580 találat a(z) egyéni vállalkozás cimkére
Egyéni vállalkozó (őstermelő) helyi adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélyként őstermelő is, mely tevékenységből a bevétele meghaladja a 600 ezer forintot. Egyéni vállalkozóként székhelye és három telephelye van, de ezen kívül őstermelőként még más településen földbérlete is van (be van jegyezve a földhivatalnál). Katás egyéni vállalkozó, de a helyi adóra nincs kata alá bejelentkezve, mert jelentős anyagköltsége is van. Szeretném kérdezni, hogy miként járjunk el ez esetben a helyiadóalap és az adó számításakor (vagyis miként kezeljük külön/egyben az őstermelésből származó szintén jelentős bevételét és anyagköltségét)? Valamint miként járjunk el az esetben, ha a bejelentkezik az egyéni vállalkozásával a helyi adó esetében is katás adózási mód alá? Esetleg jobban járna-e így? Az őstermelésből származó helyiadóalapjára eső helyi adót nem váltja ki a katásokra vonatkozó helyi adó. Vajon miként nézne ki egy helyiadó-bevallás ez esetben (hiszen egyik egyéni vállalkozó telephelye még érintett őstermeléssel is? (Rendelkezik földdel az önkormányzat illetőségi területén.) Köszönöm segítségüket!
5 éven túli szüneteltetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egyéni vállakozó 2010-től szüneteltette a vállakozói tevékenységét. Öt éven belül nem szüntette meg, és nem kezdte újra. A NAV törölte az adószámát az 5 év letelte után. Milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia, illetve pótolhatja-e a be nem adott záró bevallásokat? Segítségét előre is köszönöm.
Gépjárművezető-oktató
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjárművezető-oktató egyéni vállalkozás keretén belül kezdi a tevékenységét. Illetve a korábban szüneteltetett tevékenységét újraindítja. Kb. 3 millió forint bevétellel kalkulál éves szinten. Kata szerint adózhat? Ha nem a kata mellett dönt, akkor milyen szabály alapján, és hogyan kell elszámolnia a saját tulajdonú autó költségeit? Köszönettel.
Egyéni vállalkozás folytatása örökösi jogcímen
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Édesapám egyéni vállalkozó volt, és elhunyt. Én folytatnám tovább a vállalkozását örökösi jogcímen, de már én is egyéni vállalkozó vagyok 2010. óta. A kérdésem az lenne, hogy folytathatom-e tovább az ő vállalkozását, és hogyan kivitelezhető ez? Az okmányirodában azt a felvilágosítást kaptam, hogy meg kell szüntetnem a saját vállalkozásomat, hogy örökösi jogcímen folytathassam az ő vállalkozását is. Mindkét vállalkozásnak ugyanaz a tevékenysége, és mindegyikben vannak eszközök, és lett korábban fejlesztési tartalék is képezve. Ha nekem meg kell szüntetnem a vállalkozásomat, az eszközök miatt adófizetési kötelezettségem lenne, valamint ebben az évben már volt értékesítésem is, így jelentős az eredményem, ami után szintén adófizetési kötelezettségem keletkezne. Ugyanazt a tevékenységet folytatnám, ugyanazokkal az eszközökkel. Az adóhivatal sem tudott felvilágosítást adni ebben a témában! Válaszukat előre is köszönöm!
Idénymunka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A nyári időszakban teljes munkaidőben foglalkoztatott gyümölcsárusítást (dinnyeárusítás) szeretne végezni. Kérdés, hogy milyen formában lehetséges ezt végezni, hogy minden hivatalosan működjön? Lehet-e őstermelő, vagy egyéni vállalkozást kell létrehoznia? Vagy van-e valamilyen más lehetősége erre a 3 hónapra szóló tevékenységre?
Külföldi munkavégzés – egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy főállású egyéni vállalkozó Németországban vállal napi 8 órás munkát, akkor mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban. Az A1 nyomtatványt kitöltöttük neki, valamint a T101E nyomtatványon átjelentettük EGT-tagállamban munkaviszonnyal rendelkezőnek. A T1041 nyomtatványon meg kell szüntetni a jogviszonyát Ön szerint? Az 58-as bevallásokat tudtommal nem kell beadni. Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi munkaviszony, magyar egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ausztriában munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországon kíván egyéni vállalkozást indítani. Az A1-es igazolás alapján az osztrák tagállam joga alkalmazandó. Alapvetően arra lennék kíváncsi, hogy mi a különbség ebben az esetben a "normál" belföldi egyéni vállalkozáshoz képest. Milyen bevallási és fizetési kötelezettségei lesznek belföldön az egyéni vállalkozónak? A webes ügysegéden indításkor jelölni lehet, hogy EGT-tagállamban munkaviszonnyal rendelkezik. Ezek után a T1041-es nyomtatványon nem kell őt bejelenteni, ugye? Az '58-as bevallásokat (nullásan) be kell-e nyújtani? Magyarországon csak az szja-bevallás alapján keletkezik fizetési kötelezettsége, amennyiben nincs alkalmazottja? Abban esetleg tud-e segíteni, hogy ebben az esetben az osztrák hatóságoknál (tekintve, hogy ott biztosított) keletkezik-e befizetési/bevallási kötelezettsége az egyéni vállalkozás tekintetében? Köszönöm.
Őstermelő – katás egyéni vállalkozás
Kérdés
Áfás őstermelő indíthat-e alanyi mentes katás egyéni vállalkozást?
Kkv-törvény szerinti besorolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz
Egyéni vállalkozás megszüntetése – vállalkozásba bevitt ingatlan
Kérdés
Egyéni vállalkozó 24 éve vásárolt üzlethelyiséget, amit bérbeadással hasznosított. Meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását, az ingatlan után kell-e adóznia? Könyv szerinti értéke nulla. Ha a megszűnés után értékesíti az ingatlant, akkor kell-e adóznia, mivel már 24 év telt el a beszerzéstől számítva? Köszönettel várom válaszukat.
Családi gazdaság tagjának munkaviszonya, közös háztartás
Kérdés
A családi gazdaság egyik tagjának nem mezőgazdasági egyéni vállalkozása is van, ahol még a családi gazdaság megalapítása előtt munkaviszonyt létesített egy másik taggal. Ez a még most is fennálló munkaviszony befolyásolja-e a családi gazdaság szabályszerű működését? Ha a 6 fős családi gazdaság tagjai nem élnek közös háztartásban, hogyan osszák meg a 2015. évi bevételeiket, illetve milyen kötelezettségük van a továbbiakban?
Közjegyzői jog átadásának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik közjegyző, aki egyéni vállalkozás formájában végezte a tevékenységét, gyermeknevelés miatt jelenleg szünetelteti a tevékenységét. Helyette egy új közjegyzőt neveztek ki, aki szintén egyéni vállalkozás formájában végzi a tevékenységét. A gyeden lévő közjegyző havonta joghasználati díjat számláz a helyette kinevezett közjegyzőnek az általa elért bevétel meghatározott százalékában (a közjegyzői kamara hozzájárulásával). Kérdésem: 1. Miként adózik a tevékenységét szüneteltető, gyeden lévő közjegyző az általa kiállított joghasználati díj után (magánszemélyként vagy vállalkozóként)? 2. Minek minősül a helyettesítő közjegyzőnél az általa befogadott joghasználati díjról szóló számla? Árbevétel-csökkentő tétel vagy igénybe vett szolgáltatás?
Egyéni vállalkozás áfája, szüneteltetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás bejövő átutalásos számlájának áfáját mikor lehet levonásba helyezni, illetve kimenő átutalásos számla esetében mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Továbbá kérdezném, ha szünetel az egyéni vállalkozás, és a szüneteltetés kezdő napján vannak olyan bejövő és kimenő számlák is, amelyek még nem kerültek kiegyenlítésre, abban az esetben záró bevallásokat kell benyújtani. A ki nem egyenlített tételeket hogyan kell kezelni áfa tekintetében? A válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönettel.
Egyéni vállalkozás szüneteltetése, megszűnése – tárgyi eszközök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes egyéni vállalkozó 2011. óta szünetelteti a tevékenységét. Mivel nem kezdte újra, ezért 2016 márciusában lejár az 5 év . A kérdésünk az, hogy ebben az esetben automatikusan megszűnik a vállalkozás, szükséges-e bármilyen bevallást tenni soron kívül? 2011. évben szüneteltetés előtt rendelkezett tárgyi eszközökkel, melyek azóta a tevékenység használatához elavultak. A követő évben a 2016. évi tárgyi eszközök értékesítését melyik sorban kell bevallani? Amennyiben nem sikerül értékesíteni az eszközöket, selejtezésre kerülnek, akkor melyik sorban kell azt feltüntetni? Milyen adóvonzata van? Értékesítés áfát nem érint, jól értjük? Válaszát köszönjük.
Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó/részmunkaidős közalkalmazott
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni. Egy 69 éves (öregségi nyugdíjas) egyéni vállalkozó 2014-ben közalkalmazottként elhelyezkedett, ami után a nyugdíj folyósításáról le kellett mondania. 2014-ben heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatták, emellett dolgozott (és jelenleg is dolgozik) egyéni vállalkozóként is (itt havi jövedelmet nem vett/vesz ki, a nyereséget vállalkozói osztalékalappal számolja el az ’53-as bevallásban). 2015-ben a munkaviszonya heti 40 óráról heti 32 órára csökkent. A nyugdíjfolyósító helyett 2014-től a foglalkoztatójától kapja a nyugdíjának megfelelő összeget havi rendszerességgel a munkabérén felül. A foglalkoztató a munkabérre vonatkozóan 7 százalék egészségbiztosítási, 10 százalék nyugdíjjárulékot és 16 százalék szja-t vont le. (Az éves adóigazolásból az derül ki, hogy a nyugdíjnak megfelelő összeget a munkáltató visszabruttósítja, és szja-alap, valamint egészségbiztosítási alap is). A nyugdíjfolyósítótól minden évben megkapja az értesítést a nyugdíjemelésre vonatkozóan, ami alapján a foglalkoztató szintén meg is emeli a folyósított összeget. 2014-ben és 2015-ben is megfizette negyedévente az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az lenne a kérdésem, hogy az egyéni vállalkozására tekintettel továbbra is kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak számít, vagy 2015-től főállású egyéni vállalkozó lenne, mivel a munkaviszonya nem éri el a heti 36 órát?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
