641 találat a(z) egyéni vállalkozás cimkére

Szünetelő katás vállalkozónak megszűnt a munkaviszonya Kérdés

Egyéni vállalkozás kft.-vé alakulás Kérdés

Ló bértartása – TEÁOR-szám Kérdés

Egyéni vállalkozásból megmaradt készlet értékesítése új bt.-ben Kérdés

Adatok Kérdés

Sajátjogyú nyugdíjasok díjazása 2020. 07. 01. után Kérdés

Bevallási határidő Esemény

Ingatlan bérbeadása egyéni vállalkozás megszüntetése után Cikk

Egyéni vállalkozó szeretné megszüntetni áfakörös vállalkozását. Megszüntetés után az ingatlant magánszemélyként kívánja bérbe adni másik magánszemélynek. keletkezik-e a fentiek alapján áfa- és szja-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak a szóban forgó ingatlan után? Ha igen, konkrétan mi lesz az áfa és az szja alapja? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Gépjármű kivonása egyéni vállalkozásból Kérdés

Ingatlankivonás egyéni vállalkozásból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-t alapít. Az egyéni vállalkozásában van egy ingatlan is, amit nem szeretne bevinni a kft.-be. Az ingatlan 18 éve van a tulajdonában. Hogyan kell adóznia a vállalkozásból kivont ingatlan tekintetében? Áfa úgy gondolom, nem terheli a kivonást. Elhatárolt vesztesége is van. A kft.-be, mint jogutódba ezt továbbvinné. Kell-e esetleg arányosítania a továbbvihető veszteséget az ingatlankivonás miatt? Jelentős árukészlete is van. A kft.-be egy az egyben bevinné az összes készletet. Az egyéni vállalkozás megszűnés szerinti bevallásában kell-e növelni ezzel a bevételt? Válaszát köszönöm. Némethné

Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa Cikk

A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.

Kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése egyéni vállalkozásnál Cikk

A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 49/B §-a rendelkezik. E kedvezménnyel azok az egyéni vállalkozók élhetnek, akik az Szja tv. hatálya alatt a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg a jövedelmüket, egyszerűbben fogalmazva, akik a bevételükkel szemben a költségeiket tételesen számolják.

Egyéni vállalkozás – adózás utáni jövedelmet csökentő-növelő tételek Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egyéni vállakozó ügyfelem a 2018. évben kizárólag üzemi célt szolgáló beruházását nem vette használatba, annak aktiválása nem történt meg és nem kezdte meg az eszköz értékcsökkenési leírását sem. Így a 1853-as bevallásában adózás utáni vállalkozói jövedelemet csökkentő tételként a 96. sorban beruházási költség címén levont összeggel csökkentettem a vállalkozói osztalékalapját 9 000 000 forinttal. A kérdésem: amennyiben a 2019. évben az eszköz használatbavétele megtörtént, megkezdtük az értékcsökkenési leírását, az adózás utáni vállalkozói jövedelem növelő tételei között kell-e szerepeltetnem az összeget? Amennyiben fel kell tüntetnem, akkor milyen módon, összegben szerepeltessem a bevallásban? Az Szja tv. 49/C § (2) c) és d) pontja számomra nem teljes mértékben értelmezhető. Illetve a 49/C § (6) a) ponjában szereplő csökkentő tétel érvényesíthető-e? Szíves válaszát előre köszönöm!

Be kell jelenteni a székhelyszolgáltatás igénybevételét Cikk

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját – figyelmeztet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Csed-gyed maximum vállalkozónál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni csed-gyeddel kapcsolatos gondolatmenetre. A dolgozó határozott idejű munkaviszonya 2020. augusztus 31-ével megszűnik. Úgy szeretné, ha 2021. február körül szülne. Ha 2020. december 1-jétől egyéni vállalkozást indítana, s abban 322 ezer forint kivétet számolna el, 2021 januárjában, a szülés előtti 28 nappal pedig megigényelné a csedet, akkor megkapja a gyed maximumot. Ha nem lenne kivét, hanem csak a minimálbér után fizetné meg a járulékokat, akkor pedig a csed-gyed alapja a minimálbér másfélszerese (2020-ban 241 500 forint) lenne? Ha esetleg a két jogviszony (munkaviszony és egyéni vállalkozói) közötti időszakban bejelentkezik a munkaügyi központba s álláskeresési járadékot kap, az ez esetben sehol nem fog beszámítódni? Segítségét köszönöm!