A kormány elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek a deviza és devizaalapú személyi és autóhitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint az állam és a bankok tehervállalása mellett 31 milliárd forint jóváírást kaphatnak az ügyfelek, így gyakorlatilag a jelzáloghitelesekkel megegyező árfolyam mellett forintosítják a tartozásukat.
A társaság ingatlant vásárolt, melyhez a külföldi illetékességű tag adott hosszú lejáratra kölcsönt euróban. Kérdésünk, hogy ezt a kölcsönt, az év végi euró árfolyamon át kell-e értékelni? A társaságnak 2014-ben bevétele nem volt, ez az összeg jelentős veszteséget okozna, ha el kell számolni. Kérem segítségüket, hogy válaszukat szíveskedjenek még a mérleg bevallás előtt elküldeni.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak az EUR deviza számláján év végén kétféle euróból tevődik össze a készlete. Van egy év közben forintért vásárolt euró készlet, illetve vevőktől befolyt euró összeg. A számviteli törvény 60. § (1) bekezdése alapján a forintért vásárolt eurót azon az árfolyamon kell nyilvántartani, amennyiért vásároltuk. A kérdésem az lenne, hogy az év végi átértékelésnél a készleten lévő euró összeget így kétféle módon kell kezelni, vagyis a forintért vásárolt eurót abban a forint összegben számolom, amennyiért vettem, a többi eurót pedig átértékelem az év végén érvényes devizaárfolyamon? Társaságunk az MNB árfolyamot alkalmazza. Vagy pedig a Sztv. 60. § (2) bekezdése alapján az egész, készleten lévő euró összeget át kell értékelnem a mérlegfordulónapon érvényes deviza árfolyamán és így elszámolnom az árfolyamnyereséget/veszteséget? Válaszát előre is köszönöm!
2014. évi közösségi beszerzés számla év végi devizás átértékelése megtörtént. A számla kiegyenlítése 2015. februárban történt meg 3 százalék skontó figyelembevételével. A mérlegkészítés fordulónapja dec. 31., a mérlegkészítés időpontja 2015.03.31. Kérdés, hogy a skontó és a kiegyenlítés árfolyamkülönbözete a 2014. évet vagy a 2015. évet érinti-e?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2015.01.01-től eurós könyvvezetésre kíván áttérni. Eddig a devizás tételeit MNB árfolyamon számolta el. Devizás könyvvezetés esetén a forintos számláit továbbra is a számla kiállítás napján érvényes MNB árfolyamon számolja át? A számla kiegyenlítésekor milyen árfolyamot alkalmaz? Itt is a FIFO módszert kell alkalmaznia? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt szakértő! A magyar kft. külföldi tagjának euróban fizetné ki az osztalékot. MNB árfolyamot használ egyébként a könyvelésében és a deviza bankszámlájáról utalná el euróban Kérdésem, hogy helyes-e, ha a kifizetéskor a jóváhagyott osztalék forint összegét az aznapi MNB árfolyamon számítja át euróra és utalja el. Az euró bankját, mivel átlagárfolyamon vezeti, az euró devizabank készlet nyt. árfolyama és az MNB árfolyam közötti különbséget pedig nyereség/veszteség oldalon könyveljük el.
Tisztelt szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ütközik-e valamilyen jogszabályba, ha egy kft. a deviza szükségletét nem a banki forgalomban váltja át, hanem felveszi a forintot a bakszámlájáról, hivatalos pénzváltóhelyen valutára váltja, erről bizonylatot is kap, és a valutát a kft. deviza bakszámlájára befizeti? Az előzetes kalkulációk alapján a készpénz ki- és befizetések költségeit is figyelembe véve még így is kevesebbe kerülne a váltás, mint a bankon keresztüli váltás. köszönettel.
Jogsértően számolta fel fogyasztóikkal szemben devizában, kamatfelárként a járművek forintban megállapított casco díját nyolc autófinanszírozási társaság – állapította meg az MNB vizsgálatsorozata. A jegybank összesen bő 37 millió forint bírságot szabott ki az érintett pénzügyi vállalkozásokra, s kötelezte azokat: fizessék vissza az árfolyam-különbözetet ügyfeleiknek.
A 2013. novemberében életbe lépett SWIFT standard szerint az Izraelbe irányuló deviza-átutalásokban a kedvezményezett számlaszámát minden esetben IBAN formátumban kell megadni.
Jelentősen módosítja a szaktárca a végrehajtási díjszabást, a végrehajtók a mostani 6-8 százalékos díjnak csupán a felét kérhetnék el, ha az adós ellen devizahitel-tartozás miatt indult végrehajtás - értesült a Magyar Nemzet.
A vállalkozás EU-ba szállított számlázott áru ellenértékét megkaphatja-e a vevőjétől készpénzben (pl USD- ben)? Például amikor a vevő Magyarországra jön akkor fizeti ki készpénzben.
Átlagosan 400-550 ezer forint kamat megfizetésétől mentesülhetnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint azok a devizaalapú jelzáloghitelesek, akik belépnek az árfolyamrögzítési programba.
2011. évtől nagyságrendtől függetlenül kötelező a devizás tételek év végi átértékelése folytán keletkezett árfolyamdifferencia eredménnyel szembeni könyvelése.A társaság nagy összegű devizabetéttel rendelkezett 2011. év végén ami miatt jelentős mértékű eredményt kellett elkönyvelnie. (megjegyzem nem tartom reálisnak egy pillanatnyi állapot miatti nem realizált eredmény elszámolását, mivel ez az eszközök felértékelését jelenti, de a törvény megfogalmazásából ez következik)2012. évben a devizabetét változatlanul fennáll, viszont az ellentétes irányú árfolyammozgás miatt várhatóan olyan összegű árfolyamdifferenciát kell lekönyvelnie a cégnek, ami miatt veszteséges lesz egy olyan társaság, amely az elmúlt 20 év alatt mindig nyereséget realizált.Kérdésem: tudnak-e valami megoldást a fenti helyzetre?Köszönettel
Termékdíj visszaigénylése esetén a számlán vagy a számla mellékletében (is) lehet feltüntetni a számlazáradékot? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
Idén január 30-ig meghaladta a 141 ezer darabot a fix árfolyamon végtörlesztett szerződések száma, s további 19 ezer szerződés esetében igazolták az ügyfelek a szükséges fedezet meglétét. A végtörlesztés céljára fordított hitelkiváltó forinthitelek száma január végéig mintegy 37 ezer darab volt. Így mintegy 160 ezer családnál szűnt meg a devizakockázatoknak való kitettség – derül ki a PSZÁF összesítéséből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték