4674 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjának meghatározásában szeretnénk segítséget kérni. A vállalkozó 2016 decemberében 10 millió forintért megvásárolt egy új gépet, melyet 2017 januárjában tudott csak üzembe helyezni. A gép kizárólag vállalkozási célokat szolgál. A gép beruházásával a 2015-ös évben képzett 2 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználja. (A gépre évi 20%-os értékcsökkenést számol el.) Kérdésünk, hogy e beruházásra tekintettel hogyan alakul a vállalkozói osztalékalap 2016-ban és 2017-ben? Köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy az egyéni vállalkozó a 2011-es és 2012-es adóévekre vett igénybe kisvállalkozói kedvezményt. Az idén márciustól szünetelni szeretné a vállalkozást. Érinti-e ez a kedvezményeket? Egyáltalán: lejártak-e a 4 éves kötelezettségek? Ha nem, akkor az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének számít-e a szünetelés?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjárművével fuvarozási és oktatási tevékenységet is végez. A fuvarozással kapcsolatban az üzemanyag-elszámolásra az alábbi képlet használata helyes-e: Alapnorma=9,5+0,00047 x(megengedett legnagyobb tömeg+saját tömeg)+0,050 x meghajtómotor teljesítménye? Az így kapott alapnorma van felszorozva a megtett kilométerrel és a NAV által közzétett üzemanyagárral. Valamint az oktatásra az alábbi képlet használata szintén helyes-e: tanóra x 18km/tanóra:100 x 9,5L alapnorma x 1,8 alapnorma átalány x NAV üzemanyagár? Valamint az oktatáshoz kapcsolódóan jármű használati költségként van elszámolva tanóra x 836Ft/tanóra. Az oktatáshoz kapcsolódó 9,5 L alapnorma az egyszerűsített elszámolás alapján lett meghatározva, mert ha a kormányrendelet 1. melléklet illetve 1/A melléklete alapján határozom meg az alapnormát, akkor a törvényben meghatározott adattartamú útnyilvántartásra van szükség. A fent leírtak helyénvalóak-e?

Kérdés

1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.

Kérdés

Megváltozott a szüneteltetés éveinek száma 2017. január 1-jétől, maximum 2 év lehet. Ha lejárt a 2 év, utána mennyi idő múlva lehet ismét szüneteltetni? 1 hónapot dolgozik, aztán ismét 2 év szüneteltetés lehet? Köszönöm előre is válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következő kérdésben tájékoztatást adni. Főállású egyéni vállalkozó 2014-es évben igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt személyautóra. Ezt az idei évben önellenőrzés alá akarja vonni, megteheti?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó, mivel minden megszerzett bevétele után keletkezett nyereséget leadózza, így megteheti, hogy a december 31-én a pénztárban, illetve a bankban lévő egyenlegét kiveszi és csak egy minimális összeget hagy meg nyitásra? Vagy miként juthat hozzá a leadózott összeghez? Miként kell ezt dokumentálni? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 25 százalékos tulajdonrészű tagja közreműködéséért egyéni vállalkozóként számláz a társaságának, piaci árat meghaladó összegért. Társaságiadóalap-korrekció merül fel, vagy milyen más következménye van? Köszönettel: Papp Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2016. évben egy épületberuházásba kezdett, de ebben az évben még csak a hatósági engedélyekhez szükséges terveket, illetékeket, áramcsatlakozási díjat fizette ki. Ezeket beruházási értékként nyilvántartjuk, nem kerültek költségként elszámolásra, és aktiválás sem történt. 2017. 02.01-től a vállalkozó a kata szerinti adózási módot választotta az addigi vállalkozói bevétel-költség elszámolás helyett. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Feloldható-e a képzett fejlesztési tartalék a 2016-ban megkezdett, fent felsorolt kiadások beruházásként nyilvántartott összegében? 2. 2017-ben további előkészületek várhatók, de elképzelhető, hogy az épület felépítése még nem fog megtörténni. Ennek keretében kerítést épít a vállalkozó. A tevékenysége olyan jellegű, hogy szigorú hatósági engedélyek birtokában végezheti csak. Vegyszerek, méreganyagok tárolására lesz szükség, amelyre kerítés nélkül engedélyt sem kapna. Feloldható-e a kerítésépítésre a fejlesztési tartalék? 3. Az, hogy időközben a katás adózási módra tér át, befolyásolja-e a folytatott beruházás értékében a fejlesztési tartalék feloldásának lehetőségét? 4. Amennyiben az épület felépítése mégsem egyéni vállalkozásban valósulna meg, mert például hitelt csak a tulajdonában lévő egyszemélyes kft.-je kapna, akkor a fejlesztési tartalék feloldással érintett, még üzembe nem helyezett beruházási értéket átszámlázhatja-e a kft.-nek anélkül, hogy ehhez valamilyen szankció tartozna? Válaszukat köszönöm. Némethné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaviszonyban álló tag osztalékának számfejtése és jogviszony-bejelentése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

Lakás értékesítés – figyelési időszak.

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan áfája kiválás esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink