386 találat a(z) deviza cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozás közösségen belüli árut vásárol, az összeget proforma számla alapján előre utalja, előlegszámlát nem kap, csak egy számlát, ami már a teljesítés időpontjával állítanak ki. Kérdésem: helyes, ha a számla kiállítási dátuma alapján teszem az összeget az áfabevallásba? A pénz utalásakor könyvelhetem a 353-ra? Később helyesbítés is történt, a pénz visszautalásakor egyből levonták a banki jutalékot, így a kivonaton kevesebb euró szerepel. Helyesen járok el, ha először a teljes összeget rákönyvelem a K353-ra MNB-árfolyamon, majd utána a jutalékot lekönyvelem átlagárfolyamon, vagy más eljárást kell ilyenkor alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Ibolya

Kérdés

Forintban megállapított osztalékot a tulajdonos devizaátutalással venné fel, mivel a devizaszámlán áll rendelkezésre nagyobb összegű euró. A vállalkozás MNB árfolyam alkalmazására jelentkezett be, deviza tételeit MNB árfolyamon váltja át. A deviza összegben átutalt osztalékot milyen árfolyamon kell forintosítani? (A NAV telefonos információ vonalon azt a választ adta, hogy lehet választani, hogy a felvétel (utalás) napján érvényes MNB árfolyamot, vagy a felvételt megelőző hónap 15. napi MNB árfolyamát használjuk.) Mivel a devizás tételek analitika alapján úgynevezett könyv szerinti árfolyamon kerülnek forintosításra, jelentkezik árfolyamdifferencia, melyet a pénzügyi műveletekkel szemben kell könyvelni? Kérem szíves válaszukat a témával kapcsolatban!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A devizás elõleg áfatartalma forintosításának helyes eljárását szeretném tisztázni az elõlegszámlában és a végszámlában. Példa: Elõlegszámla 1270 euró, végszámla 3810 euró. Elõlegszámla teljesítése 2018. 03. 29-én, árfolyama 312,55 HUF/EUR. Végszámla teljesítése 2018. 04. 10-én, árfolyama 311,60 HUF/EUR. Elõlegszámla: 1000 euró (adóalap) + 270 euró (áfa) = 1270 euró, HUF-ban 312,55 árfolyamon: 312 550 + 84 389= 396 939 HUF 1. variáció végszámlára: Teljes adóalap 3000 + teljes áfa 810 = 3810 euró. Elõleglevonás 312,55 árfolyamon 1000 euró + 270 euró = 1270 euró/312 550 HUF + 84 389 HUF = 396 939 HUF elõleg után maradó összeg 311,60 árfolyamon: 2000 euró + 540 euró = 2540 euró/623 200 HUF + 168 264 HUF = 791 464 HUF. Tehát a számlán feltüntetendõ áfatartalom forintban: 84 389+168 264 = 252 653 HUF. 2. variáció végszámlára: 3000 euró + 810 euró = 3810 euró/934 800 HUF + 252 396 HUF = 1 187 196 HUF Véleményem szerint az 1. variáció a helyes, kérem a megerõsítést ebben. Köszönettel: ITL Group Kft.

Cikk

Februárban 857,9 millió euróval csökkentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékai, és a januári 46 millió eurós növekedéssel együtt 811,9 millió euróval alacsonyabbak voltak a múlt hónap végén, mint a múlt év végén – derül ki a jegybank szerdán megjelent legfrissebb előzetes adataiból.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy áfaalany kisadózó vállalkozás devizás számlát állít ki, A számla bruttó végösszege 100 euró, számlaérték áfa nélkül 78,74 euró, áfa összege 21,26 euró. A számla teljesítési időpontja 2017.10.09. Az áfatörvény értelmében bejelentette, hogy MNB-árfolyamot alkalmaz. Az áfa teljesítés időpontjában átszámított forintértéke 6641 forint, melyet pénzforgalmi adózóként a jóváírás hónapjának áfabevallásába állít be fizetendő adóként. A számla végösszege 10.26-án paypal-on érkezik meg devizában. A katatörvény értelmében a devizában szerzett bevételt a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon kell számításba venni és a bevételnek nem része az áfa. A jóváírt forintosított összeg 31 074 forint, melyből a nettó 24 468 forint. Kérdésem az lenne, hogy végül is milyen összeg lesz a kisadózó bevétele? Számlajóváírás forintosított összege 31 074 forint, a ténylegesen befizetett (fizetendő) áfa 6641 forint, a fennmaradó összeg 24 433 forint vagy 24 468 forint (a számla nettó euróértéke a jóváírásnapi MNB-árfolyamon átszámítva). Köszönettel.

Cikk

A forint lakossági állampapírok állománya 6513 milliárd forintot tett ki szeptember végén, 154 milliárd forinttal emelkedett az előző hónaphoz képest és 1445,8 milliárd forinttal január óta, mely kétszerese az egész évre tervezett növekménynek – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy szálloda ügyfeleinek rendszeresen devizás számlákat állít ki, amelyeken szerepel tájékoztató adatként forintban is a fizetendő összeg, és ezeket a számlákat gyakorlatilag azonnal lehúzzák a hitelkártyáról forintban. A kártyáról lehúzott összeget a bank 1-2 nap múlva utalja át a cégnek, így gyakorlatilag mindig keletkezik árfolyam-különbözet. Több száz ilyen számláról van szó. A kérdésem az lenne, hogy mennyire szabályos? A vendégek devizás számlát kérnek, de a POS terminálon csak forintban lehet megadni a fizetendő összeget. Egy esetleges NAV-os vizsgálaton ez milyen megítélés alá esik? Kérem adjon meg jogszabályi hivatkozást is a válaszához. Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A tanulmányi szerződésben szereplő támogatást dollárban fizettük meg munkavállalónk helyett (a cégnek van dolláralapú számlája). Kérdésem, ha szerződést szeg, akkor követelhetjük-e az összeget forintban, és ha igen, akkor mely nap alapján. A szerződésszegés napján vagy az utalásunk napján érvényes deviza középárfolyam (esetleg valamilyen banki átváltás szerinti összeg) szerint? Köszönettel.

Kérdés

Olvastam az alábbi cikket és ezzel kapcsolatos a kérdésem: http://adozona.hu/afa/Euroban_kapott_eloleg_igy_szamoljuk_az_afat_WA7D0L. Amikor az előleget, ami euróban van, elutaljuk a forintos bankszámlánkról, akkor annak az árfolyama más lesz (nagyobb), mint az előlegszámláé, mivel arra az MNB árfolyamot választottuk. A kettő között keletkezett különbözetet árfolyam eszteségre könyveljük vagy az előleget növeljük meg vele?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell a törvényi előírását értelmezni az alábbi esetekben? "a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete" 1. Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre el kellett utalni proforma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. 2. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 7-ei utalással történik a kiegyenlítés. 3. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 8-ai utalással történik a kiegyenlítés, 7-én valutabefizetés történik a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?

Kérdés

Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. szolgáltatási szerződést kötött a legnagyobb közép-európai, átutalással foglalkozó intézménnyel. Az intézmény rendelkezik MNB engedéllyel. A szolgáltatás külföldi pénzváltásra, átutalásokra vonatkozik. Jobb devizaárfolyamokat, jelentős megtakarításokat kínálnak. A folyamat a következő: a magyarországi kft. megbízást ad a pénzváltónak 18 000 PLN átutalására a kft. külföldi szállítója részére. A pénzváltó megadja a PLN-nek megfelelő forint összeget a saját árfolyama alapján, melyet a kft. előre utal a pénzváltó intézménynek. Ezek után a pénzváltó átutalja a kft. külföldi szállítójával szembeni 18 000 PLN kötelezettségét. A kft. bankszámláján csak a forint összeg, illetve a pénzváltó intézmény neve, bankszámlaszáma fog szerepelni, nem pedig a külföldi szállító adatai a hivatkozott szállítói számlaszámmal. Jogszerű-e és számviteli szempontból könyvelhető-e szállítói kötelezettség kiegyenlítéseként a pénzváltónak küldött összeg. Ha igen, akkor milyen bizonylattal kell alátámasztani a tételt (váltási szerződés, stb.) Elszámolható-e a pénzváltónak utalt forintösszeg és a kft. MNB árfolyamon könyvelt szállítói kötelezettsége közötti különbözet árfolyam-differenciának? Kell-e igazolnia a pénzváltónak azt, hogy ő tényleg elutalta-e a deviza kötelezettséget? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

Lepsényi Mária

adószakértő

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink