Kormányfői támogatást kapott a Fidesz-KDNP frakció ötlete: 180 forinton történő végtörlesztés. Ellenzői közül viszont szinte kivétel nélkül mindenki azt kifogásolja, hogy ez csak a tehetőseken segít és nem a bajba jutottakon, bár a kitűzött cél a bajba jutott deviza adósok megsegítése volt.
A bankok többsége egyelőre nem tervez kamatcsökkentést, igaz, az összes hitelintézet jelezte, hogy reagál a piaci folyamatokra, s amennyiben tartósan csökken a forrásbevonás költsége, a fogyasztók terhe is alacsonyabb lesz. A hazai hitelintézeteknél egyébként úgy látják, hogy az adósok problémáit nem a kamat mértéke, hanem a rendkívüli módon megerősödött frank okozza.
Már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról.
Miért nem a felvételkori frankárfolyamon vonja le a törlesztőrészletet a bank az ügyféltől, hiszen pénzintézet csak átváltotta a forintot frankra, majd odaadta a fogyasztónak? És egyébként is miért emelkedik a frankhitelek kamata, ha a svájci alapkamat nulla? Különböző blogokon, hozzászólásokban számtalanszor elhangzottak ezek a kérdések az utóbbi hónapokban. Alábbi cikkünkben megválaszoljuk, miért nem ilyen egyszerű a probléma kezelése, s milyen együttműködés szükséges ahhoz, hogy normalizálódjon a frankhitelesek helyzete.
Tárgyi illetékmentessé tenné a devizahitelesek pénzügyi intézménnyel szemben indított perét az MSZP, ha a kölcsön fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog.
Az árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet számításáról szólókormányrendelet hétfőn, augusztus 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet megalkotásakor szembesült a kormány azzal, hogy az „aránytalanul magas” törvényi kitétel elkerülése nem egyszerű feladat. Három „kommunikált” rendelet-változat is megjelent kormányzati forrásból. Számszerűsítettük ezeket.
Már a kormány is jobb híján azt javasolja, hogy minél többen vegyék igénybe a 180 forintos svájci frank árfolyamon való törlesztő-részlet rögzítést. Ha valaki azonnal lép, az is leghamarabb októbertől vehetné igénybe a havi törlesztő-részlet enyhítést. Ráadásul ugyanolyan tortúrán kellene keresztül mennie, mint a hitelfelvételkor. De létezik egy egyszerűbb és véglegesnek tűnő megoldás. Mi kell hozzá?
Mennyi adót kell fizetnie a háziorvosnak az eladott praxisjoga után? Elszámolható-e az osztalékalap utáni eho? Mennyi adó járhat vissza deviza alapú jelzáloghitel után? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszolt.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték