Átlagosan 400-550 ezer forint kamat megfizetésétől mentesülhetnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint azok a devizaalapú jelzáloghitelesek, akik belépnek az árfolyamrögzítési programba.
2011. évtől nagyságrendtől függetlenül kötelező a devizás tételek év végi átértékelése folytán keletkezett árfolyamdifferencia eredménnyel szembeni könyvelése.A társaság nagy összegű devizabetéttel rendelkezett 2011. év végén ami miatt jelentős mértékű eredményt kellett elkönyvelnie. (megjegyzem nem tartom reálisnak egy pillanatnyi állapot miatti nem realizált eredmény elszámolását, mivel ez az eszközök felértékelését jelenti, de a törvény megfogalmazásából ez következik)2012. évben a devizabetét változatlanul fennáll, viszont az ellentétes irányú árfolyammozgás miatt várhatóan olyan összegű árfolyamdifferenciát kell lekönyvelnie a cégnek, ami miatt veszteséges lesz egy olyan társaság, amely az elmúlt 20 év alatt mindig nyereséget realizált.Kérdésem: tudnak-e valami megoldást a fenti helyzetre?Köszönettel
Termékdíj visszaigénylése esetén a számlán vagy a számla mellékletében (is) lehet feltüntetni a számlazáradékot? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
Idén január 30-ig meghaladta a 141 ezer darabot a fix árfolyamon végtörlesztett szerződések száma, s további 19 ezer szerződés esetében igazolták az ügyfelek a szükséges fedezet meglétét. A végtörlesztés céljára fordított hitelkiváltó forinthitelek száma január végéig mintegy 37 ezer darab volt. Így mintegy 160 ezer családnál szűnt meg a devizakockázatoknak való kitettség – derül ki a PSZÁF összesítéséből.
A devizahitelesek a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhetik a végtörlesztést ez év december 30-ig. Kinek érdemes forinthitelre váltania? Most az Adózóna új Végtörlesztés kalkulátorával kiszámolhatja, Önnek melyik kölcsön éri meg jobban!
Az Országgyűlés elfogadta a lakóingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével kötött lakáscélú és szabad felhasználású devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó személyi jövedelemadó törvényt és az illetékekről szóló törvényt érintő módosításokat. Értelmeztük a törvény szövegét.
Ehhez törvényt sem kell módosítani. A munkáltatónak a hatályos személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 72. § -a alapján van lehetősége adómentesen kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújtani a munkavállaló lakáscélú bankhitelének törlesztésére.
Kormányfői támogatást kapott a Fidesz-KDNP frakció ötlete: 180 forinton történő végtörlesztés. Ellenzői közül viszont szinte kivétel nélkül mindenki azt kifogásolja, hogy ez csak a tehetőseken segít és nem a bajba jutottakon, bár a kitűzött cél a bajba jutott deviza adósok megsegítése volt.
A bankok többsége egyelőre nem tervez kamatcsökkentést, igaz, az összes hitelintézet jelezte, hogy reagál a piaci folyamatokra, s amennyiben tartósan csökken a forrásbevonás költsége, a fogyasztók terhe is alacsonyabb lesz. A hazai hitelintézeteknél egyébként úgy látják, hogy az adósok problémáit nem a kamat mértéke, hanem a rendkívüli módon megerősödött frank okozza.
Már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról.
Miért nem a felvételkori frankárfolyamon vonja le a törlesztőrészletet a bank az ügyféltől, hiszen pénzintézet csak átváltotta a forintot frankra, majd odaadta a fogyasztónak? És egyébként is miért emelkedik a frankhitelek kamata, ha a svájci alapkamat nulla? Különböző blogokon, hozzászólásokban számtalanszor elhangzottak ezek a kérdések az utóbbi hónapokban. Alábbi cikkünkben megválaszoljuk, miért nem ilyen egyszerű a probléma kezelése, s milyen együttműködés szükséges ahhoz, hogy normalizálódjon a frankhitelesek helyzete.
Tárgyi illetékmentessé tenné a devizahitelesek pénzügyi intézménnyel szemben indított perét az MSZP, ha a kölcsön fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog.
Az árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet számításáról szólókormányrendelet hétfőn, augusztus 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet megalkotásakor szembesült a kormány azzal, hogy az „aránytalanul magas” törvényi kitétel elkerülése nem egyszerű feladat. Három „kommunikált” rendelet-változat is megjelent kormányzati forrásból. Számszerűsítettük ezeket.
Már a kormány is jobb híján azt javasolja, hogy minél többen vegyék igénybe a 180 forintos svájci frank árfolyamon való törlesztő-részlet rögzítést. Ha valaki azonnal lép, az is leghamarabb októbertől vehetné igénybe a havi törlesztő-részlet enyhítést. Ráadásul ugyanolyan tortúrán kellene keresztül mennie, mint a hitelfelvételkor. De létezik egy egyszerűbb és véglegesnek tűnő megoldás. Mi kell hozzá?
Mennyi adót kell fizetnie a háziorvosnak az eladott praxisjoga után? Elszámolható-e az osztalékalap utáni eho? Mennyi adó járhat vissza deviza alapú jelzáloghitel után? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték