Megváltozott a szüneteltetés éveinek száma 2017. január 1-jétől, maximum 2 év lehet. Ha lejárt a 2 év, utána mennyi idő múlva lehet ismét szüneteltetni? 1 hónapot dolgozik, aztán ismét 2 év szüneteltetés lehet? Köszönöm előre is válaszát.
Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következő kérdésben tájékoztatást adni. Főállású egyéni vállalkozó 2014-es évben igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt személyautóra. Ezt az idei évben önellenőrzés alá akarja vonni, megteheti?
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó, mivel minden megszerzett bevétele után keletkezett nyereséget leadózza, így megteheti, hogy a december 31-én a pénztárban, illetve a bankban lévő egyenlegét kiveszi és csak egy minimális összeget hagy meg nyitásra? Vagy miként juthat hozzá a leadózott összeghez? Miként kell ezt dokumentálni? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
Tisztelt Szakértő! Kft. 25 százalékos tulajdonrészű tagja közreműködéséért egyéni vállalkozóként számláz a társaságának, piaci árat meghaladó összegért. Társaságiadóalap-korrekció merül fel, vagy milyen más következménye van? Köszönettel: Papp Éva
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2016. évben egy épületberuházásba kezdett, de ebben az évben még csak a hatósági engedélyekhez szükséges terveket, illetékeket, áramcsatlakozási díjat fizette ki. Ezeket beruházási értékként nyilvántartjuk, nem kerültek költségként elszámolásra, és aktiválás sem történt. 2017. 02.01-től a vállalkozó a kata szerinti adózási módot választotta az addigi vállalkozói bevétel-költség elszámolás helyett. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Feloldható-e a képzett fejlesztési tartalék a 2016-ban megkezdett, fent felsorolt kiadások beruházásként nyilvántartott összegében? 2. 2017-ben további előkészületek várhatók, de elképzelhető, hogy az épület felépítése még nem fog megtörténni. Ennek keretében kerítést épít a vállalkozó. A tevékenysége olyan jellegű, hogy szigorú hatósági engedélyek birtokában végezheti csak. Vegyszerek, méreganyagok tárolására lesz szükség, amelyre kerítés nélkül engedélyt sem kapna. Feloldható-e a kerítésépítésre a fejlesztési tartalék? 3. Az, hogy időközben a katás adózási módra tér át, befolyásolja-e a folytatott beruházás értékében a fejlesztési tartalék feloldásának lehetőségét? 4. Amennyiben az épület felépítése mégsem egyéni vállalkozásban valósulna meg, mert például hitelt csak a tulajdonában lévő egyszemélyes kft.-je kapna, akkor a fejlesztési tartalék feloldással érintett, még üzembe nem helyezett beruházási értéket átszámlázhatja-e a kft.-nek anélkül, hogy ehhez valamilyen szankció tartozna? Válaszukat köszönöm. Némethné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, alkalmazottja nincs, vállalkozói kivétet nem vesz ki év közben. Kiválthatja-e a 08-as és 58-as bevallásokat NY nyomtatványon? A NAV azt a tájékoztatást adta, hogy a 08-ast a szakképzési hozzájárulás miatt havonta kötelező beadni, még akkor is, ha nullás. Valóban így van ez? Ha egyik hónapban (igaz, hogy nullásan) beadta valamelyik nyomtatványt, akkor a következő hónaptól az év hátralevő részéig lehet még NY jelűt leadni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Több válaszban is olvasható, hogy az egyéni vállalkozó, ha személyesen nem végzi vállalkozói tevékenységét, akkor gyes mellett nem köteles megfizetni a járulékait legalább a minimális járulékalapok után. Kérdésem az lenne, hogyan igazolható, hogy nem végzett személyesen vállalkozói tevékenységet? Elég ennek igazolásához az, hogy a gyes időszaka alatt nem származott bevétele, és nem számolt el költséget a vállalkozásában? Vagy ennek igazolásához szükséges, hogy alkalmazottja vagy megbízottja is legyen? Köszönettel: VL
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2012. 09. 18-tól szünetelteti a vállalkozását, amit 2017. március végén újraindít. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy amennyiben nem válik be az egyéni vállalkozás, és újból szeretne szüneteltetni, akkor az új szüneteltetés egy hónaptól két évig tarthat-e attól függetlenül, hogy már majdnem 5 évig szünetelt a vállalkozás?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az előző munkahelyről hozott igazolásokkal kapcsolatos. Új munkavállalónk egyéni vállalkozóként dolgozott korábban, és azt mondja, hogy ezért nem tud leadni igazolványt a biztosítási jogviszonyról, valamint a szokásos igazolásokat a tartozásokról. Kérdésem, hogy egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell szerepeltetni az igazolványban? Valamint, mivel a tartozással kapcsolatban sem tud leadni igazolást, akkor ez esetben csak arra van lehetőség, hogy a munkavállalót nyilatkoztassuk arról, hogy nincs tartozása? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szabadság kiszámításában kérném a segítségét. Egyik dolgozónk 1978-ban született. Szülés ideje: 2014.04.30-án, 1. gyermek. Csed ideje 2014.04.07-2014.09.21. Gyed ideje: 2014.09.22-2016.04.30. 2014-ben 8 nap szabadságot vett ki. Ha jól számoltunk, akkor 2014 évben 19 nap ki nem adott szabadsága volt. A segítségét a 2015. és 2016. évekre járó szabadság kiszámításában kérném. 2015-ben végig gyeden volt. Az erre az évre járó szabadság kiszámítását kérném levezetni. 2016. 04.03-án visszajött dolgozni, ekkor mindjárt megkezdte a szabadságát, ami 9 nap volt. Ezután 2016.04.15-től táppénzen volt a második gyermekével veszélyeztetett terhessége miatt, 2016.09.06-án megszületett a második gyermeke is, tehát a táppénz időszaka 2016.04.15-2016.09.05. A csed időszaka: 2016.09.06-2017.02.20, ezt követően gyeden lesz majd. Az első gyermeke után még gyesen van. Kérném a 2016. évre vonatkozóan is a szabadság levezetését, valamint a 2017. évre járót, amennyiben feltételezzük, hogy az idei évben végig gyeden lesz, és nem fog munkába állni. A kettő gyermekre és az életkora alapján más pótszabadságra nem jogosult. További kérdésünk, hogy ingatlan-bérbeadással foglalkozó hetes adószámmal rendelkező nem egyéni vállalkozó magánszemély jogosult-e alkalmi munkavállalót alkalmazni, a bérbe adott társasház takarítására?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó, ha a tevékenységét saját elhatározásából megszünteti, akkor bármikor, akár két hét múlva is lehet újra egyéni vállalkozó? Úgy tudom, hogy ez nincs korlátozva. Ilyen esetben, ha két évnél rövidebb időn belül kezdi újra az egyéni vállalkozó a tevékenységét – már új adószámmal –, akkor választhatja újra a katatörvény szerinti adózási módot, vagy attól függetlenül, hogy új adószáma van, vonatozik rá a két éves korlát? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték