Egyéni vállalkozónak külföldi vevő fizet jogdíjat termékek értékesítése után. A jogdíjról USD fizetési értesítőt küld az eladásokról, és a lezárt időszak szerint fizetendő összegről. Az ellenérték azonban EUR devizaszámlára érkezik. Kérdésem, hogy a számlát dollárban vagy euróban kell-e kiállítani? Forintra történő átváltásnál melyik pénznem árfolyamát vegyem alapul?
Milyen jogszabályi feltételei vannak a forinttól eltérő devizában történő könyvvezetésnek? Az áttérésre milyen határidők és jogszabályi követelmények vonatkoznak? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Milyen jogszabályi feltételei vannak a forinttól eltérő devizában történő könyvvezetésnek? Az áttéréshez milyen határidők és jogszabályi követelmények vannak? Válaszukat köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Közösségi termékértékesítésnél Ft-tól eltérő deviza esetén mely napra vonatkozó árfolyamot kell használni a kibocsátott számlában? A számla az áfabevallás mely időszakában kerül bevallásra? Köszönjük!
Moszkva minden országgal a nemzeti devizák alkalmazását részesítené előnyben a dollár helyett a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban, de a javaslat megvalósításának a részleteit még ki kell dolgozni – közölte ma Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Nagyot gyengült a forint pénteken a főbb devizákkal szemben.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás az EU több országába 183 napot meghaladó időtartamra kiküldi a munkavállalóit. Személyi jövedelemadót külföldön fizetnek a bér után, járulékokat pedig "csak" a magyarországi munkaszerződésben meghatározott bér után. A devizaellátmány adózásával kapcsolatosan több eltérő információt olvastam. Évekig elfogadott álláspont volt, hogy ez után nem kell itthon járulékot fizetni. 2010-ről olvastam egy ÉVOSZ tájékoztatót, mely szerint az APEH elnöke azt írta, hogy a devizaellátmány egyéb munkajövedelem, és nem képezi járulék alapját. Bírósági állásfoglalásban viszont bérjövedelemnek tekintették. Mi a ma érvényben lévő szabályozás? Mi a NAV jelenlegi állásfoglalása ebben a témában? Szocho és szakképzési hozzájárulás alapját képezi? Egyéni járulékok? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy egy számlán belül lehet-e több devizanem? Ha nem, melyik törvény, hol tiltja?
Idei árfolyammélypontja közelébe gyengült szerdára virradóra az euróval szemben a forint a nemzetközi devizapiacon.
Gyengült a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás közösségen belüli árut vásárol, az összeget proforma számla alapján előre utalja, előlegszámlát nem kap, csak egy számlát, ami már a teljesítés időpontjával állítanak ki. Kérdésem: helyes, ha a számla kiállítási dátuma alapján teszem az összeget az áfabevallásba? A pénz utalásakor könyvelhetem a 353-ra? Később helyesbítés is történt, a pénz visszautalásakor egyből levonták a banki jutalékot, így a kivonaton kevesebb euró szerepel. Helyesen járok el, ha először a teljes összeget rákönyvelem a K353-ra MNB-árfolyamon, majd utána a jutalékot lekönyvelem átlagárfolyamon, vagy más eljárást kell ilyenkor alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Ibolya
Forintban megállapított osztalékot a tulajdonos devizaátutalással venné fel, mivel a devizaszámlán áll rendelkezésre nagyobb összegű euró. A vállalkozás MNB árfolyam alkalmazására jelentkezett be, deviza tételeit MNB árfolyamon váltja át. A deviza összegben átutalt osztalékot milyen árfolyamon kell forintosítani? (A NAV telefonos információ vonalon azt a választ adta, hogy lehet választani, hogy a felvétel (utalás) napján érvényes MNB árfolyamot, vagy a felvételt megelőző hónap 15. napi MNB árfolyamát használjuk.) Mivel a devizás tételek analitika alapján úgynevezett könyv szerinti árfolyamon kerülnek forintosításra, jelentkezik árfolyamdifferencia, melyet a pénzügyi műveletekkel szemben kell könyvelni? Kérem szíves válaszukat a témával kapcsolatban!
Tisztelt Adózóna! A devizás elõleg áfatartalma forintosításának helyes eljárását szeretném tisztázni az elõlegszámlában és a végszámlában. Példa: Elõlegszámla 1270 euró, végszámla 3810 euró. Elõlegszámla teljesítése 2018. 03. 29-én, árfolyama 312,55 HUF/EUR. Végszámla teljesítése 2018. 04. 10-én, árfolyama 311,60 HUF/EUR. Elõlegszámla: 1000 euró (adóalap) + 270 euró (áfa) = 1270 euró, HUF-ban 312,55 árfolyamon: 312 550 + 84 389= 396 939 HUF 1. variáció végszámlára: Teljes adóalap 3000 + teljes áfa 810 = 3810 euró. Elõleglevonás 312,55 árfolyamon 1000 euró + 270 euró = 1270 euró/312 550 HUF + 84 389 HUF = 396 939 HUF elõleg után maradó összeg 311,60 árfolyamon: 2000 euró + 540 euró = 2540 euró/623 200 HUF + 168 264 HUF = 791 464 HUF. Tehát a számlán feltüntetendõ áfatartalom forintban: 84 389+168 264 = 252 653 HUF. 2. variáció végszámlára: 3000 euró + 810 euró = 3810 euró/934 800 HUF + 252 396 HUF = 1 187 196 HUF Véleményem szerint az 1. variáció a helyes, kérem a megerõsítést ebben. Köszönettel: ITL Group Kft.
Februárban 857,9 millió euróval csökkentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékai, és a januári 46 millió eurós növekedéssel együtt 811,9 millió euróval alacsonyabbak voltak a múlt hónap végén, mint a múlt év végén – derül ki a jegybank szerdán megjelent legfrissebb előzetes adataiból.
Hogyan kell kimutatni a pénzügyi szolgáltatások közül a hitel és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket? Ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték