Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    409 találat a(z) deviza cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy áfaalany kisadózó vállalkozás devizás számlát állít ki, A számla bruttó végösszege 100 euró, számlaérték áfa nélkül 78,74 euró, áfa összege 21,26 euró. A számla teljesítési időpontja 2017.10.09. Az áfatörvény értelmében bejelentette, hogy MNB-árfolyamot alkalmaz. Az áfa teljesítés időpontjában átszámított forintértéke 6641 forint, melyet pénzforgalmi adózóként a jóváírás hónapjának áfabevallásába állít be fizetendő adóként. A számla végösszege 10.26-án paypal-on érkezik meg devizában. A katatörvény értelmében a devizában szerzett bevételt a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon kell számításba venni és a bevételnek nem része az áfa. A jóváírt forintosított összeg 31 074 forint, melyből a nettó 24 468 forint. Kérdésem az lenne, hogy végül is milyen összeg lesz a kisadózó bevétele? Számlajóváírás forintosított összege 31 074 forint, a ténylegesen befizetett (fizetendő) áfa 6641 forint, a fennmaradó összeg 24 433 forint vagy 24 468 forint (a számla nettó euróértéke a jóváírásnapi MNB-árfolyamon átszámítva). Köszönettel.

    Cikk

    A forint lakossági állampapírok állománya 6513 milliárd forintot tett ki szeptember végén, 154 milliárd forinttal emelkedett az előző hónaphoz képest és 1445,8 milliárd forinttal január óta, mely kétszerese az egész évre tervezett növekménynek – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy szálloda ügyfeleinek rendszeresen devizás számlákat állít ki, amelyeken szerepel tájékoztató adatként forintban is a fizetendő összeg, és ezeket a számlákat gyakorlatilag azonnal lehúzzák a hitelkártyáról forintban. A kártyáról lehúzott összeget a bank 1-2 nap múlva utalja át a cégnek, így gyakorlatilag mindig keletkezik árfolyam-különbözet. Több száz ilyen számláról van szó. A kérdésem az lenne, hogy mennyire szabályos? A vendégek devizás számlát kérnek, de a POS terminálon csak forintban lehet megadni a fizetendő összeget. Egy esetleges NAV-os vizsgálaton ez milyen megítélés alá esik? Kérem adjon meg jogszabályi hivatkozást is a válaszához. Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A tanulmányi szerződésben szereplő támogatást dollárban fizettük meg munkavállalónk helyett (a cégnek van dolláralapú számlája). Kérdésem, ha szerződést szeg, akkor követelhetjük-e az összeget forintban, és ha igen, akkor mely nap alapján. A szerződésszegés napján vagy az utalásunk napján érvényes deviza középárfolyam (esetleg valamilyen banki átváltás szerinti összeg) szerint? Köszönettel.

    Kérdés

    Olvastam az alábbi cikket és ezzel kapcsolatos a kérdésem: http://adozona.hu/afa/Euroban_kapott_eloleg_igy_szamoljuk_az_afat_WA7D0L. Amikor az előleget, ami euróban van, elutaljuk a forintos bankszámlánkról, akkor annak az árfolyama más lesz (nagyobb), mint az előlegszámláé, mivel arra az MNB árfolyamot választottuk. A kettő között keletkezett különbözetet árfolyam eszteségre könyveljük vagy az előleget növeljük meg vele?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Hogyan kell a törvényi előírását értelmezni az alábbi esetekben? "a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete" 1. Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre el kellett utalni proforma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. 2. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 7-ei utalással történik a kiegyenlítés. 3. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 8-ai utalással történik a kiegyenlítés, 7-én valutabefizetés történik a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?

    Kérdés

    Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. szolgáltatási szerződést kötött a legnagyobb közép-európai, átutalással foglalkozó intézménnyel. Az intézmény rendelkezik MNB engedéllyel. A szolgáltatás külföldi pénzváltásra, átutalásokra vonatkozik. Jobb devizaárfolyamokat, jelentős megtakarításokat kínálnak. A folyamat a következő: a magyarországi kft. megbízást ad a pénzváltónak 18 000 PLN átutalására a kft. külföldi szállítója részére. A pénzváltó megadja a PLN-nek megfelelő forint összeget a saját árfolyama alapján, melyet a kft. előre utal a pénzváltó intézménynek. Ezek után a pénzváltó átutalja a kft. külföldi szállítójával szembeni 18 000 PLN kötelezettségét. A kft. bankszámláján csak a forint összeg, illetve a pénzváltó intézmény neve, bankszámlaszáma fog szerepelni, nem pedig a külföldi szállító adatai a hivatkozott szállítói számlaszámmal. Jogszerű-e és számviteli szempontból könyvelhető-e szállítói kötelezettség kiegyenlítéseként a pénzváltónak küldött összeg. Ha igen, akkor milyen bizonylattal kell alátámasztani a tételt (váltási szerződés, stb.) Elszámolható-e a pénzváltónak utalt forintösszeg és a kft. MNB árfolyamon könyvelt szállítói kötelezettsége közötti különbözet árfolyam-differenciának? Kell-e igazolnia a pénzváltónak azt, hogy ő tényleg elutalta-e a deviza kötelezettséget? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik belföldi cég a másik belföldi illetőségű cégnek devizában állított ki előlegszámlát. (Megrendelés után díjbekérőt küldtünk, amiben euróban kértük az előleget. A pénz meg is érkezett a számlánkra, ekkor állítottuk ki az előleg számláját az akkori MNB - választott- középárfolyamon számítva az áfa tartalmát.) A vevő elállt a vásárlástól, így az előleg visszautalásra került. Az előlegszámla érvénytelenítésekor kiállított számlán, milyen árfolyamnak kell szerepelnie az áfatartalom megállapításához, az eredeti számlán szereplő árfolyamnak vagy a visszafizetéskor érvényes árfolyamnak? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Devizabankból történő készpénz felvétele esetén milyen árfolyammal kell az egyéni vállalkozó pénztárkönyvében szerepeltetni a devizabankból valutapénztárba felvett euro összegét, illetve devizabanknál a pénz csökkenését (mely banki terhelés mindig későbbi, mint a felvétel napja). Köszönöm a segítségüket!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozás terméket szerez be közösségen belülről a deviza átváltás árfolyama a számla kiállítás dátuma, valamint bevallása is erre az időpontra esik. Később a következő hónapban jóváíró számlák érkeznek, a számlakiállítás dátuma, teljesítése már a következő hónap, viszont hivatkozik az előző havi számlára. Ebben az esetben a devizaátváltás időpontja melyik nap lesz, az eredeti vagy a jóváíró számla dátuma? Másik kérdésem közösségen belülről forintban kiállított számlák érkeznek, viszont alatta zlotyiban is fel van tüntetve az összeg. Ebben az esetben elég, ha csak a könyvelésben forintban van rögzítve a számla? Valamint itt is a számlakiállítás alapján állítom be az áfában, mivel közösségen belüli vagy a teljesítést veszem alapul?

    Kérdés

    Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?

    Kérdés

    Gyakran okoz problémát, hogy a forintban kiállított számlák összegét a cég vezetője euróban, az eurós bankszámláról utalja át. Egyrészt a könyvelőprogram nem tudja ezeket kezelni, másrészt, ha több számlát utalnak egyszerre, külön ki kell számolgatni, hogy vajon melyik mennyi euró? A megbízási szerződésben rögzítve van, hogy euróban is lehet fizetni, sőt euró alapon történik a számítás, de a számla forintban készül. Kérdésem, hogy a számviteli törvény nem tiltja-e a más devizában történő kifizetést? Ha lehet, kérem szépen jogszabályhely hivatkozással válaszoljanak. Köszönettel. Zsuzsa

    Kérdés

    A gyermekeim külföldön élnek, s szeretnének az én devizaszámlámra pénzt utalni, az ottani fizetésükből. Ezután ott kapnak adókedvezményt, amit a szülő részére átutalnak. Kérdésem, keletkezik-e nekem ebből adófizetési kötelezettségem, s ha igen, milyen mértékű, s hogyan és mikor kell bevallani? Nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok, évente egyszer kell bevallást készítenem. Várom szíves válaszukat. Üdvözlettel: Jávorné Ochtinszki Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy Romániában élő édesanya Magyarországon élő lányának utalna át egy nagyobb összeget, azzal a céllal, hogy Magyarországon lakást vegyenek. Az összeg lakáseladásából származik. Milyen adó- és illetékkötelezettségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kivaalap, behajthatatlan követelés

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Építőipari vállalkozás helyi iparűzési adója II.

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Közösségi termék értékesítése– előleg

    Bunna Erika

    adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media