A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 49/B §-a rendelkezik. E kedvezménnyel azok az egyéni vállalkozók élhetnek, akik az Szja tv. hatálya alatt a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg a jövedelmüket, egyszerűbben fogalmazva, akik a bevételükkel szemben a költségeiket tételesen számolják.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egyéni vállakozó ügyfelem a 2018. évben kizárólag üzemi célt szolgáló beruházását nem vette használatba, annak aktiválása nem történt meg és nem kezdte meg az eszköz értékcsökkenési leírását sem. Így a 1853-as bevallásában adózás utáni vállalkozói jövedelemet csökkentő tételként a 96. sorban beruházási költség címén levont összeggel csökkentettem a vállalkozói osztalékalapját 9 000 000 forinttal. A kérdésem: amennyiben a 2019. évben az eszköz használatbavétele megtörtént, megkezdtük az értékcsökkenési leírását, az adózás utáni vállalkozói jövedelem növelő tételei között kell-e szerepeltetnem az összeget? Amennyiben fel kell tüntetnem, akkor milyen módon, összegben szerepeltessem a bevallásban? Az Szja tv. 49/C § (2) c) és d) pontja számomra nem teljes mértékben értelmezhető. Illetve a 49/C § (6) a) ponjában szereplő csökkentő tétel érvényesíthető-e? Szíves válaszát előre köszönöm!
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját – figyelmeztet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni csed-gyeddel kapcsolatos gondolatmenetre. A dolgozó határozott idejű munkaviszonya 2020. augusztus 31-ével megszűnik. Úgy szeretné, ha 2021. február körül szülne. Ha 2020. december 1-jétől egyéni vállalkozást indítana, s abban 322 ezer forint kivétet számolna el, 2021 januárjában, a szülés előtti 28 nappal pedig megigényelné a csedet, akkor megkapja a gyed maximumot. Ha nem lenne kivét, hanem csak a minimálbér után fizetné meg a járulékokat, akkor pedig a csed-gyed alapja a minimálbér másfélszerese (2020-ban 241 500 forint) lenne? Ha esetleg a két jogviszony (munkaviszony és egyéni vállalkozói) közötti időszakban bejelentkezik a munkaügyi központba s álláskeresési járadékot kap, az ez esetben sehol nem fog beszámítódni? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Van egy főállással rendelkező egyéni vállalkozó, aki munkahelyet szeretne váltani, közelebb a lakhelyéhez. A megpályázott állás javadalmazása bruttó 210 ezer forint, de csak 6 órás munkaviszony lenne. Mivel a főállás nem éri el a heti 36 órás munkaviszonyt, így az egyéni vállalkozásában rá vonatkozóan milyen járulékfizetési kötelezettségek vagy egyéb terhek vonatkoznak? Válaszát előre is köszönöm. Betty
Adott egy egyéni cég, melynek vagyonában az egyéni vállalkozói minőségben elnyert pályázaton felépített ingatlan (lóistálló, lovasturisztikai központ) 9 ló, napkollektoros rendszer és fogat van (pályázataktiválása 2014.05. hó, 5 év fenntartási idő letelt). Az egyéni vállalkozás is áfás volt, és az egyéni cég is az, a beruházás áfáját visszaigényelték. Van minimális tagi hitele. A tulajdonos nem szeretné tovább a céget fenntartani. Kérdés, hogy ilyen esetben adózási szempontból a megszűnés vagy a tovább működés a kifizetődőbb? Illetve felmerült, hogy a tuladonos élettársának van egy kft.-je, ami be be is olvadhatna – ők talán ezt szeretnék legjobban. Nem fordult még elő ilyen a gyakorlatunkban, ezért nem szeretnék meggondolatlan tanácsot adni.
A kérdésem az lenne, hogy ha valaki már elindította az egyéni vállalkozását 2020. január 4-én, de most szeretne indulni egy pályázaton, aminek feltétele, hogy ne legyen vállalkozó az illető az elmúlt egy évben, akkor van-e arra lehetőség, hogy a jelenlegi vállalkozását visszamondja, hogy tudjon pályázni, és megfeleljen az egyéves kritériumnak? A másik lehetőség, hogy a jelenlegi vállalkozása mellett vállal egy 4 órás állást, egyéni vállalkozóként alanyi adómentességet választ, és mint az adószámos magánszemély, a bevétel-költség alapján fizet 15 százalék adót, a 7710 forint tb-járulékot pedig külön minden hónapban maga fizeti be? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban a kérdésben, hogy egy újonnan létrehozandó egyéni vállalkozás székhelyéül egy, a részben a tulajdonomban lévő ingatlant tervezek igénybe venni. A probléma azonban az, hogy a házon négy tulajdonossal osztozok (rajtam kívül ennyi), és néhányt tulajdonost nehezen lehet elérni külföldi kinttartozkodása miatt. Ahogy a 2009. évi CXV. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről törvény kimondja ,,Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult." alapján az lenne a kérdésem, hogy van-e valamilyen megkötés arra nézve, hogy mennyi tulajdonosi hányaddal kell rendelkezni egy tulajdonosnak, hogy székhelyként bejelenthesse az ingatlant illetve, hogy a többi tulajdonostól milyen formán kell engedélyt kérni, hogy az ingatlanban gazdasági tevékenységet folytathasson? Válaszát előre is köszönöm!
Az év vége közeledtével a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozóknak arra is figyelniük kell, hogy mikor jár le a tevékenység szüneteltetésére nyitva álló határidő.
Egyéni vállalkozó megszüntetné ital-kiskereskedő vállalkozását, de előzőleg próbálja kiárusítani a meglévő árukészletét. Ha ez mégsem sikerülne, a megmaradt záró jövedéki termékkel mi a teendője? Be kell jelenteni a vámhatósághoz vagy mit kell tennie? Milyen bevallási és adózási kötelezettsége van a megszűnéskor, és milyen határidőkkel? Segítségüket előre is megköszönöm. Szakálné
Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy ha egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-t alapít, kell-e záró szja-bevallást készíteni az egyéni vállalkozásról, vagy a kft. bevallása tartalmazza az egyéni vállalkozás időszakát is? Előre is köszönöm válaszukat.
Nappali tagozatos főiskolai hallgató szeretne munkaerő-kölcsönzésre vállalkozást indítani. Ukrán munkavállalókat közvetítene, akik már évek óta itt dolgoznak Magyarországon, van adó- és taj-kártyájuk, van bejelentett lakásuk, melyet a bérbe vevő cég biztosít. Ez a fajta tevékenység folytatható-e egyéni vállalkozásban, vagy csak kft. formában és 3 millió törzstőkénél magasabb összeggel indított társaságban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva az alábbi konkrét kérdést kívánom feltenni. Adott egy társas vállalkozás, egy kft., 2 taggal (50-50%), önálló ügyvezetői jogosultsággal. Az egyik tag dolgozik a cégben, ide van bejelentve, itt fizeti a járulékot maga után. Ez a tag fizikai munkaerejének csökkenése és a kft.-től való elhatárolódási szándéka miatt katás egyéni vállalkozást kíván indítani. Kizárólag az egyéni vállalkozásában kíván dolgozni a továbbiakban, és itt szeretné megfizetni a havi 50 000 Ft-ot a katás vállalkozása alapján. Van-e erre lehetősége? A kft.-ben tagsági jogviszonyát egyelőre nem tudja megszüntetni, mert a cég ingatlanvagyonnal rendelkezik, és még nem rendezték annak jogi sorsát. Mindemellett a kft.-ben a továbbiakban nem kíván dolgozni, kizárólag az egyéni vállalkozásában. A lehető legkevesebb járulékot szeretné maga után fizetni, 5 év múlva nyugdíjas lesz, szolgálati ideje/biztosítási jogviszonya mér elegendő lenne a nyugdíjazásához. Van-e érdemi, törvényes megoldás és lehetőség arra, hogy a most létrehozott egyéni vállalkozásában – kizárólag az abban végzett munka alapján – fizesse az 50 000, Ft járulékot? Köszönettel: dr. Erdélyi János
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019. 03. 15-ével töltötte be a nyugdíjkorhatárt. 08. hóban megkapta a határozatot a nyugdíjelőlegről. Az egyéni vállalkozásában ez ideig bevallotta és megfizette a kötelező járulékokat, amit most visszamenőleg önellenőrzéssel rendeztünk. Ez az egyéni vállalkozó másik 2 kft.-ben személyesen közreműködő tag. Jövedelmet nem vesz fel, a kötelező járulékokat az egyéni vállalkozásban fizette meg. Kérdésem az, hogy a továbbiakban, illetve visszamenőleg a kft. vonatkozásában milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van, ha az egyéni vállalkozásban megfizeti a 7500 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell-e és milyen kóddal beadni T1041-es változásbejelentőt a kft.-knek? A 1908-as járulékbevallást kell-e küldeni? Tisztelettel: Bodolai Marianna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték