Olvastam az alábbi cikket és ezzel kapcsolatos a kérdésem: http://adozona.hu/afa/Euroban_kapott_eloleg_igy_szamoljuk_az_afat_WA7D0L. Amikor az előleget, ami euróban van, elutaljuk a forintos bankszámlánkról, akkor annak az árfolyama más lesz (nagyobb), mint az előlegszámláé, mivel arra az MNB árfolyamot választottuk. A kettő között keletkezett különbözetet árfolyam eszteségre könyveljük vagy az előleget növeljük meg vele?
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell a törvényi előírását értelmezni az alábbi esetekben? "a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete" 1. Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre el kellett utalni proforma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. 2. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 7-ei utalással történik a kiegyenlítés. 3. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 8-ai utalással történik a kiegyenlítés, 7-én valutabefizetés történik a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. szolgáltatási szerződést kötött a legnagyobb közép-európai, átutalással foglalkozó intézménnyel. Az intézmény rendelkezik MNB engedéllyel. A szolgáltatás külföldi pénzváltásra, átutalásokra vonatkozik. Jobb devizaárfolyamokat, jelentős megtakarításokat kínálnak. A folyamat a következő: a magyarországi kft. megbízást ad a pénzváltónak 18 000 PLN átutalására a kft. külföldi szállítója részére. A pénzváltó megadja a PLN-nek megfelelő forint összeget a saját árfolyama alapján, melyet a kft. előre utal a pénzváltó intézménynek. Ezek után a pénzváltó átutalja a kft. külföldi szállítójával szembeni 18 000 PLN kötelezettségét. A kft. bankszámláján csak a forint összeg, illetve a pénzváltó intézmény neve, bankszámlaszáma fog szerepelni, nem pedig a külföldi szállító adatai a hivatkozott szállítói számlaszámmal. Jogszerű-e és számviteli szempontból könyvelhető-e szállítói kötelezettség kiegyenlítéseként a pénzváltónak küldött összeg. Ha igen, akkor milyen bizonylattal kell alátámasztani a tételt (váltási szerződés, stb.) Elszámolható-e a pénzváltónak utalt forintösszeg és a kft. MNB árfolyamon könyvelt szállítói kötelezettsége közötti különbözet árfolyam-differenciának? Kell-e igazolnia a pénzváltónak azt, hogy ő tényleg elutalta-e a deviza kötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az egyik belföldi cég a másik belföldi illetőségű cégnek devizában állított ki előlegszámlát. (Megrendelés után díjbekérőt küldtünk, amiben euróban kértük az előleget. A pénz meg is érkezett a számlánkra, ekkor állítottuk ki az előleg számláját az akkori MNB - választott- középárfolyamon számítva az áfa tartalmát.) A vevő elállt a vásárlástól, így az előleg visszautalásra került. Az előlegszámla érvénytelenítésekor kiállított számlán, milyen árfolyamnak kell szerepelnie az áfatartalom megállapításához, az eredeti számlán szereplő árfolyamnak vagy a visszafizetéskor érvényes árfolyamnak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Devizabankból történő készpénz felvétele esetén milyen árfolyammal kell az egyéni vállalkozó pénztárkönyvében szerepeltetni a devizabankból valutapénztárba felvett euro összegét, illetve devizabanknál a pénz csökkenését (mely banki terhelés mindig későbbi, mint a felvétel napja). Köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás terméket szerez be közösségen belülről a deviza átváltás árfolyama a számla kiállítás dátuma, valamint bevallása is erre az időpontra esik. Később a következő hónapban jóváíró számlák érkeznek, a számlakiállítás dátuma, teljesítése már a következő hónap, viszont hivatkozik az előző havi számlára. Ebben az esetben a devizaátváltás időpontja melyik nap lesz, az eredeti vagy a jóváíró számla dátuma? Másik kérdésem közösségen belülről forintban kiállított számlák érkeznek, viszont alatta zlotyiban is fel van tüntetve az összeg. Ebben az esetben elég, ha csak a könyvelésben forintban van rögzítve a számla? Valamint itt is a számlakiállítás alapján állítom be az áfában, mivel közösségen belüli vagy a teljesítést veszem alapul?
Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?
Gyakran okoz problémát, hogy a forintban kiállított számlák összegét a cég vezetője euróban, az eurós bankszámláról utalja át. Egyrészt a könyvelőprogram nem tudja ezeket kezelni, másrészt, ha több számlát utalnak egyszerre, külön ki kell számolgatni, hogy vajon melyik mennyi euró? A megbízási szerződésben rögzítve van, hogy euróban is lehet fizetni, sőt euró alapon történik a számítás, de a számla forintban készül. Kérdésem, hogy a számviteli törvény nem tiltja-e a más devizában történő kifizetést? Ha lehet, kérem szépen jogszabályhely hivatkozással válaszoljanak. Köszönettel. Zsuzsa
A gyermekeim külföldön élnek, s szeretnének az én devizaszámlámra pénzt utalni, az ottani fizetésükből. Ezután ott kapnak adókedvezményt, amit a szülő részére átutalnak. Kérdésem, keletkezik-e nekem ebből adófizetési kötelezettségem, s ha igen, milyen mértékű, s hogyan és mikor kell bevallani? Nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok, évente egyszer kell bevallást készítenem. Várom szíves válaszukat. Üdvözlettel: Jávorné Ochtinszki Mária
Tisztelt Szakértő! Egy Romániában élő édesanya Magyarországon élő lányának utalna át egy nagyobb összeget, azzal a céllal, hogy Magyarországon lakást vegyenek. Az összeg lakáseladásából származik. Milyen adó- és illetékkötelezettségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése, amelyben megerősítik a korábban közölt nyereség- és osztalékadatokat. A tavalyi eredmény után 50 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek a jegybank.
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Mikor kell evát fizetnie, ha például az április havi díjról a számlát március 15-én állítja ki, április 5-ei fizetési határidővel. A 2016. évi áfatörvény folyamatos teljesítésű számlákra vonatkozó szabályának változása miatt idén a teljesítési időpont 2016. 03. 15. (számla kelte). Kérdés: jó-e, ha az evát a II. negyedévben, mint áprilisi számla után fizetjük, mivel a számviteli törvény szerint a bevétel megszerzése április?
A háztartások és a vállalatok hasonlóképpen jelentős devizabetéteket helyeztek el, és vontak ki forintbetéteket februárban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön kiadott legfrissebb adataiból.
Tisztelt Szakértő! A vállalatunk különböző időszakokra, különböző termékeket ad bérbe, esetenként több hónapra vagy akár egy évet meghaladóan. 30 napot meghaladó bérleti díj esetén mindenképpen számlát kell kiállítania a bérleti díjról, ami esetenként össze van vonva az adott időszakban 30 napnál kevesebb időre bérbeadott eszközök bérleti díjával és egy számlán kerül kiszámlázásra a vevőnek. Hó végén az adott időszakban történt teljesítéseket külön-külön feltüntetjük a számlán, amit általában devizában állítunk ki a megállapodásnak megfelelően. Teljesítés dátumának a hónap utolsó napját tüntetjük fel és a forint összeget is ezen nap után számítjuk, illetve tüntetjük fel a számlán. Helyesen járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték