A devizahitelesek a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhetik a végtörlesztést ez év december 30-ig. Kinek érdemes forinthitelre váltania? Most az Adózóna új Végtörlesztés kalkulátorával kiszámolhatja, Önnek melyik kölcsön éri meg jobban!
Az Országgyűlés elfogadta a lakóingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével kötött lakáscélú és szabad felhasználású devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó személyi jövedelemadó törvényt és az illetékekről szóló törvényt érintő módosításokat. Értelmeztük a törvény szövegét.
Ehhez törvényt sem kell módosítani. A munkáltatónak a hatályos személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 72. § -a alapján van lehetősége adómentesen kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújtani a munkavállaló lakáscélú bankhitelének törlesztésére.
Kormányfői támogatást kapott a Fidesz-KDNP frakció ötlete: 180 forinton történő végtörlesztés. Ellenzői közül viszont szinte kivétel nélkül mindenki azt kifogásolja, hogy ez csak a tehetőseken segít és nem a bajba jutottakon, bár a kitűzött cél a bajba jutott deviza adósok megsegítése volt.
A bankok többsége egyelőre nem tervez kamatcsökkentést, igaz, az összes hitelintézet jelezte, hogy reagál a piaci folyamatokra, s amennyiben tartósan csökken a forrásbevonás költsége, a fogyasztók terhe is alacsonyabb lesz. A hazai hitelintézeteknél egyébként úgy látják, hogy az adósok problémáit nem a kamat mértéke, hanem a rendkívüli módon megerősödött frank okozza.
Már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról.
Miért nem a felvételkori frankárfolyamon vonja le a törlesztőrészletet a bank az ügyféltől, hiszen pénzintézet csak átváltotta a forintot frankra, majd odaadta a fogyasztónak? És egyébként is miért emelkedik a frankhitelek kamata, ha a svájci alapkamat nulla? Különböző blogokon, hozzászólásokban számtalanszor elhangzottak ezek a kérdések az utóbbi hónapokban. Alábbi cikkünkben megválaszoljuk, miért nem ilyen egyszerű a probléma kezelése, s milyen együttműködés szükséges ahhoz, hogy normalizálódjon a frankhitelesek helyzete.
Tárgyi illetékmentessé tenné a devizahitelesek pénzügyi intézménnyel szemben indított perét az MSZP, ha a kölcsön fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog.
Az árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet számításáról szólókormányrendelet hétfőn, augusztus 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet megalkotásakor szembesült a kormány azzal, hogy az „aránytalanul magas” törvényi kitétel elkerülése nem egyszerű feladat. Három „kommunikált” rendelet-változat is megjelent kormányzati forrásból. Számszerűsítettük ezeket.
Már a kormány is jobb híján azt javasolja, hogy minél többen vegyék igénybe a 180 forintos svájci frank árfolyamon való törlesztő-részlet rögzítést. Ha valaki azonnal lép, az is leghamarabb októbertől vehetné igénybe a havi törlesztő-részlet enyhítést. Ráadásul ugyanolyan tortúrán kellene keresztül mennie, mint a hitelfelvételkor. De létezik egy egyszerűbb és véglegesnek tűnő megoldás. Mi kell hozzá?
Mennyi adót kell fizetnie a háziorvosnak az eladott praxisjoga után? Elszámolható-e az osztalékalap utáni eho? Mennyi adó járhat vissza deviza alapú jelzáloghitel után? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték