Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    4453 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére

    Kérdés

    Tisztel Szakértő! Főállás melletti egyéni vállalkozó nem nyitott vállalkozói bankszámlát. A lakossági bankszámlájára érkezik a munkabére és a számlázott vállalkozói díja. Erről a bankszámláról fizeti a saját és a vállalkozás érdekében felmerült költségeket. Azt szeretném kérdezni, hogy ez így szabályos-e? Ha igen, akkor a könyvelését folytathatjuk-e úgy, hogy a bankszámláról csak a vállalkozást érintő tételeket vesszük figyelembe, a saját érdekben felmerült tételeket nem könyveljük, a vállalkozás bevételét mínusz a kiadásokat minden hónapban készpénzben felveszi a vállalkozó. Segítségét köszönöm. Ildi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozónak január elsejétől kötelező a pénztárgép használata. A vállalkozó két telephelyen végzi a tevékenységét. Az ő esetében, ha az online pénztárgép használata mellett, és nem a számlázás mellett dönt, akkor mindkét telephelyre kell gépet vásárolnia? Vagy változó telephelyet jelölve használhatja a gépet mindkét helyen, külön lejelentések nélkül? Köszönöm előre is segítségét. Üdv.: Fazekasné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállakozó az áfatörvény 58. paragrafusa szerint időszakosan számol el a megbízójával. Kérdés, hogy helyesen járunk-e el, ha az áfabevallásban az áfatörvény 58. paragrafusa alapján valljuk be az áfát, vagy mivel bevételi nyilvántartást vezető katás egyéni vállakozó a 61. paragrafus szerint, a vevőszámla befolyása szerinti időszakra kellene bevallani? Melyik az erősebb? A bejövő számlák áfatartalmát a számla szerinti teljesítési dátumra valljuk be. Ez így helyes? Tisztelettel várom válaszát.

    Kérdés

    Katás egyéni vállalkozó vagyok. 2017-ben a várható bevételem meghaladja a 10 millió forintot. Én 2017.01.01-től szeretnék az áfakörbe belépni. Néztem a 16T101E nyomtatványon, nem egyértelmű, hogy ezt megtehetem. Nem várnám meg, amíg átlépem az értékhatárt. Mi a teenedő? Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha jól gondolom, akkor a 2016. évben a főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forintos fizetés mellett) csak 268 nap szolgálati időt szerez (1997. LXXXI. 39. § (2) bekezdés). Az egyéni vállalkozó másik két társaságban is tag. Innen is származik jövedelem teljes járuléklevonás mellett. A kérdés: hogyan alakul a 2016. évi szolgálati idő, ha az összes járulékköteles jövedelem (egyéni 12*81 300 + 575 000 tagi jövedelem) meghaladja a garantált bérminimum éves díját? Azaz 1 548 000 forintot. Jól gondolom, hogy így a megszerezhető szolgálati idő 2016-ban 366 nap lesz? Köszönettel: Soltész Nóra

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett) átalányadós egyéni vállalkozónak a bevétele utáni (60 százalékos adóalapra vetítve) 15 százalékos szja megfizetése után milyen egyéb járulék- és adófizetési kötelezettsége van még? Ha esetleg van járulékfizetési kötelezettség, akkor azt milyen módon kell bevallani? További kérdésem, hogy az átalányadó alól mikor és hogyan lehet kilépni (átlépni a katába)? Köszönöm előre is válaszát.

    Kérdés

    Adott egy egyéni vállalkozó, aki a bolti kereskedelem mellett mezőgazdasági tevékenységet is végzett. Áfakörös. Az elmúlt években a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan ültetvényt telepített, gépeket vett. Most meg szeretné szüntetni az egyéni vállalkozását, és a mezőgazdasági tevékenységet őstermelőként szeretné folytatni. Még ebben az évben a tevékenységi köréből törölni szeretné a mezőgazdasági tevékenységet, és őstermelői igazolvány kiváltását tervezi. Eddig áfás volt, őstermelőként kompenzációfeláras szeretne lenni. Ebben az esetben a már meglévő tárgyi eszközei után van-e valami fizetési kötelezettsége? Számít-e ez a vállalkozásból való kivonásnak, hiszen az őstermelés is egyfajta vállalkozás? Van-e áfafizetési kötelezettsége ebben az esetben?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Leírom a helyzetet, ami előállt. Áfakörös egyéni vállalkozó tevékenységét 03.07-ével szüneteltette, majd megszüntette 11.11-ével. Az egyéni vállalkozói tevékenységben idén már semmilyen bevétele, költsége nem volt, viszont emellett adószámos magánszemélyként ingatlant adott bérbe áfamentesen. Ezek a bérbeadások az áfabevallásban nem is jelentek meg. Az egyéni vállalkozás megszűnése után az adóhatóság értesítette a magánszemélyt, hogy törölte az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, azonban az adószámát nem szünteti meg, tekintettel a bérbeadásra. Az a helyzet állt elő, hogy adószámos magánszemély maradt, "2"-es adószámmal, és negyedéves áfabevallói jogcímkóddal. Kérdéseim, hogy mivel a szünetelés alatt sem mentek áfabevallások, és mivel most is áfamentesen végzi a bérbeadást, kell-e utólagosan az évközi bérbeadásra tekintettel bevallást beadni (03.07-11.11. közöttre), illetve a korábbi időszakokra (03.07. előttre), a bevallásokat módosítani, és feltüntetni benne a bérbeadás nettó összegét (például a 8.sorban)? Továbbá, mivel negyedéves áfabevallói jogcímkódot kapott, 11.11-12.31. közötti időszakra áfabevallást beadni, és abban feltüntetni a mentes összeget? Jövőre átjelentjük alanyi mentesnek, azonban az idei évet már így, "2"-es adószámmal kell végigjárni. Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    7-es adószámmal őstermelő vagyok. Főállásban dolgozom heti 40 órás munkaviszonyban. Katás egyéni vállalkozó szeretnék emellett lenni, de nem mezőgazdasági tevékenységben. Mit kell tennem? Elég-e a NAV-nál változásbejelentőn bejelenteni a vállalkozást, vagy a kormányhivatalnál kell vállalkozói igazolványt váltani? Előre is köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó bt.-beltag személyesen közreműködik a vállalkozásban, a kültag nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. A bt. beltagja katás egyéni vállalkozóként is végezne tevékenységet január 1-jétől. Tudomásom szerint a bt.-beltag nem lehet egyéni vállalkozó is egyben. Ha a bt. beltagja lenne a kültag, a kültag pedig a beltag, akkor járható út lenne az egyéni vállalkozás is? A kültag (jelenlegi beltag) ezentúl is személyesen közreműködne a bt. tevékenységében munkaviszony keretében. A bt. beltagja (jelenlegi kültag, van 36 órát meghaladó munkaviszonya) továbbra sem venne részt a tevékenységben. Hogyan alakulna ebben az esetben az adó- és járulékfizetés a bt.-ben, illetve katás egyéni vállalkozóként? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 682001 Lakásbérbeadás, albérlet tevékenységre adókötelessé tételt választott. Kérdésem az lenne, hogy jogszabály a katával összefüggésben csak a vállalkozási tevékenységben tiltja a bérbeadást? Lehet-e magánszemélyként bérbeadó valaki, egyéni vállalkozóként pedig vállalkozási tevékenységet végző katásként?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Háziorvos egyéni vállalkozónak már van egy cégben lévő, régi, cégautója, nullás nettó értéken. Szeretne új személygépkocsit vásárolni, lízingelni. Több kérdés lenne: vásárolhat-e második személygépkocsit, vagy előbb el kell adnia a korábbit? Az újnál milyen lízinget válasszon, melyik előnyösebb számára? Értékcsökkenést számolhat-e el, és mennyit? Ha lehet két gépkocsija, két autóra kell cégautóadót fizetni? Egyáltalán mire ügyeljünk a második autó megvásárlásánál? Várom mielőbbi válaszát, mert még az idén szeretné a beszerzést.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (nem főállású katás) foglalkozásegészségügyi szolgáltatást végez. Egyszemélyes kft. tagja is, aki háziorvosi tevékenységet végez. A kft.-ben van a főállása. Mellette mint magánszemély bérbe adja a kft.-nek az orvosi rendelőt, amely a tulajdonában lévő ingatlanban van. Az áfa értékhatárba összevonandó-e az egyéni vállalkozás és a bérbeadás, tekintettel, hogy a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes szolgáltatás? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó főállású egyéni vállalkozó év közben vehet-e fel oszalékot/osztalékelőleget? Az így felvett "oszalékelőleget" később egy adóellenőrzés minősítheti-e vállalkozói kivétnek, a vele járó magasabb adóterheléssel (10% nyugdíjjárulék, 8,5% egészségbiztosítási járulék, 15% szja, 27% szocho)? Az egyéni vállalkozó a garantált bérminimum után fizeti a szokásos járulékokat és az ahhoz tartozó 80 300 forint vállalkozói kivétet is felveszi havonta. Negyedévente venne fel osztalékot/oszatalékelőleget. Kérdés, hogy ezt "büntetlenül" megteheti-e? A vállalkozói személyijövedelemadó-előleg utáni a 10%-ot negyedévente megfizeti.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyszerűsített foglalkoztatott - Értékesítői ösztönzői program

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Be nem fizetett jegyzett tőke

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    40 év alatti anyák szja-mentessége

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media