év decemberi számláját kell beleszámolni, illetve kata esetén szintén melyik decemberi bevételt kell beleszámolni? Ha áfa szerint eléri a 6 millió forintot, be kell jelenteni a NAV-hoz? 2016. évre éves áfabevallást kell benyújtani 2017. 02. hóban? A katás bevételbe ekkor az áfás összeget kell beleszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy egyéni vállalkozónk, aki még családi gazdálkodó is. A családi gazdaságban 3 tag van, 2 áfás, 1 nem áfás. A bevételük meghaladja a 4 millió forintot. A kérdés az lenne, hogy a megosztás hogyan működik ebben az esetben? Mindenkire arányosan jut bevétel és költség? Illetve, ha nem éri el a bevétel a 4 milliót, akkor elég lenyilatkozni a bevételt és hogy megvan a 20 százaléknyi költség? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szeptember 5-étől szünetelteti a tevékenységét. Az utolsó számláját az augusztusi munkájáról szeptember 4-ei keltezéssel állította ki, a fizetési határidő szeptember 15. Beletartozik-e még ez az összeg a katás bevételébe vagy pedig már esetleg egyéb jövedelemnek minősül? Köszönettel: Vágner Emília
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték